2022. november 30. Szerda
Ma András, Andor, Andrea névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Torda – falu, ahol leáll az élet

Nyílt levél a Vajdasági Magyar Szövetség Elnökségéhez és a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságához

Bozóki Antal
Bozóki Antal
Torda – falu, ahol leáll az élet
A régi posta épülete. Így őrizzük a ?történelmi múltat??

A VMSZ és az MNT vezetősége a magyar közösség helyzetének, jogai érvényesülésének kedvező bemutatásával, fényezésével van elfoglalva – belföldön és külföldön egyaránt –, miközben a falvaink kiürülnek. Torda ékes példa arra, hogy nem elegendők a nemzeti kisebbségi jogokat biztosító törvények, jogszabályok, ha nincsen aki azok gyakorlati alkalmazását kövesse, számon kérje. A valamikor virágzó falu lakosságát, amely 2002 előtt „még 5000 embert számlált”, már csupán 600-700-ra becsülik. A faluban egyetlen üzem nem működik, semmilyen gazdasági-termelési befektetés nem történt. Ami volt, az is lepusztult vagy leépítették. Bozóki Antal:

A bánsági Torda, valamikor Torontáltorda, a szülőfalum. Anyai ágon a felmenőim még az 1800-as években költöztek a faluba.

A kapcsolatom ennek a bánsági magyar szigetnek számító faluval, annak ellenére, hogy a hatvanas évek elején Nagybecskereken, Újvidéken és később Belgrádban folytattam tanulmányaimat majd Újvidéken telepedtem le, soha nem szakadt meg. Így, közelről láthattam falum múlt századi, hetvenes-nyolcvanas évekig tartó fejlődését, jólétét, majd a kezdődő hanyatlását, gazdasági és egyéb téren való lépülését, pusztulását, lakosai számának folyamatos csökkenését, elvándorlását. Mindez mostanában csak fokozódni látszik és félő, hogy húsz-harminc év múlva Torda már csak tanyaként, vagy szellemfaluként fog létezni.

Az utóbbi években, nyugdíjasként, évente több hónapot is a faluban töltök. Közvetlen betekintésem van, tehát, a közösség mindennapi életébe és problémáiba, amelyekről több alkalommal is írtam, sürgetni igyekeztem a megoldásukat. Mondani sem kell, mint ahogy általában lenni szokott, szinte semmilyen eredménnyel.

A meglátásom szerint az alapvető gondot az jelenti, hogy a Helyi Közösség Tanácsa nem működik, illetve nem úgy működik, ahogy kellene. Még csak azt sem érezni, hogy ez a bizonyos tanács egyáltalán lenne/létezne.

A helyi önkormányzatról szóló törvény 72 szakaszának első bekezdése szerint „a helyi lakosság érdekeinek megvalósítása céljából a falvakban helyi közösségek és a helyi önkormányzat egyéb formái alakulnak”.

Ugyanez a törvény 74. szakasza 8. bekezdésének 4. pontja szerint a helyi közösség tanácsa „intézkedéseket javasol a kommunális és egyéb tevékenységek fejlesztésére a helyi közösség területén”.

Szerte a faluban, mintegy harminc évvel ezelőtt, addig ismeretlen, (állítólag) szibériai szilfákat ültettek, amelyek azóta meghaladták az épültek magasságát is. Ezek a fák rengeteg szemetet termelnek, különösen virágzásuk idején. Az elkorhadt faágak rendre a járdákra hullnak, általános veszélyt jelentve a járókelők számára és a környező épületekre. Nagyobb szél esetén megtörténhet, hogy a magasfeszültségű villanyvezetékre dőlnek, amiből más veszély is származhat.

A rengeteg szemét, a korhadt faágak, levelek, amivel az illetékes (17 kilométerre lévő központosított) közvállalat nem igazán törődik, csúfítják a környezetet, a faluról alkotott képet is. Rengeteg bosszúságot és szükségtelen munkát is okozva a lakosságnak, mivel a szél szétviszi a kertekbe az agresszív természetű fa magjait, melyeket miután kihajtanak, szinte lehetetlen kiirtani.

Erről a sokéves és egyre nagyobb problémáról, amely közvetlenül is érint, megkíséreltem beszélni Dobai Jánossal, a helyi közösség sokéves elnökével, „polgármesterrel”, aki azt mondta, hogy „ehhez a helyi közösségnek semmi köze” és panaszommal az Ekoc (begaszentgyörgyi) közvállalathoz utasított.

A levelem nyomán a helyszínre kiszálló felügyelő is „mindent rendben talált”. – Ez a fák természetes állapota és a szél majd elhordja a szemetet (sic!?) – mondta.

Az elutasító válasz után Dobaitól írásban kértem, hogy a Közérdekű információkhoz való szabad hozzáférésről szóló törvény 1., 2. és 16. szakasza alapján, a Helyi Közösség Tanácsa tegye lehetővé számomra az alapvető dokumentumába, illetőleg alapszabályába való betekintést, vagy küldje meg azt a címemre.  Érdemleges választ azonban nem kaptam.

Azért lett volna fontos az alapszabály megismerése, hogy megállapítsam, illetékes-e vagy sem a helyi közösség a kommunális ügyekben és milyen feladatokat kell ellátni a Helyi Közösség Tanácsa elnökének.

Az idézett törvénycikkek alapján, a helyi közösség igenis illetékes a kommunális és „a helyi lakosság érdekeit érintő” tevékenységek területén. Ehhez persze a cselekvési akaratnak, a tenni akarásnak is társulni kell(ene).

Az alapszabálynak egyébként a falu honlapján (http://www.torda.rs/vesti.html) is szerepelni kellene, hogy mindenki számára nyilvános/hozzáférhető legyen, mivel is foglalkozik a Helyi Közösség Tanácsa.

A nyugdíjas Dobai – a szavai szerint – „tiszteletdíjas elnök”, és „akkor jár be a helyi közösségbe, amikor neki megfelel”.

Ebből az derül ki, hogy a helyi közösségi tanács elnökének nincsen hivatalosan megjelölt/meghatározott munkaideje, de még kötelező fogadóórája se, amikor a falu és a polgárok ügyes bajos dolgaival, panaszaival foglalkozna.

Személyesen is meggyőződtem, hogy munkaidőben a helyi közösség irodáiban egyetlen alkalmazottat nem lehet találni. Még a helyi közösséghez intézett beadványokat sincsen, aki átvegye. Dobai szerint ezeket „posta útján kell megküldeni”.

A „titkári (jegyzői) teendőket” sem végzi senki… Nincs is rá szükség?

Ilyen a falu történetében – ismereteim szerint – eddig soha nem fordult elő.

A fák ügyén, tehát, a falu egyéb problémái is a felszínre kerültek. Így aztán május 25-én, írásos panasszal és javaslatokkal fordultam a Helyi Közösség Tanácsához:

1. A Helyi Közösség Tanácsa sürgősen tűzze napirendre a lakosoknak az ismeretlen nevű és eredetű fákkal kapcsolatos panaszait, problémákat, foglaljon állást és javasolja az Ekoc közvállalatnak, hogy készítsen átfogó tervet ezeknek a fáknak, más környezetbarát, a falusi környezetbe/környezethez illő fákkal való mielőbbi lecserélésére, valamint a közterületek rendezésére, karbantartására.

2. A Helyi Közösség Tanácsa tűzze napirendre a helyi közösség folyamatos működésének mielőbbi biztosítását, ideértve a tanács elnöke munkaidejének meghatározását és a titkári teendők ellátásának állandó biztosítását, valamint a helyi iroda/közigazgatás visszaállítását a faluba.

3. A helyi Közösség Tanácsa tűzze napirendre a Szerbiai Posta Közvállalat kirendeltségnek állapotát és tegyen megfelelő intézkedéseket. A helyi posta helyiségei a sokéves megnyitása óta ugyanis – ismereteim szerint – még csak meszelve sem lettek, a bejáratban lévő kerámia lapok pedig fel vannak válva, több lap is hiányzik. Mindez rontja a falu és az itt élők tekintélyét is. Torda emblematikus/jelképes épületének, amelyben a postahivatal is van, és nem csak ennek, a kinézete is az átalakításkor el lett rontva, az állaga pedig egyre romlik.

4. A Helyi Közösség Tanácsa kezdjen el érdemében foglalkozni a falu és az itt élő lakosság életét megnehezítő, zavaró problémákkal, készítsen ezekről listát és kezdjen hozzá azok hatékony megoldásához. Mielőtt még a falu – a munkalehetőségek hiánya és a sehogy nem javuló, pontosabban rosszabbodó életkörülmények miatt – teljesen el nem néptelenedik.

Ezek közé tartozik például olyan orvos, gyógyszerész és fogorvos biztosítása a faluban, aki ismeri a magyar nyelvet is. (Erről, egyébként, a Tartományi Ombudsman is – már évekkel ezelőtt – ajánlást fogadott el, csak éppen nem történt semmilyen előrelépés. Miért?) Szükséges továbbá a gyógyszertár rendszeres működésének és egy állandó autóbuszjárat biztosítása is a községi központ, illetve Nagybecskerek irányába! Ugyancsak biztosítani kell a folyamatos áram- és vízellátást a faluban, ami gyakran és bejelentések nélkül szünetel, rongálva ezzel a háztartási gépeket is.

5. A falu honlapján tegyék közzé a Helyi Közösség Tanácsának működéséről szóló alapszabályt.

Beadványomra a mai napig válasz nem érkezett.

Mindebből azt lehet megállapítani, hogy Tordán a helyi közösség és – ismereteim szerint – a helyi iroda sem működik, hogy helyben éppen semmilyen közigazgatási ügyet intézni nem lehet, még anyakönyvi kivonatot sem kivenni, minden ügyintézésért Bégaszentgyörgyre kell (17 kilométert) utazni, hogy a falunak helyi, de községi szinten sincsen megfelelő érdekképviselete. Ez még egy jócskán lepusztulóban lévő falu viszonyában, amilyen Torda is, elképesztő!

Dobai János – aki mintegy húsz éve folyamatosan „polgármester” –, a jelekből ítélve, többnyire csak a művelődési, szórakozási események, „fesztiválok” és a tűzijátékok szervezésében érdekelt, amelyek lehetnek fontosak, érdekesek ugyan, de nem változtatnak/javítanak semmit a lakosság életkörülményein.

A „polgármester” a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) oszlopos tagja, korábban a párt elnökségi tagja, az MNT Nyelvhasználati Bizottságának a tagja, a tartományi kormányban is dolgozott. Végső ideje lenne azonban egy olyan „polgármestert” választani a helyébe, aki valamit tenne is, illetékes helyeken kiállna a falu érdekében, követelné a felgyülemlett problémák megoldását.

Amíg a tisztségek betöltéshez csak a párthűség a fontos és nem kötelező a munka eredményével való elszámolás, semmilyen jövőre itt számítani nem lehet! Nem csoda, hogy aki csak teheti, elköltözik vagy külföldre vándorol. Nem kell a lakosságot erre ösztönözni, rákényszerítik erre a munkalehetőség hiánya és a mostoha körülmények! (Az én családom tagjainak is a fele már külföldre távozott.)

A magyar nyelvű sajtó bánáti tudósítói, Kecskés István, a Magyar Szó újságírója, és Kónya-Kovács Otília, az Újvidéki Rádió és a Vajdaság Ma tudósítója, de a VRTV magyar szerkesztősége és a Pannon RTV is, Tordáról rendre csak a különböző ünnepi események/rendezvények, a VMSZ és az MNT vezető tisztségviselőinek látogatásáról írnak. Pontosabban, valótlan/megtévesztő/rózsaszín képet mutatnak országnak, világnak a falu helyzetéről, miközben az életkörülmények egyre rosszabbodnak. A Tordai Újság is ezt segíti. Miért kell önmagunknak hazudni?

A VMSZ és az MNT vezetősége a magyar közösség helyzetének, jogai érvényesülésének kedvező bemutatásával, fényezésével van elfoglalva – belföldön és külföldön egyaránt –, miközben a falvaink kiürülnek.

Torda ékes példa arra, hogy nem elegendők a nemzeti kisebbségi jogokat biztosító törvények, jogszabályok, ha nincsen aki azok gyakorlati alkalmazását kövesse, számon kérje.

A valamikor virágzó falu lakosságát, amely 2002 előtt „még 5000 embert számlált”, már csupán 600-700-ra becsülik.

A faluban egyetlen üzem nem működik, semmilyen gazdasági-termelési befektetés nem történt. Ami volt, az is lepusztult vagy leépítették.

Annak ellenére, hogy az MNT még 2011. április 5-én támogatta az Ady Endre Általános Iskola „önállósulási a törekvését”, ebben mindmáig semmilyen előrelépés nem történt. „A község területén már szinte csak a tordai iskolának nincs tornaterme”. Az idén mindössze tíz végzős diákja volt, stb.

Torda bizonyára nem az egyedüli magyar többségű település, ahol már a közigazgatás sem működik, csak a nyilvánosság – köszönve a VMSZ uralta, a MNT „alapította” és a hatalmat kiszolgáló közszolgálati sajtónak – erről nem értesült.

Ha egy közösségnek nincsen megfelelő képviselete, akkor a hangja sem hallatszik el az illetékesekhez. Jó lenne tudni, például, hogy Torda mennyivel járul hozzá Bégaszentgyörgy község költségvetéshez és ebből mennyi jut vissza a falunak, hogy a községi közigazgatásban hogyan valósul meg a magyar nyelv egyenrangú használata? Törődik ezzel egyáltalán valaki? Vagy a VMSZ nem a Szerb Haladó Párt (SNS) koalíciós partnere a községi képviselő-testületben?

Ha ezekkel a kérdésekkel nem foglalkoznak a VMSZ és az MNT vezetői, akkor nagy a baj, ha pedig tudnak erről és hallgatnak, akkor még nagyobb. Miért nem készítenek évek óta felmérést a magyar közösség helyzetéről? Ennek a javítását/jobbítását csak a problémákkal való sürgős szembenézéssel lehet rendezni. Nem pedig azok elkendőzésével, szőnyeg alá söprésével és a közösség kedvező helyzetével kapcsolatos parolák hangoztatásával! Aki erre nem képes, jobb, ha távozik a közéletből!

 

Mgr. BOZÓKI Antal,

nyugalmazott ügyvéd,

az MTA köztestületének tagja

Torda, 2022. június 12.

 

2022. június 12.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Az egyház közösségteremtő esélye

Ahhoz azonban, hogy az egyház hatékony lehessen, új dimenziókkal kell gazdagodnia, ezt újabban éppen Ferenc pápa >

Tovább

Az EP üzenete Szerbiának: „Szankciók Oroszországnak, csak aztán az európai pénzek”

Deli és Kovács nem azt mondják, hogy Szerbiának teljesíteni kell az Európai Unióba való tagfelvételi követelményeket >

Tovább

Novemberi tézisek

A magyar állam egészét, intézményeit és szabályrendszerét behálózzák a hatalmon lévők magánérdekei és érdekeltségei. Mivel az >

Tovább

Öreg Anna közleményben nyilvános televíziós vitára hívta Pásztor Bálintot ·

„Sorolhatnám még, mindazokat a szégyenteljes technikákat, amelyekkel próbálja félrevezetni a nyilvánosságot. Látom, úgy gondolja, hogy senkinek >

Tovább

Az EU nem akarja látni, hogy egyfolytában a bolondját járatják velük

Szóval, ha az EU látni akarná, hogy ezek a törvények még alig születtek meg és máris >

Tovább

Ez nem az a Magyar Nemzeti Tanács!

Nem fogadható el az egypárti, demokráciaellenes szavazáson létrehozott nemzeti tanács, mivel Pásztor István önkényuralmának lesz alárendelve. >

Tovább

A listára fel sem kerülhettek volna!

A választási gyakorlat szerint az lista 1. számú jelöltje Fremond Árpád lehet az MNT új elnöke. >

Tovább

A „győztes” Pásztor/Lovas-lista (2.)

Akármilyen határozatot is hoz a Köztársasági Választási Bizottság, a 2022. évi Magyar Nemzeti Tanácsi választásokat az >

Tovább

„Győzött” a Pásztor/Lovas-lista

Ami a nemzeti tanácsi választással történik az most egy időre meghatározhatja a közösség helyzetének alakulásét, fejlődését, >

Tovább

Kompromisszumok egyszeri használatra

Az idei parlamenti választásokon a szélsőjobb pártok hirtelen megerősödtek és a jussukat követelik, viszont Vučić pártja, >

Tovább

Pásztor Bálint: „A VMSZ nem kért magának túl sokat”

A VMSZ, tehát, „nem kért magának túl sokat”, a közösségnek pedig éppen semmit. A Szerb Haladó >

Tovább

Ljubomir Simonović: „Az államot mindenható dilettánsok irányítják”!

Mit tettek Vajdaság AT szervei „a nemzeti kisebbségek – nemzeti közösségek hivatalos nyelv és íráshasználatának törvénnyel >

Tovább