Ma Márk, Ányos névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Az amerikai jobboldal nem tartja szükségesnek az oktatást
A Pink Floydot idézi Paul Krugman, amikor arról ír szokásos blogjában, hogy az amerikai jobboldal egyáltalán nem tartja szükségesnek az oktatást (Don t Need No Education). A Nobel-díjas közgazdász abból következtet erre, hogy republikánus tótumfaktumok az utóbbi időben rendkívüli módon ellenségesek lettek a felsőoktatással szemben. Azt állítják, hogy balos professzorok próbálják átmosni a diákok agyát, amire ha nagyon keresünk, biztosan lehet is találni példát – Amerika elég nagy ország – csak éppen gyakran nevetségesek a jobbos vádak. Pedig nem is oly régen még mind két nagy párt hitt az egyetemek kedvező hatásában. A trumpizmus felbukkanása óta azonban alapvető változást okozott a republikánusoknál. Túlnyomó többségük úgy gondolja, hogy a felsőfokú tanintézményekben a liberális propagandát nyomatják. A Tegyük Újra Naggyá Amerikát-mozgalom prókátorai riasztó történetekkel házalnak, és nem érdekli őket, hogy egykor a rasszizmus valóban jelentős erő volt az országban, hatása pedig még ma is érezhető. Csak éppen miként lehet e tények említése nélkül tanítani egy nemzet történetét? Vagy már az is liberális propaganda, ha nem siklanak el az igazság fölött? Közismert, hogy az USÁ-ban mind nagyobb a törésvonal a képzettség szintje alapján. A tanultak a Demokrata Pártot támogatják, az alacsonyabb végzettségűek az ellenzék mögé soroltak be. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Politico
Bennfentes források elárulták, hogy meghátrált a Bizottság, így az ukrán elnök hiába sürgeti, hogy az atomenergiára is terjesszék ki a szankciókat, abból egyelőre nem lesz semmi. A készülő 10. csomag még arra sem terjed ki, hogy feketelistára tegyék az ágazat orosz vezetőit.
Elsősorban a repülést és a fegyveres erőket veszi célba, újabb magas rangú illetékesek ellen rendel el beutazási tilalmat, illetve további oligarchák és cégek nyugati követeléseit fagyasztja be, de mindebből kimarad a nukleáris ágazat. Ez magyar részről már régi követelés. Az Orbán-kormány arra hivatkozik, hogy erősen függ a Roszatomtól.
Ezért Brüsszel ugyan azt tervezte, hogy a cég több vezetőjét is indexre teszi, de a végén visszakozott, nehogy a magyar fél vétózzon. Egy névtelenül nyilatkozó európai diplomata szerint a magyarok azzal érvelnek, hogy Paks termeli meg a szükséges energia több mint felét. Csakhogy – jegyezte meg az illetékes – ha nem az elnök-vezérigazgató kerül feketelistára, az nem érinti az energiabiztonságot. Azon felül valamit mondani kell Zelenszkijnek is.
Wall Street Journal
Az EBRD arra jutott, hogy a háború igencsak súlyos következményekkel jár a kelet-európai gazdaságok számára, sőt a londoni pénzintézet fő közgazdásza szerint ez az év igencsak kemény lesz a térségben. Lelassul a növekedés, a viszály elriasztja a külföldi befektetőket, megugranak az energiaárak, valamint a hitelkamatok.
Beata Javorcik, aki lengyel, megjegyezte: ezúttal visszaüt, hogy ezekben az országokban jelentős a termelőipar, mert nagyon megmutatkozik majd a versenyképesség visszaesésének a hatása. A bank azt jósolja, hogy Magyarország és Lettország recesszióba kerül, de a lengyelek is csupán 1 %-os növekedéssel számolhatnak, szemben a tavalyi 4,8 %-kal.
Az energiahordozók már olcsóbbak, mint a tavalyi csúcs idején, de még mindig igen sokba kerülnek a Covid előtti időszakhoz viszonyítva. Az EBRD nem gondolja, hogy egyhamar vissza lehet térni a korábbi szintre. Ugyanakkor azon a véleményen van, hogy a kormányok egyre inkább építenek a megújuló forrásokra, mert azok csökkentik a gyártási kiadásokat és segítenek javítani a versenyképességen. A bank egyébként azt gondolja, hogy az orosz gazdaság az idén 3 %-kal visszaesik, mert csökkennek az olajbevételek, hatnak a nyugati szankciók és sokba kerül a háború.
Reuters
A Fitch aggodalommal fogadta, hogy magyar és lengyel szolgáltatók újabban beépítik díjaikba az inflációt, mert ez csak még jobban megemelheti az általános áremelkedés szintjét és megnehezítheti a jegybankok dolgát, amikor az árak megfékezéséről van szó. A hitelminősítő igazgatója szerint nagyon oda kell figyelni, mert ha a jelenség általánossá válik, az még nagyobb nyomást eredményez az árszínvonalra.
A múlt havi adatok mindkét országban valamelyest elmaradtak a várttól, de a Bizottság így is azt jövendöli, hogy a két ország lesz az idén a rekorder az EU-ban a drágulás ütemét tekintve. A Fitch vezetője szerint követni kell, hogy a bérek emelkedése elszakad-e a növekedéstől és a termelékenységtől, illetve hogy ennek nyomán mennyire lépnek fel további egyenlőtlenségek.
A magyar gondok nyomasztóbbnak látszanak. Az élelmiszerekre és a szolgáltatásokra csak januárban 11,3 %-kal kellett többet költeni az egy évvel korábbihoz képest. Mint emlékezetes, a Fitch pár hete stabilról negatívra rontotta a magyar besorolás kilátását.
https://www.reuters.com/markets/europe/ratings-agency-sees-fresh-inflation-risk-hungary-poland-2023-02-16/
Politico
Putyin meredten bámulja, hogy elveszti a gázcsatát Európával szemben. Nem jött jól neki az enyhe tél, amely a jövőben is alávág az orosz energiafenyegetésnek, mivel a tavasz közeledtével még mindig jó félig televannak a tározók. A meglévő mennyiséget a Bizottság mérte fel és a portál hozzájutott a jelentéshez.
Vagyis Európa az orosz szállítások leállítása ellenére sem fagyoskodott, a gazdaságok átvészelik leghidegebb hónapokat és erős pozícióból vágnak neki a következő télnek. Segített az is, hogy bőven érkezett cseppfolyósított gáz, illetve hogy visszaesett a felhasználás, így a jövő hónap végére megmarad jó 50 milliárd köbméternyi földgáz.
Egy illetékes szerint a kedvező helyzet a jó tervezésnek és a szerencsének köszönhető. Vagyis hogy nem volt kemény fagy, illetve hogy Kína a Covid miatt visszafogta a vásárlásait. Az ár az augusztusi megawattóránkénti 335 euróval szemben jelenleg 50 eurón áll.
Az EU arra készül, hogy novemberre ismét 90 %-ra fel kell tölteni a készleteket. Ehhez azonban továbbra is az kell, hogy takarékoskodjanak az energiahordozóval. Az előírt 15 % helyett 20 %-ot sikerült megspórolni. Ám a takarékoskodáshoz ragaszkodni kell március vége után is, nehogy az árak esése folytán megugorjon a kereslet.
FAZ
A Bizottság elnökének kabinetfőnöke hírek szerint közölte, hogy el kell beszélgetni az egyik tagállammal, mert az az ígérete ellenére továbbra is vesz orosz olajat. Nagyon úgy néz ki, hogy Lengyelországról van szó, noha az vállalta, hogy a múlt év végéig leállítja az orosz nyersolaj importját. Mégis úgy néz ki, hogy továbbra is jelentős mennyiséget kap a Barátság-vezeték északi ágán keresztül.
Mint emlékezetes, Magyarország, Szlovákia és Csehország átmenetileg felmentést kapott az embargó alól, mert nincs tengerpartja, így nehezen tudná a pótolni a kieső mennyiséget. A lengyelek ugyanakkor nem is vitatják, hogy változatlanul érkezik orosz energiahordozó. A PKN Orlen holding a hónap elején bejelentette, hogy az importszükséglet 90 %-át már más forrásból fedezi. Viszont a fennmaradó 10 % nagyjából évi 3,5 millió tonnának felel meg.
A kormány szerint az érvényes szerződést csak akkor lehet tetemes bánatpénz megfizetése nélkül felmondani, ha a vezetéken szállított olajra is megszületik a tilalom. Ám az kizárt, hogy Magyarország megszavazzon egy ilyen intézkedést. Mellesleg a németek így is megcsinálták, hogy teljesen leállították a vásárlásokat, noha a Barátság északi vezetéke náluk ér véget.
Economist
Egyre jobban elgennyed az EU jogállami vitája Lengyelországgal, Brüsszelnek el kell döntenie, mennyire fogadható el számára a Varsó által elindított reform, tehát hogy a politikusok nem élveznek a jövőben is túl nagy hatalmat a bírák fölött. Mindenesetre a változás jelenleg elakadt, mert Duda elnök mielőtt aláírná a tervezetet, állásfoglalást kér az Alkotmánybíróságtól, amely a kormány befolyása alatt áll. A testületen belüli ellentétek folytán hónapokig eltarthat, amíg napvilágot lát a vélemény.
Közben a Bizottság, amely a jogállami aggályok miatt befagyasztotta a gazdasági segélyalap folyósítását, az Európai Bírósághoz fordult, mivel a lengyel Legfelsőbb Bíróság megkérdőjelezte az uniós jog elsőbbségét.
Szakértők elégtelennek tartják az igazságszolgáltatás ügyében a folyamatban lévő módosítást, bár a korábban felfüggesztett bírák visszakapták állásukat. Viszont egyre több az olyan bíró, aki a PiS-nek köszönheti kinevezését, miközben egyáltalán nem biztos, hogy a Szejm által elfogadott indítvány valóban képes orvosolni a bajokat.
Jogvédők ugyanakkor attól tartanak, hogy az EU megalkuszik, mert nem akarja kiélezni a viszonyt Varsóval, amikor a háború miatt ekkora szükség van az egységre. Meg arra sem vennének mérget, hogy az EUB most is pont olyan határozottan beáll Brüsszel mögé, ahogyan azt a sokat vitatott Fegyelmi Kamara ügyében tette. Egy szakértő szerint azonban ha csak akkor sütöd el az ágyúdat, ha biztos vagy abban, hogy célba találsz, akkor el fogod veszíteni a háborút.
New York Times
A Pink Floydot idézi Paul Krugman, amikor arról ír szokásos blogjában, hogy az amerikai jobboldal egyáltalán nem tartja szükségesnek az oktatást (Don t Need No Education). A Nobel-díjas közgazdász abból következtet erre, hogy republikánus tótumfaktumok az utóbbi időben rendkívüli módon ellenségesek lettek a felsőoktatással szemben.
Azt állítják, hogy balos professzorok próbálják átmosni a diákok agyát, amire ha nagyon keresünk, biztosan lehet is találni példát – Amerika elég nagy ország – csak éppen gyakran nevetségesek a jobbos vádak. Pedig nem is oly régen még mind két nagy párt hitt az egyetemek kedvező hatásában. A trumpizmus felbukkanása óta azonban alapvető változást okozott a republikánusoknál. Túlnyomó többségük úgy gondolja, hogy a felsőfokú tanintézményekben a liberális propagandát nyomatják.
A Tegyük Újra Naggyá Amerikát-mozgalom prókátorai riasztó történetekkel házalnak, és nem érdekli őket, hogy egykor a rasszizmus valóban jelentős erő volt az országban, hatása pedig még ma is érezhető. Csak éppen miként lehet e tények említése nélkül tanítani egy nemzet történetét? Vagy már az is liberális propaganda, ha nem siklanak el az igazság fölött?
Közismert, hogy az USÁ-ban mind nagyobb a törésvonal a képzettség szintje alapján. A tanultak a Demokrata Pártot támogatják, az alacsonyabb végzettségűek az ellenzék mögé soroltak be. Viszont éppen akkor indul támadás az oktatás ellen, amikor a gazdaságnak még az eddiginél is nagyobb szüksége lenne a kiművelt emberfőre. Ám látni kell, hogy az olyanfélék, mint a kaliforniai kormányzó, nem azért lázadnak, mert az egyetemeken, főiskolákon liberális propaganda megy, hanem mert a tanintézmények az ilyen politikusok által szorgalmazott tudatlanság ellen hatnak.
FT
A kommentár úgy ítéli meg, hogy az amerikai republikánusok számára folyamatosan gondot okoz Trump, de minél többen akarják megszerezni a párt elnökjelöltségét, annál nagyobb az esély, hogy a volt elnök lesz a befutó. Megismétlődhet 2016, amikor is egyik előválasztás után nyerte a másikat, a voksok kevesebb, mint felével, mert a riválisok egymást gyengítették. Ráadásul paradox módon minél sebezhetőbbnek látszik, annál többen szállnak be a versenybe, ami csak jó neki.
Kevesen hiszik, hogy le tudja győzni Bident, akinél nagyon úgy néz ki, hogy jövőre ismét ringbe száll. Viszont sokan vélik úgy, hogy bárki más meg tudná verni az elnököt és alighanem igazuk is van. Nem valószínű, hogy Trump éppen most táltosodna meg. Viszont nem sokat tudnak ellene tenni mindazok, akik azt hirdetik, hogy bárki, csak ő ne legyen a republikánusok favoritja.
De jól látszik, hogy mit fog csinálni: minél inkább szorul körülötte a hurok a jogi eljárás miatt, annál inkább támaszkodik majd a kis adományozókra. Azt fogja hirdetni, hogy meg akarja menteni Amerikát, megálljt kíván parancsolni a bűnözésnek vagy a szocializmusnak. A paradox az, hogy Biden és Trump egyvalamiben boldogan egyetért: abban, hogy a bukott elnök legyen a következő kihívó.
Következő cikk: Aki megfogalmazta a „győzedelmes kapitalizmus” baloldali alternatíváját
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >