Ma Amália, Bekény névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Torda – falu, ahol leáll az élet
Nyílt levél a Vajdasági Magyar Szövetség Elnökségéhez és a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságához
Bozóki Antal
A VMSZ és az MNT vezetősége a magyar közösség helyzetének, jogai érvényesülésének kedvező bemutatásával, fényezésével van elfoglalva – belföldön és külföldön egyaránt –, miközben a falvaink kiürülnek. Torda ékes példa arra, hogy nem elegendők a nemzeti kisebbségi jogokat biztosító törvények, jogszabályok, ha nincsen aki azok gyakorlati alkalmazását kövesse, számon kérje. A valamikor virágzó falu lakosságát, amely 2002 előtt „még 5000 embert számlált”, már csupán 600-700-ra becsülik. A faluban egyetlen üzem nem működik, semmilyen gazdasági-termelési befektetés nem történt. Ami volt, az is lepusztult vagy leépítették. Bozóki Antal:
A bánsági Torda, valamikor Torontáltorda, a szülőfalum. Anyai ágon a felmenőim még az 1800-as években költöztek a faluba.
A kapcsolatom ennek a bánsági magyar szigetnek számító faluval, annak ellenére, hogy a hatvanas évek elején Nagybecskereken, Újvidéken és később Belgrádban folytattam tanulmányaimat majd Újvidéken telepedtem le, soha nem szakadt meg. Így, közelről láthattam falum múlt századi, hetvenes-nyolcvanas évekig tartó fejlődését, jólétét, majd a kezdődő hanyatlását, gazdasági és egyéb téren való lépülését, pusztulását, lakosai számának folyamatos csökkenését, elvándorlását. Mindez mostanában csak fokozódni látszik és félő, hogy húsz-harminc év múlva Torda már csak tanyaként, vagy szellemfaluként fog létezni.
Az utóbbi években, nyugdíjasként, évente több hónapot is a faluban töltök. Közvetlen betekintésem van, tehát, a közösség mindennapi életébe és problémáiba, amelyekről több alkalommal is írtam, sürgetni igyekeztem a megoldásukat. Mondani sem kell, mint ahogy általában lenni szokott, szinte semmilyen eredménnyel.
A meglátásom szerint az alapvető gondot az jelenti, hogy a Helyi Közösség Tanácsa nem működik, illetve nem úgy működik, ahogy kellene. Még csak azt sem érezni, hogy ez a bizonyos tanács egyáltalán lenne/létezne.
A helyi önkormányzatról szóló törvény 72 szakaszának első bekezdése szerint „a helyi lakosság érdekeinek megvalósítása céljából a falvakban helyi közösségek és a helyi önkormányzat egyéb formái alakulnak”.
Ugyanez a törvény 74. szakasza 8. bekezdésének 4. pontja szerint a helyi közösség tanácsa „intézkedéseket javasol a kommunális és egyéb tevékenységek fejlesztésére a helyi közösség területén”.
Szerte a faluban, mintegy harminc évvel ezelőtt, addig ismeretlen, (állítólag) szibériai szilfákat ültettek, amelyek azóta meghaladták az épültek magasságát is. Ezek a fák rengeteg szemetet termelnek, különösen virágzásuk idején. Az elkorhadt faágak rendre a járdákra hullnak, általános veszélyt jelentve a járókelők számára és a környező épületekre. Nagyobb szél esetén megtörténhet, hogy a magasfeszültségű villanyvezetékre dőlnek, amiből más veszély is származhat.
A rengeteg szemét, a korhadt faágak, levelek, amivel az illetékes (17 kilométerre lévő központosított) közvállalat nem igazán törődik, csúfítják a környezetet, a faluról alkotott képet is. Rengeteg bosszúságot és szükségtelen munkát is okozva a lakosságnak, mivel a szél szétviszi a kertekbe az agresszív természetű fa magjait, melyeket miután kihajtanak, szinte lehetetlen kiirtani.
Erről a sokéves és egyre nagyobb problémáról, amely közvetlenül is érint, megkíséreltem beszélni Dobai Jánossal, a helyi közösség sokéves elnökével, „polgármesterrel”, aki azt mondta, hogy „ehhez a helyi közösségnek semmi köze” és panaszommal az Ekoc (begaszentgyörgyi) közvállalathoz utasított.
A levelem nyomán a helyszínre kiszálló felügyelő is „mindent rendben talált”. – Ez a fák természetes állapota és a szél majd elhordja a szemetet (sic!?) – mondta.
Az elutasító válasz után Dobaitól írásban kértem, hogy a Közérdekű információkhoz való szabad hozzáférésről szóló törvény 1., 2. és 16. szakasza alapján, a Helyi Közösség Tanácsa tegye lehetővé számomra az alapvető dokumentumába, illetőleg alapszabályába való betekintést, vagy küldje meg azt a címemre. Érdemleges választ azonban nem kaptam.
Azért lett volna fontos az alapszabály megismerése, hogy megállapítsam, illetékes-e vagy sem a helyi közösség a kommunális ügyekben és milyen feladatokat kell ellátni a Helyi Közösség Tanácsa elnökének.
Az idézett törvénycikkek alapján, a helyi közösség igenis illetékes a kommunális és „a helyi lakosság érdekeit érintő” tevékenységek területén. Ehhez persze a cselekvési akaratnak, a tenni akarásnak is társulni kell(ene).
Az alapszabálynak egyébként a falu honlapján (http://www.torda.rs/vesti.html) is szerepelni kellene, hogy mindenki számára nyilvános/hozzáférhető legyen, mivel is foglalkozik a Helyi Közösség Tanácsa.
A nyugdíjas Dobai – a szavai szerint – „tiszteletdíjas elnök”, és „akkor jár be a helyi közösségbe, amikor neki megfelel”.
Ebből az derül ki, hogy a helyi közösségi tanács elnökének nincsen hivatalosan megjelölt/meghatározott munkaideje, de még kötelező fogadóórája se, amikor a falu és a polgárok ügyes bajos dolgaival, panaszaival foglalkozna.
Személyesen is meggyőződtem, hogy munkaidőben a helyi közösség irodáiban egyetlen alkalmazottat nem lehet találni. Még a helyi közösséghez intézett beadványokat sincsen, aki átvegye. Dobai szerint ezeket „posta útján kell megküldeni”.
A „titkári (jegyzői) teendőket” sem végzi senki… Nincs is rá szükség?
Ilyen a falu történetében – ismereteim szerint – eddig soha nem fordult elő.
A fák ügyén, tehát, a falu egyéb problémái is a felszínre kerültek. Így aztán május 25-én, írásos panasszal és javaslatokkal fordultam a Helyi Közösség Tanácsához:
1. A Helyi Közösség Tanácsa sürgősen tűzze napirendre a lakosoknak az ismeretlen nevű és eredetű fákkal kapcsolatos panaszait, problémákat, foglaljon állást és javasolja az Ekoc közvállalatnak, hogy készítsen átfogó tervet ezeknek a fáknak, más környezetbarát, a falusi környezetbe/környezethez illő fákkal való mielőbbi lecserélésére, valamint a közterületek rendezésére, karbantartására.
2. A Helyi Közösség Tanácsa tűzze napirendre a helyi közösség folyamatos működésének mielőbbi biztosítását, ideértve a tanács elnöke munkaidejének meghatározását és a titkári teendők ellátásának állandó biztosítását, valamint a helyi iroda/közigazgatás visszaállítását a faluba.
3. A helyi Közösség Tanácsa tűzze napirendre a Szerbiai Posta Közvállalat kirendeltségnek állapotát és tegyen megfelelő intézkedéseket. A helyi posta helyiségei a sokéves megnyitása óta ugyanis – ismereteim szerint – még csak meszelve sem lettek, a bejáratban lévő kerámia lapok pedig fel vannak válva, több lap is hiányzik. Mindez rontja a falu és az itt élők tekintélyét is. Torda emblematikus/jelképes épületének, amelyben a postahivatal is van, és nem csak ennek, a kinézete is az átalakításkor el lett rontva, az állaga pedig egyre romlik.
4. A Helyi Közösség Tanácsa kezdjen el érdemében foglalkozni a falu és az itt élő lakosság életét megnehezítő, zavaró problémákkal, készítsen ezekről listát és kezdjen hozzá azok hatékony megoldásához. Mielőtt még a falu – a munkalehetőségek hiánya és a sehogy nem javuló, pontosabban rosszabbodó életkörülmények miatt – teljesen el nem néptelenedik.
Ezek közé tartozik például olyan orvos, gyógyszerész és fogorvos biztosítása a faluban, aki ismeri a magyar nyelvet is. (Erről, egyébként, a Tartományi Ombudsman is – már évekkel ezelőtt – ajánlást fogadott el, csak éppen nem történt semmilyen előrelépés. Miért?) Szükséges továbbá a gyógyszertár rendszeres működésének és egy állandó autóbuszjárat biztosítása is a községi központ, illetve Nagybecskerek irányába! Ugyancsak biztosítani kell a folyamatos áram- és vízellátást a faluban, ami gyakran és bejelentések nélkül szünetel, rongálva ezzel a háztartási gépeket is.
5. A falu honlapján tegyék közzé a Helyi Közösség Tanácsának működéséről szóló alapszabályt.
Beadványomra a mai napig válasz nem érkezett.
Mindebből azt lehet megállapítani, hogy Tordán a helyi közösség és – ismereteim szerint – a helyi iroda sem működik, hogy helyben éppen semmilyen közigazgatási ügyet intézni nem lehet, még anyakönyvi kivonatot sem kivenni, minden ügyintézésért Bégaszentgyörgyre kell (17 kilométert) utazni, hogy a falunak helyi, de községi szinten sincsen megfelelő érdekképviselete. Ez még egy jócskán lepusztulóban lévő falu viszonyában, amilyen Torda is, elképesztő!
Dobai János – aki mintegy húsz éve folyamatosan „polgármester” –, a jelekből ítélve, többnyire csak a művelődési, szórakozási események, „fesztiválok” és a tűzijátékok szervezésében érdekelt, amelyek lehetnek fontosak, érdekesek ugyan, de nem változtatnak/javítanak semmit a lakosság életkörülményein.
A „polgármester” a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) oszlopos tagja, korábban a párt elnökségi tagja, az MNT Nyelvhasználati Bizottságának a tagja, a tartományi kormányban is dolgozott. Végső ideje lenne azonban egy olyan „polgármestert” választani a helyébe, aki valamit tenne is, illetékes helyeken kiállna a falu érdekében, követelné a felgyülemlett problémák megoldását.
Amíg a tisztségek betöltéshez csak a párthűség a fontos és nem kötelező a munka eredményével való elszámolás, semmilyen jövőre itt számítani nem lehet! Nem csoda, hogy aki csak teheti, elköltözik vagy külföldre vándorol. Nem kell a lakosságot erre ösztönözni, rákényszerítik erre a munkalehetőség hiánya és a mostoha körülmények! (Az én családom tagjainak is a fele már külföldre távozott.)
A magyar nyelvű sajtó bánáti tudósítói, Kecskés István, a Magyar Szó újságírója, és Kónya-Kovács Otília, az Újvidéki Rádió és a Vajdaság Ma tudósítója, de a VRTV magyar szerkesztősége és a Pannon RTV is, Tordáról rendre csak a különböző ünnepi események/rendezvények, a VMSZ és az MNT vezető tisztségviselőinek látogatásáról írnak. Pontosabban, valótlan/megtévesztő/rózsaszín képet mutatnak országnak, világnak a falu helyzetéről, miközben az életkörülmények egyre rosszabbodnak. A Tordai Újság is ezt segíti. Miért kell önmagunknak hazudni?
A VMSZ és az MNT vezetősége a magyar közösség helyzetének, jogai érvényesülésének kedvező bemutatásával, fényezésével van elfoglalva – belföldön és külföldön egyaránt –, miközben a falvaink kiürülnek.
Torda ékes példa arra, hogy nem elegendők a nemzeti kisebbségi jogokat biztosító törvények, jogszabályok, ha nincsen aki azok gyakorlati alkalmazását kövesse, számon kérje.
A valamikor virágzó falu lakosságát, amely 2002 előtt „még 5000 embert számlált”, már csupán 600-700-ra becsülik.
A faluban egyetlen üzem nem működik, semmilyen gazdasági-termelési befektetés nem történt. Ami volt, az is lepusztult vagy leépítették.
Annak ellenére, hogy az MNT még 2011. április 5-én támogatta az Ady Endre Általános Iskola „önállósulási a törekvését”, ebben mindmáig semmilyen előrelépés nem történt. „A község területén már szinte csak a tordai iskolának nincs tornaterme”. Az idén mindössze tíz végzős diákja volt, stb.
Torda bizonyára nem az egyedüli magyar többségű település, ahol már a közigazgatás sem működik, csak a nyilvánosság – köszönve a VMSZ uralta, a MNT „alapította” és a hatalmat kiszolgáló közszolgálati sajtónak – erről nem értesült.
Ha egy közösségnek nincsen megfelelő képviselete, akkor a hangja sem hallatszik el az illetékesekhez. Jó lenne tudni, például, hogy Torda mennyivel járul hozzá Bégaszentgyörgy község költségvetéshez és ebből mennyi jut vissza a falunak, hogy a községi közigazgatásban hogyan valósul meg a magyar nyelv egyenrangú használata? Törődik ezzel egyáltalán valaki? Vagy a VMSZ nem a Szerb Haladó Párt (SNS) koalíciós partnere a községi képviselő-testületben?
Ha ezekkel a kérdésekkel nem foglalkoznak a VMSZ és az MNT vezetői, akkor nagy a baj, ha pedig tudnak erről és hallgatnak, akkor még nagyobb. Miért nem készítenek évek óta felmérést a magyar közösség helyzetéről? Ennek a javítását/jobbítását csak a problémákkal való sürgős szembenézéssel lehet rendezni. Nem pedig azok elkendőzésével, szőnyeg alá söprésével és a közösség kedvező helyzetével kapcsolatos parolák hangoztatásával! Aki erre nem képes, jobb, ha távozik a közéletből!
Mgr. BOZÓKI Antal,
nyugalmazott ügyvéd,
az MTA köztestületének tagja
Torda, 2022. június 12.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
MEGRENDEZETT SZÍNJÁTÉK
A felújított szabadkai vasútállomás november 24-i megnyitóján – amelyen Aleksandar Vučić elmondása szerint Orbán Viktor magyar >
VMSZ-es diktatúra túszai lettünk!
A VMSZ-es MNT fő célja a jelenlegi egyszólamú, minden szakmai követelményt és pluralizmust mellőző tájékoztatás megőrzése, >
Sorkatonaság, figyelemelterelés, elvándorlás…
"Ha nem akarod, hogy éhen haljon a családod, akkor elindulsz külföldre, ha nem akarsz bevonulni egy >
Megrendelt VMSZ történelem
Idővel meg kell azonban majd a történészeknek, politológusoknak írni egy másik könyvet is, amelyik tárgyilagosan mutatja >
ELVÁNDORLÁST ÖSZTÖNZŐ, MEGALKUVÓ POLITIKA
Nem elég a párt álláspontját „közölni a kormányfővel”, hanem, amikor a sorkatonai szolgálatról szóló jogszabály a >
NEM „JÓL DÖNTÖTTÉL, JENŐ!”[1]
Hajnal Jenőnek most is fontosabb a szolgalelkűség, az önkritikátlan somfordálás. Viszont még a formális pályázati feltételeknek >
A káros pásztori politika revíziójának elmulasztása (4.)
A VMSZ-SZHP új koalíciós szerződése is kifejezi a VMSZ nemzeti kisebbségi politikájának minden nyomorát, amely miatt >
Egy közösségromboló politika folytatása (3.)
A koalíciós szerződésnek ez egy olyan, minden realitást mellőző (utópisztikus) pontja, amelynek megvalósulását senki nem veszi >
Vajdasági magyar csend
Vigasztalásul az anyaországi és a helyi kisebbségi politikusok a szabadkai Magyar Háznak nevezett díszes üvegpalotában ünnepi >
MASZLAG: SZHP–VMSZ KOALÍCIÓS SZERZŐDÉS 2023
A VMSZ tisztségviselői ezt a lehetőséget sajnos nem a vajdasági magyar közösség valós helyzetének a bemutatására, >
„A lőtéri kutyát sem érdekli…”
A mellüket döngető nagymagyar, a díszmagyar politikusok tanulhatnának tőle, példát vehetnének róla. Emberség, nagylelkűség, áldozatkészség tekintetében >
MASZLAG: SZHP–VMSZ KOALÍCIÓS SZERZŐDÉS 2023
Ez azt jelenti, hogy az egyes fejezetek csak a VMSZ álláspontjait fejezik ki és a szerb >