Ma György, Fidél, Debóra névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
2023-ban aligha lesznek Prosperitati pályázatok
A vajdasági magyarság „lenullázta” a gazdasági lemaradását?
Bozóki Antal
Mindebből arra lehet következtetni, hogy Magyarországról közelről sem fog annyi pénz érkezni a Vajdaságba (sem más magyarlakta vidékekre), mint eddig. Ínséges(ebb) idők következnek! Ez egyúttal a VMSZ és a Magyar Nemzeti Tanács általi mértéktelen és megalomániás pénzelésnek/pénzszórásnak a végét is jelent(het)i. Magával von(hat)ja ez a szerbiai nemzeti közösségi politika felülvizsgálását és azt, hogy a VMSZ-es hatalmi politikai vezetők annak az országnak a költségvetése felé forduljanak, amelyiknek az adófizető polgárai vagyunk. Vége a pásztorvilág víg napjainak! A Pásztorok gátlástalan, hivalkodó diadalmenete a magyarországi ingyenpénzre épült. Az „utánajárásos” szerbiai pénzekből kevés is lesz, meg nem is lesz. Utánajárni pedig eddig sem akaródzott nekik. Erről azonban a pártújság már nem cikkezik. Bozóki Antal:
– A vajdasági magyarság kimaradt a Szerbiában lezajlott privatizációból. Nem a rátermettség hiánya miatt, hanem mert egy politikailag irányított folyamatról volt szó a 90-es években. Az anyaországi támogatásoknak köszönhetően azonban a lemaradást mostanra sikerül behozni. A magyar kormány pedig továbbra is elkötelezett a támogatási programok folytatását illetően – írta február 3-án címoldalas cikkében a Vajdasági „Magyar” Szövetség napilapja, a Magyar Szó.
Az írás annak kapcsán készült, hogy „két, már megvalósult beruházást adtak át, azt követően pedig ünnepélyes szerződéskötésre került sor a TSC Arénában a Prosperitati Alapítvány nyertes pályázóival. A kiemelt jelentőségű, közepes és nagy léptékű gazdasági és mezőgazdasági fejlesztések támogatására kiírt pályázatok nyertesei közül 49-en írhatták alá a szerződéseket”. [Az írásból kitudódik, hogy „a topolyai AKE Djantar cég öt számítógépes vezérlésű fémmegmunkáló gépet vásárolhatott a Prosperitati Alapítvány támogatásával”, a bácskossuthfalvi MetalCorpban pedig „megvalósult fejlesztéseket adtak át” (??).]
A topolyai eseményen (is) jelen levő Pásztor István, a Vajdasági „Magyar” Szövetség (VMSZ) elnöke elmondta, hogy „ami az utóbbi években a gazdaságfejlesztési programoknak köszönhetően történt, azt eredményezte, hogy sikerült azt a lemaradást »lenullázni« (sicc!!), amit a 90-es években zajló, politikailag irányított privatizáció során a vajdasági magyarság elszenvedett. A magyar kormánynak köszönhetően olyan kondícióban vagyunk, mint amilyen kondícióban vannak azok, akik az elsődleges privatizáció részesei voltak a többségi nemzet oldalán – fejtette ki. Rámutatott, hogy ma már olyan cégcsoportokat és olyan teljesítményeket tudunk felsorakoztatni, amelyek ezt az állítást bizonyítják” – közli a lap.
A Pásztor Pista pártvezér elismerte ugyan, hogy a vajdasági magyarság „a 90-es években zajló, politikailag irányított privatizáció során lemaradt”. Pontosabban fogalmazva, ebből a privatizációból kimaradt, ami a közösségnek felbecsülhetetlen károkat okozott, mivel hatalmas vagyontól esett el. Arról viszont nem beszélt, hogy most azokkal vesz részt a hatalom gyakorlásában, akik miatt a magyar közösség „kimaradt a privatizációból”.
Az értékelése is elfogadhatatlan. Képtelenség, hogy a magyar közösségnek – talán az ő bölcs vezetésével – sikerült ezt a (gazdasági) lemaradást „lenullázni”. Csaknem három évtizedes gazdasági „lemaradást” nem lehet néhány év alatt úgymond behozni. Ha ez netán sikerült volna is, akkor is még csak a nullán lennénk! Közben az életkörülmények mit sem változtak!
Maradjunk annyiban, hogy a magyar kormány gazdaságfejlesztési programjában – „az eseményen kiosztott sajtóanyag szerint – a több mint 14 ezer vállalkozó jutott támogatáshoz összesen 68 milliárd forint értékben, amely a folyamatban lévő beruházások (és az 50 százalékos hozzájárulás/önköltség – B.A.) figyelembe vételével 149 milliárd forint összértékű beruházás megvalósítását eredményezi a Vajdaságban” (2016-tól – B.A). (Ebből le kell vonni a szerb költségvetést gazdagító 20 százalékos állami forgalmi adót – áfát).
A program célja az volt, hogy hozzájáruljon ahhoz, hogy „a magyar emberek a szülőföldjükön tudjanak boldogulni, és csökkenjen az elvándorlás”.
A magyar közösség vajmi keveset hoz(hat)ott be a gazdasági lemaradásból. Azok a tehetősebb személyek jutottak a program megvalósítását végző (a Véemesz által befolyásolt/irányított) Prosperitati Alapítvány támogatásához, akiknek volt pénzük a támogatás megszerzéséhez szükséges 50 százalékos részvétel biztosítására. Ez csak növelte a közösségen belüli szociális különbségeket – akinek volt, annak még több lett, a többiek meg még jobban leszakadtak.
Ami az elvándorlás csökkentését illeti, lehetséges, hogy a programnak köszönhetően valamennyien itthon maradtak. De olyan „pályázati nyertesek” is vannak, akik a támogatás megszerzése után távoztak külföldre. Az elvándorlás sajnos lehet, hogy még fokozódott is. A népszámlálási adatok majd hamarosan kimutatják.
Azt lehet mondani, hogy a befektetett forint milliárdok nem hozták meg a várt eredményt. Az is vita tárgya lehetne, hogy a befektetések mindig célszerűek, gazdaságilag indokoltak voltak-e vagy sem.
Az eseményen ugyancsak jelen lévő Magyar Levente, Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma miniszterhelyettesének a Magyar Távirati Iroda (MTI) által közzétett elmondása szerint újabb programokra „konkrét ígéreteket a jelenlegi kiszámíthatatlan közegben nehezen tesznek”.
A miniszterhelyettes az MTI-nek elmondta azt is, hogy „a sikeres pályázókat már 2021 decemberében értesítették, ám a szerződés-aláírásra mostanáig (vagyis 14 hónapot – B.A.) kellett várni az Európát sújtó gazdasági válság, illetve az ukrajnai háború okozta nehézségek miatt”.
– A nehéz gazdasági körülmények ellenére sem áll le a magyar kormány vajdasági gazdaságfejlesztési programja, minden sikeres pályázó megkapja a támogatást – tette hozzá megnyugtatásként Magyar Levente. Egyúttal „reményét fejezte ki, hogy az év végére, vagy legkésőbb 2024-re megteremtődik annak a lehetősége, hogy a korábbi ütemezéssel és a korábbi dinamizmussal vigyék tovább ezeket a programokat”. Ebből arra is következtetni lehet, hogy 2023-ban már nem igazán lesznek újabb Prosperitati pályázatok. Az pedig, hogy a „dinamizmus” milyen lesz, majd elválik.
A pártvezér Pásztor ezt már előrevetítette január végén a Szabadkai Rádió Napindító műsorában – a „kisebbségügyi főispán” Potápi Árpádnál (aki János is) január 24-én tartott eligazítás után, amelyen részt vettek a Magyar Nemzeti Tanács vezetői is –: „Úgy lesz jó, ahogy lesz, ilyen időket élünk, nemcsak nemzetpolitikai vonatkozásban, hanem egyéni, családi vonatkozásban is, egyszerűen ilyenek az idők.”
A Véemesz főpásztora szerint itt az ideje annak, hogy bizonyos projektumok, rendezvények és beruházások tekintetében a vajdasági magyarok szerbiai pénzeket is igényeljenek, azaz kiharcoljanak. – Ez kicsit több utánajárással jár, de meg kell lépni, mivel ennek az országnak az adófizető polgárai vagyunk – fogalmazott.
Mindebből arra lehet következtetni, hogy Magyarországról közelről sem fog annyi pénz érkezni a Vajdaságba (sem más magyarlakta vidékekre), mint eddig. Ínséges(ebb) idők következnek!
Ez egyúttal a VMSZ és a Magyar Nemzeti Tanács általi mértéktelen és megalomániás pénzelésnek/pénzszórásnak a végét is jelent(het)i. Magával von(hat)ja ez a szerbiai nemzeti közösségi politika felülvizsgálását és azt, hogy a VMSZ-es hatalmi politikai vezetők annak az országnak a költségvetése felé forduljanak, amelyiknek az adófizető polgárai vagyunk. Vége a pásztorvilág víg napjainak!
A Pásztorok gátlástalan, hivalkodó diadalmenete a magyarországi ingyenpénzre épült. Az „utánajárásos” szerbiai pénzekből kevés is lesz, meg nem is lesz. Utánajárni pedig eddig sem akaródzott nekik. Erről azonban a pártújság már nem cikkezik.
Következő cikk: Az amerikai jobboldal nem tartja szükségesnek az oktatást
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Együtt
Zolikám, királyság van, duruzsolás van a bogrács körül, úgy élünk mint az igaziak, mint ahogy a >
(ÁMOK)FUTÓ A „KITAPOSOTT ÚTON”
Pásztor Bálint a Szerb Haladó Párttal, a Szerb Fogadalomtevők Pártjával és a Szerb Radikális Párttal szövetkezésben >
Fake news és post-truth!
Szerinem ez a két szintagma korunk legveszélyesebb kórja. Sokan ebből arra következtetnek, hogy semmi mellett sem >
A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk
Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik. Az értelmiségi filiszter távol >
A demagóg lojalitás jutalma
Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >
VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK
Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >
Torontáltordára kéne menni
Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >
Folytatódik a kis bácskai sárdobálás
Azok, akik hűségesen kiszolgálták Lovas Ildikót, vagy akiket ő helyezett fontos tisztségbe, most majd rá hárítják >
RENDSZERÖSSZEOMLÁS: AZ ÚJVIDÉKI BÖLCSÉSZKAR AUTONÓMIÁJÁNAK BOTRÁNYOS TIPRÁSA
A bölcsészkar blokádja olyan példátlan, mesterségesen generált, megengedhetetlen botrány, amely még véletlenül sem csupán dr. Dinko >
Ismét
Egy harmincnégy évvel ezelőtti Hét Nap harmadik oldala. Sajtótörténeti jelentőségű impresszum, még mindig izmos, jóval negyvenezer >
Mikor tévesztettünk utat és miért?
Mikortól kezdődött a Magyar Nemzeti Tanácsban a VMSZ kétharmados többsége.? Milyen erők marginalizálták a többi kisebbségi >
SZEREPZAVARBAN
Az írásokból az is jól kivehető, hogy Pásztor Bálint tisztségek halmozásával él vissza, fellépései szerepzavarosak: pártelnöki, >