Ma Irén, írisz, Lúcia névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Eltűnt a kritikus magyar értelmiség!
A VMSZ leuralta a magyar intézményeket és a közéletet!
Olyan kiemelkedő személyiségre vagy szervezetre lenne szükség, amely közösségi kérdésekben összefogná, megszervezné és mozgósítaná az értelmiségieket. Ennek hiányában azok közös hangja sem hallatszik. Nagy baj ez. A Pásztor-Lovas duó azt tesz, amit csak akar. A pénz ugyanis „ott is pörög, ahol a fúró nem”. Mindez nagyban hozzájárul(t) nem csak a délvidéki/vajdasági magyar művelődési és szellemi élet elszegényedéséhez, tönkretételéhez, „szétveréséhez”, illetve „lovasításához”, de sokaknál „a távozás gondolatának formálódásához” is. Óriási, felmérhetetlen kárt szenved emiatt a teljes magyar közösség! Független, kritikus értelmiségre lenne most nagyon szükségünk, amely nélkül nincsen és nem is lesz társadalmi haladás. A Pásztor-Lovas pár ennek a legfőbb kerékkötője! Ezt a helyzetet – mielőtt még nem lesz túl késő – meg kell szüntetni! Bozóki Antal:
– Ellenállók, kritikusan gondolkodó személyek most is akadnak (Szerbiában – B.A.), lehet, hogy többen, mint bármikor, azonban hiányzik a Második Szerbiát jellemző közösen kialakított szellemi alap, a szolidaritás, az állandó interakció, az egymásról való ismeretek. Most mindenki magányos partizán. Rokonszenvezek azokkal, akik őrzik a lángot, de láng nincs többé, csak sok apró magányos mécses. A Második Szerbia több volt a magányos mécseseknél, egymásra figyelő autonóm értelmiségiek közösségének számított, amelynek voltak közös fellépései is. […] Napjainkra azonban változott a helyzet. Az értelmiség jelentős része különbékét kötött a hatalommal, nem árulás ez, csak kiegyezés. Kölcsönös megnemtámadási szerződés. A hatalom tolerálja, hogy az értelmiségi rezervátumokban az értelmiségi széplelkek szabadon foglalkozzanak önmagukkal. A kritikusan gondolkodók margóra kerültek. Nem depresszióra, hanem magányra és elszigeteltségre ítéltek őket. Vannak kiváló újságíró-kommentátorok, társadalomtudósok, írók és művészek, de nincs többé közös keret, csak magányos gerillák vannak – írja Naplójegyzeteiben az egyik neves írónk.
Lehetséges, hogy ez egy hű helyzetleírása a szerbiai értelmiség állapotának. De mi van, mi történik, hogyan is állunk a délvidéki/vajdasági magyar értelmiséggel, amelynek utat kellene mutatni, vezetni a közösséget?
Ezzel a témával az utóbbi időben alaposabban nemigen foglalkozott senki, de – ennek ellenére – leszögezhetjük, hogy nagyon rosszul, „csehül” állunk.
Az itteni magyar értelmiség szinte eltűnt a közéletből. Alig akad néhány értelmiségi, aki kritikus hangot mer megütni a társadalmi történésekkel és problémákkal kapcsolatosan. Ezek legfeljebb az Autonómia portálon, a Szabad Magyar Szó internetes hírportálon, a Családi Kör független hetilapban és a Délhír portálon jelentkeznek. A többiek behódoltak a Vajdasági „Magyar” Szövetségnek (VMSZ/BMC).
Annak, hogy idáig jutottunk hosszabb története van és Pásztor István VMSZ-es pártelnöki tevékenységével lehet szoros összefüggésbe hozni.
A képviselőházi elnök, noszai ménesgazda, új Mercédesztulajdonos pártvezér stb. a hatalomra jutása óta arra törekedett, hogy kisajátítson/leuraljon minden intézményünket, megszerezze a civil szervezeteket, a saját embereit ültesse azokba: bekebelezze a Forum Könyvkiadó Intézetet, a Magyar Szó Kft., megszerezze a színházainkat, művelődési központokat, iskolákat, vállalatokat…
A „minden lében kanál” Pásztor nélkül nem múlhat el egyetlen magyar rendezvény sem. Nem csak szeret mindenhol ott lenni – Vučić szerb önkényurat utánozva –, de mindenről nyilatkozni is, mert úgy képzeli, hogy mindenhez ért.
Legutóbb, például, Magyarkanizsán augusztus 25-én, „a leendő és pályakezdő közgazdászoknak létrehozott tábor” részvevőinek tartott „előadást a politikában fontos szerepet betöltő összefüggésekről” (?).
A VMSZ gondosan igába hajtott mindent a kultúra, a tudomány és a felsőoktatás terén.
A kezében tartja az anyaországi pénzeket, pályázati forrásokat, köztük a Bethlen Gábor Alapot is. Aki nem hódolt be, az sajnos nem nyer a pályázatokon, tevékenykedésre nem kap támogatást.
Az idei nyár azzal kezdődött, hogy a vajdasági magyar ember a gondját a palicsi Nyárhangoló „pártfesztiválon” űzhette el a Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ (VM4K) „sokarcú” szervezésében. A VIFÓ ifiszervezet a Vajdasági Szabadegyetemből szemérmetlenül csinált kiskorúsító, párt-ész-osztó felvonulást, „kumroveci pártiskolát”.
A tavaly megleckéztetett Tanyaszínház az idén megszeppenve igyekezett eleget tenni a „Jól döntöttél, Jenő!”-féle intelmeknek. A lakájmédia behúzott farokkal gyártja az öncenzúrázott, ártalmatlan/értelmetlen tartalmakat. A Kanizsai Írótábor (szeptember 8-10) díszvendége nem más, mint Lovas Ildikó lesz, aki a nyár elején nagyot akart dobni az Újvidéki Színházban azzal is, hogy az Újvidék – a Kultúra Európai Fővárosa program keretében előadatta hasbarúgós darabját. Nem elég, hogy immár két éve rakják a nyakába a különféle díjakat.
A junior I. Pásztor (Bálint) szorgosan nyomul a tudomány/felsőoktatás szerveiben. 2021 áprilisától az Újvidéki Egyetem Tanácsának tagjává tették.
2019-ben végre sikerült az újvidéki Magyar Tanszéket is megszerezni.
A VMSZ „zsákmányként tekint a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karra (MTTK) is, hisz az könnyen sakkban tartható a felújítási pénzekkel. (Mintha mindez privát és nem az adófizetők pénze lenne!)
Minő véletlen, hogy az MNT a korábbi években épp Pásztor Bálint feleségét, Krisztinát delegálta kültagként a kar legfőbb szervébe, a Tanácsba…
Az MTTK kari tanácsa kültagjainak pártkötődése alapján („tekintettel arra, hogy az intézmény tanácsába kinevezett öt személy mindegyike vagy a VMSZ tagja, vagy a VMSZ-hez nagyon közelálló személy”) – „joggal merül fel a gyanú, hogy az MTTK zsákmányként pártegyetemmé válik, ahol pártkáderek számára gyártják majd a diplomákat”.
Az itteni értelmiség – már aki még itt maradt – leginkább tétlenül és szótlanul szemléli mindezt.
Anyaországi támogatással – a Szerb Haladó Párttal (SNS) minden áron való, nemritkán a közösség kárára történő együttműködés és a saját, valamint a szűk környezete hatalmának megőrzése érdekben – Pásztor Pista feláldozta a magyar érdekvédelmet. A VMSZ-nek a SNS-vel való 2016. augusztus 14-ei hatalmi szövetkezése óta úgyszólván meg is szűnt a hatékony magyar érdekvédelem.
Pásztor István élettársa lett (már csak természetes!) a vezetője a magyar kormány támogatásaiból 2017 végén alapított VM4K-nak, amely azonnal kapott 400 millió forintot a Szabadka központjában lévő műemlék Donát Mór-ház megvásárlására és felújítására. (Hogy azóta mennyi jutott a VM4K-nak Magyarországról, nem tudni pontosan, mert a pénzek nagy része az MNT-n keresztül érkezik.)
Az eseményekből arra lehet következtetni, hogy a VM4K-t anyaországi pénzekből – Lovas Ildikó „koordinálásával” – egyre több területre kiterjedő (csúcs)központtá tervezik fejleszteni. Azzal a „valódi feladattal”, hogy – a Magyar Narancs írása szerint – „a pénzeket meg a gondolkodást megfelelő irányba terelje”, ahova „csak a Fidesz-elkötelezettségű embereket engedik be”.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A nemzeti kisebbségi nyelvek kiszorítása?
Az MNT-nek nincs mersze állást foglalni ebben a kérdésben sem? A Ljudevit Mičatek díjas, a Magyar >
Megalázott nemzeti ünnep
Visszatetsző az is, hogy a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Aranytoll életműdíjjal tüntette ki a Magyar Szó >
- Micsoda nap van ma?
A költőt és csapatát nem állította meg a nyomda portása (mai szóhasználatban: az őrző-védő kft. alkalmazottja), >
Szerbia – „részben szabad ország”
Az biztos, hogy a jelenlegi állami vezetés hozzáállása a délvidéki magyarsághoz jobb, mint Trianon óta bármikor >
Mi történik a magyarokkal?
Ott várom be Anikót, aki lehangoltan meséli, hogy alig voltak egy tucatnyian a misén. Előzőleg a >
A Zoran
Életem legkeményebb élő adása volt. Szerkesztettem és vezettem a Szabad Európa Rádió délután 14 órakor kezdődő >
„A jogok érvényesítésében vannak még gondok” (?)
Kovács beszédéből akaratlanul is kiviláglik a VMSZ politikájának a csődje – a nemzeti közösségi oktatás, a >
Ilyenek vagyunk!
Mindennapos olvasmányaim közé tartoznak Teofil Pančić, Dejan Ilić, Saša Ilić, Ljubomir Stojadinović és még számos bátor >
A Nemzeti Együttműködés Rendszerének (NER) csődje
Olyan értékelések is vannak, miszerint „ijesztő a vajdasági (és nem csak vajdasági) magyar közvélemény uniformizálódása, a >
Leszegett fejjel bandukolunk a féligazság-autokráciába
Ahogy hallom, a mai gyerekeknek nincs ilyesféle gondjuk, mert a csukamájolajat ízesítik, édesítik. Hasonlóképpen vagyunk az >
„Nem lehet az, hogy egy politikai párt alakítsa a kultúrát”!
A számadatok, az események és az értékelések is arra utalnak, hogy spirális lejtőre került a vajdasági >
„Vannak igazi újságírók – minden nyomás ellenére”!
A szerepeket kiosztották. A médiák sötétséget árasztanak, a halom félelmet. Slobodan Simić A Gyurkovics Virág által vállalt feladat >