Ma Kornél, János névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
A vajdasági magyar tudományosság égető kérdései
Magyar egyetem nincs – csak egyetlen önálló magyar nyelvű felsőoktatási intézmény
Bozóki Antal
Jellemző az is, hogy az Újvidéki Egyetem honlapja is csak szerb, angol és kínai nyelvű, ami nem a multietnikus Vajdaság tükre, mondhatnánk, a legkevésbé sem „Vajdaságbarát”. Az Egyetemre nem vonatkoznak a nemzeti kisebbségi nyelvek egyenrangú használatát előíró rendelkezések sem? Úgy is lehetne fogalmazni, hogy a vajdasági magyar tudósképzés spontán, egyéni ambíciók/törekvések szerint történik, amit nem kísér megfelelő társadalmi, de intézményes figyelem és támogatás sem. A műsorban erről nem volt ugyan szó, de az elhangzott adatokból az is kiderül, hogy a Magyar Nemzeti Tanács anyaországi pénzekből történő felsőoktatási ösztöndíjazási, doktoranduszi, valamint demonstrátori- és jogászösztöndíj programja csak az egyéni megélhetési gondokat enyhíti/amortizálja, viszont a közösség fennmaradásának és a tudományos utánpótlás biztosításának és esetleges növelésének rendszerbéli problémáit nem is érinti. Bozóki Antal:
A VRTV Fókuszban című május 5-i műsora egy – közösségi szempontból – rendkívül fontos témára, a vajdasági magyar tudományosság „állapotára, illetve helyzetére” és a Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács (VMAT) tevékenységére irányította a figyelmet.
https://media.rtv.rs/hu/fokuszban/74099
A VMAT, mint civil szervezet, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szerbiai köztestületi tagságának a képviseletét látja el és ernyőszervezetként fejleszti az önszerveződési lehetőségeket, a közös projekteket.
A műsor egyik központi kérdése az volt, hogy milyen a vajdasági magyar tudományos utánpótlás és hogy „intézmények híján mivel lehet rendszerbe fogni a vajdasági magyar tudományos társadalmat”?
Jellemző azonban, hogy a műsort semmilyen kommentár, visszajelzés nem követte a sajtóban, de a közösségi oldalakon sem.
A műsor részvevői dr. Csányi Erzsébet, a VMAT elnöke és dr. Lukity Tibor alelnök voltak.
– A vajdasági magyar tudományosság hordozói, alanyai mindazok a személyek, akik Vajdaságban működnek, hivatásszerűen foglalkoznak (tudományos) kutatással, egyetemi oktatással és magyarok. Itt nagy szerepe van annak a ténynek is, hogy sok tudományos területen az angol nyelvű publikálás kívánatos – fogalmazott dr. Csányi Erzsébet.
Az adásban elhangzott, hogy a vajdasági magyar tudományos társadalomnak a zöme a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szerbiai köztestületi tagja. Ennek alapján megállapítható, hogy megközelítőleg „230 lehet a doktori fokozattal rendelkező vajdasági magyarok száma”, „ez lehetne több is, de nem rossz”.
A VMAT-ban 2017-ben létrehozták a vajdasági magyar kutatók legteljesebb adatbázisát, amely felöleli a doktoranduszokat és azokat a honfitársakat is, akik nem itt élnek, vagy nem itt találtak maguknak munkát, külföldre szakadtak. Ezeknek a száma most 310.
– El lehet azon gondolkodni, hogy vajon fejlődési irányt mutat-e 1990-től errefelé a vajdasági magyar tudományosság és felsőoktatás ügye. Itt Vajdaságban 14 egyetemi kara van az Újvidéki Egyetemnek. Az ötven-hatvanezer egyetemistából nagyon kis cseppnyi az, ami a magyar egyetemisták közössége, a létszám talán 1000-1500 lehet. Ugyanakkor a vajdasági magyar egyetemi tanárok száma is szinte elenyésző. Éppen ezért van szükség a tudóstalálkozókra és a Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferenciára (VMTDK), hogy azok, akik szerb nyelven végzik az egyetemet, a saját szakmájukban meg tudjanak szólalni az anyanyelvükön – emelte ki dr. Csányi.
– A Műszaki Tudományok Karán, sajnos, nem sok magyar ajkú hallgató van, de azért mindig akadnak nagyon jó hallgatók, most is vannak, akik nagyon lelkesek és részt vesznek a VMTDK-n és tagjai a Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégiumnak, akik dolgoznak, kutatnak. Sajnos, a magyar hallgatók száma kevés. Egyrészt, mert a középiskolásokat talán elszippantja a szegedi vagy a budapesti egyetem. A zentai gimnáziumokból vagy a szabadkai középiskolákból egyenes út vezet Magyarországra. Ezért az Újvidéki Egyetemre nagyon kevesen jönnek. Tavaly a Műszaki Karon mintegy 2700-an felvételiztek matematikából és csak húszan kérték a magyar felvételit. Ez is az arányokat mutatja.
Az alapképzésből még kevesebben mennek a mesteri és a doktori képzésre. Jelenleg nincsen magyar hallgató, aki matematikából ezen a karon be lenne iratkozva a doktorira. Inkább a magyarországi és az Európai Uniós tanulmányokat, környezetet választják – fűzte hozzá dr. Lukity Tibor.
Bágyi Renáta műsorvezető elmondása szerint „2017-ben végeztek egy felmérést és úgy állapították meg, hogy hanyatlás tapasztalható a (magyar) tudományosság terén”. Ennek függvényében vetette fel a kérdést, hogy „itt az intézményeknek a kiépítése, az intézményes rendszer változtatna-e valamit?”
– Biztosan változtatna, mert itt Vajdaságban a legjobban éppen ezek a munkaközösségek hiányoznak, tehát a felsőoktatási intézményekhez kötődő magyar munkaközösségek. Ilyen csak a (szabadkai) Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon van és ez nem elegendő. Máshol magyar nyelvű felsőoktatási képzés – jogilag önálló intézményes keretek között – nincsen. Az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karán létezik a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszak, ezen kívül a Művészeti Akadémia színészeti tagozatán nyílik minden második évben színészképző osztály. Az Újvidéki Egyetem keretében azelőtt volt még Szabadkán a Közgazdasági Karon és az Építőmérnöki Karon, az első éven, magyar nyelvű képzés. Fontos még a Szabadkai Műszaki Szakfőiskola, ahol szerbül és magyarul folyik a tanítás.
Szerbiában a törvényes előírások olyanok, hogy tudományos kutatóintézetet szinte lehetetlen létrehozni. Ehhez órási anyagi háttér kellene, első lépésben húsz, doktori titulussal rendelkező, állandó munkaviszonyban lévő kutató szükséges. Ezek olyan feltételek, amelyek kielégítése csak úgy nem lehetséges. Más országokban, mint például Szlovákiában, létezik a Fórum Kutatóintézet, és a többi határon túli régióban is vannak lehetőségek, ahol munkahelyet tudnak biztosítani a fiatal kádereknek. Tehát van egy szilárd talaj legalább egy jelentősebb számú tudós lába alatt. Az intézményes háttér tehát nagyon hiányzik, de ezt a jelenlegi feltételek mellett nem lehet áthidalni. Talán csak a Tanítóképző Kar fejlődése, újabbnál újabb szakok akkreditálása jelenti a jövőt, ami a fejlesztést illeti – mondta el dr. Csányi Erzsébet, a VMAT elnöke.
A korábbi helyzetelemzések alapján tudjuk, hogy a határon túli magyar közösségek közül egyedül a Vajdaságban nincsen magyar egyetem. A magyarországi, de a vajdmagyar politikum sem támogatta az ilyen javaslatokat, törekvéseket. Részben ennek tudható be az egyetemi végzettségű, tudományos pályára vágyó magyar fiatalok külföldre vándorlása is.
Az MTA-nak jelenleg csupán egyetlen vajdasági magyar külső tagja van, Kasztori Rudolf személyében.
Az Újvidéki Egyetemen magyar nyelvű oktatás csak három karon folyik, az újvidéki Bölcsészettudományi Kar Magyar Tanszékén, a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon és (kétévenként) az újvidéki Művészeti Akadémia színészképző tagozatán. Ehhez járul még a szabadkai Műszaki Szakfőiskolán folyó magyar és szerb nyelvű képzés. (Az újvidéki Jogtudományi Kar – tíz éves pereskedés után – sem tette lehetővé, hogy a magyar diákok az anyanyelvükön felvételizzenek.) Túlságosan is szegényes tehát a vajdasági magyar felsőoktatási szakképzési kínálat.
Ezért nem csoda, hogy vajdasági magyar egyetemi hallgató „nem sok” van, de a vonatkozó statisztikai adatok nem is nyilvánosak, csak tapogatózni lehet. Annyit azonban még így is meg lehet állapítani, hogy a magyar egyetemi hallgatók száma elenyészően kevés – mindössze 2-3 százalék lehet, ami drasztikusan elmarad a magyaroknak a tartomány lakosságában való 13 százalékos részvételétől. Ez ugyancsak a magyar közösség kedvezőtlen helyzetére utal. A hallgatók száma az Újvidéki Tudományegyetem honlapja szerint „mintegy 50 000”, ha ettől több, akkor az arány még rosszabb.
Hogy a Tudományegyetem „ötezer foglalkoztatottja” között mennyi a magyar és milyen beosztásban, arról se nincsenek közelebbi adatok, pedig ezt is jó lenne tudni. Jellemző az is, hogy az Újvidéki Egyetem honlapja is csak szerb, angol és kínai nyelvű, ami nem a multietnikus Vajdaság tükre, mondhatnánk, a legkevésbé sem „Vajdaságbarát”. Az Egyetemre nem vonatkoznak a nemzeti kisebbségi nyelvek egyenrangú használatát előíró rendelkezések sem?
Úgy is lehetne fogalmazni, hogy a vajdasági magyar tudósképzés spontán, egyéni ambíciók/törekvések szerint történik, amit nem kísér megfelelő társadalmi, de intézményes figyelem és támogatás sem.
A műsorban erről nem volt ugyan szó, de az elhangzott adatokból az is kiderül, hogy a Magyar Nemzeti Tanács anyaországi pénzekből történő felsőoktatási ösztöndíjazási, doktoranduszi, valamint demonstrátori- és jogászösztöndíj programja csak az egyéni megélhetési gondokat enyhíti/amortizálja, viszont a közösség fennmaradásának és a tudományos utánpótlás biztosításának és esetleges növelésének rendszerbéli problémáit nem is érinti.
Következő cikk: Nem a Nyugat folytat háborút Oroszország ellen
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Egyre lejjebb a lejtőn
A külföldi diplomatáknak fel lehet róni, hogy csak egy forrásból, vagyis egyoldalúan és tévesen tájékozódnak. Ha >
A HATALOM ÉS A TÁJÉKOZTATÁS ÖSSZEOLVADÁSA
A közösségi hálón Juhász Andreáról csak azt az adatot lehet találni, hogy az Újvidéki Rádió Faluműsor >
Lesz itt jobb, vagy erre rámegyünk?
Láttuk ennek az őrületnek a kezdetét és muszáj látnunk a végét is. Márpedig, ha van erő, >
A halálnál is rosszabb: a szolgaság
Karinthy nyomán akarva-akaratlanul arra gondolok, hogy napjaink háborús fenyegetése sokszor a szabadság megnyirbálásával jár. A háború >
Állítsuk meg Pásztor Bálintot!
Vojvodity (Bólogató) Ágnesünk 2024. július 15-én hasonló, alákérdezős „élő interjút” készített Nyilas Mihály oszlopos véemeszes káderrel >
„A jelenben is a múltban élünk. Mindig siratjuk a múltat.”
A Szabó Angéla tömör, nemzeti közösségi tanulmánynak is beillő, egy magyar faluközösség életéről szóló tényszerű írásában >
Alaptalan önreklámozás
Hiába a bugyuta, tortás jubileum és a kínos önreklámozás, a Grimasz melléklet csak akkor lesz ismét >
„Kitaposott úton” folyik a közösségrombolás
Az, hogy időközben 70 ezer magyarral lettünk kevesebben, nem a közösség és tagjainak a jogaiért, méltóságáért >
Tényleg nincsen, aki ezt megállítsa?
Mindezen túl, azt hiszem, végső ideje lenne egy kicsit magunkba nézni. Egy cseppet elmélázni azon, hogy >
Gazdátlan telefonfülkék
Feltették-e a kérdést a helyi vezetők, hogy mi szükség van a falu központjában két gazdátlan, használaton >
„BELGRÁD NEM AKAR ELFOGADNI BENNÜNKET”
Az „elégedetlenségtől forrongó Szerbiában” az albánok tiltakozásával most a nemzeti kisebbségi közösségek kérdése is kiéleződött, napirendre >
FIDESZ JANICSÁRKÉPZŐ VAJDASÁGBAN IS?
Hogyhogy az MCC mint „tehetséggondozó intézmény” „partnere” nem a Magyar Nemzeti Tanács, vagy valamelyik szakmailag érintett >