2022. november 28. hétfő
Ma Stefánia, Jakab névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

A vajdasági magyar tudományosság égető kérdései

Magyar egyetem nincs – csak egyetlen önálló magyar nyelvű felsőoktatási intézmény

Bozóki Antal
Bozóki Antal
Magyar egyetem nincs – csak egyetlen önálló magyar nyelvű felsőoktatási intézmény

Jellemző az is, hogy az Újvidéki Egyetem honlapja is csak szerb, angol és kínai nyelvű, ami nem a multietnikus Vajdaság tükre, mondhatnánk, a legkevésbé sem „Vajdaságbarát”. Az Egyetemre nem vonatkoznak a nemzeti kisebbségi nyelvek egyenrangú használatát előíró rendelkezések sem? Úgy is lehetne fogalmazni, hogy a vajdasági magyar tudósképzés spontán, egyéni ambíciók/törekvések szerint történik, amit nem kísér megfelelő társadalmi, de intézményes figyelem és támogatás sem. A műsorban erről nem volt ugyan szó, de az elhangzott adatokból az is kiderül, hogy a Magyar Nemzeti Tanács anyaországi pénzekből történő felsőoktatási ösztöndíjazási, doktoranduszi, valamint demonstrátori- és jogászösztöndíj programja csak az egyéni megélhetési gondokat enyhíti/amortizálja, viszont a közösség fennmaradásának és a tudományos utánpótlás biztosításának és esetleges növelésének rendszerbéli problémáit nem is érinti. Bozóki Antal:

A VRTV Fókuszban című május 5-i műsora egy – közösségi szempontból – rendkívül fontos témára, a vajdasági magyar tudományosság „állapotára, illetve helyzetére” és a Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács (VMAT) tevékenységére irányította a figyelmet.

https://media.rtv.rs/hu/fokuszban/74099

A VMAT, mint civil szervezet, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szerbiai köztestületi tagságának a képviseletét látja el és ernyőszervezetként fejleszti az önszerveződési lehetőségeket, a közös projekteket.

A műsor egyik központi kérdése az volt, hogy milyen a vajdasági magyar tudományos utánpótlás és hogy „intézmények híján mivel lehet rendszerbe fogni a vajdasági magyar tudományos társadalmat”?

Jellemző azonban, hogy a műsort semmilyen kommentár, visszajelzés nem követte a sajtóban, de a közösségi oldalakon sem.

A műsor részvevői dr. Csányi Erzsébet, a VMAT elnöke és dr. Lukity Tibor alelnök voltak.

 – A vajdasági magyar tudományosság hordozói, alanyai mindazok a személyek, akik Vajdaságban működnek, hivatásszerűen foglalkoznak (tudományos) kutatással, egyetemi oktatással és magyarok. Itt nagy szerepe van annak a ténynek is, hogy sok tudományos területen az angol nyelvű publikálás kívánatos – fogalmazott dr. Csányi Erzsébet.

 

Az adásban elhangzott, hogy a vajdasági magyar tudományos társadalomnak a zöme a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szerbiai köztestületi tagja. Ennek alapján megállapítható, hogy megközelítőleg „230 lehet a doktori fokozattal rendelkező vajdasági magyarok száma”, „ez lehetne több is, de nem rossz”.

Az adásban elhangzott, hogy a vajdasági magyar tudományos társadalomnak a zöme a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szerbiai köztestületi tagja. Ennek alapján megállapítható, hogy megközelítőleg „230 lehet a doktori fokozattal rendelkező vajdasági magyarok száma”, „ez lehetne több is, de nem rossz”.

 

A VMAT-ban 2017-ben létrehozták a vajdasági magyar kutatók legteljesebb adatbázisát, amely felöleli a doktoranduszokat és azokat a honfitársakat is, akik nem itt élnek, vagy nem itt találtak maguknak munkát, külföldre szakadtak. Ezeknek a száma most 310.

– El lehet azon gondolkodni, hogy vajon fejlődési irányt mutat-e 1990-től errefelé a vajdasági magyar tudományosság és felsőoktatás ügye. Itt Vajdaságban 14 egyetemi kara van az Újvidéki Egyetemnek. Az ötven-hatvanezer egyetemistából nagyon kis cseppnyi az, ami a magyar egyetemisták közössége, a létszám talán 1000-1500 lehet. Ugyanakkor a vajdasági magyar egyetemi tanárok száma is szinte elenyésző. Éppen ezért van szükség a tudóstalálkozókra és a Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferenciára (VMTDK), hogy azok, akik szerb nyelven végzik az egyetemet, a saját szakmájukban meg tudjanak szólalni az anyanyelvükön – emelte ki dr. Csányi.

– A Műszaki Tudományok Karán, sajnos, nem sok magyar ajkú hallgató van, de azért mindig akadnak nagyon jó hallgatók, most is vannak, akik nagyon lelkesek és részt vesznek a VMTDK-n és tagjai a Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégiumnak, akik dolgoznak, kutatnak. Sajnos, a magyar hallgatók száma kevés. Egyrészt, mert a középiskolásokat talán elszippantja a szegedi vagy a budapesti egyetem. A zentai gimnáziumokból vagy a szabadkai középiskolákból egyenes út vezet Magyarországra. Ezért az Újvidéki Egyetemre nagyon kevesen jönnek. Tavaly a Műszaki Karon mintegy 2700-an felvételiztek matematikából és csak húszan kérték a magyar felvételit. Ez is az arányokat mutatja.

Az alapképzésből még kevesebben mennek a mesteri és a doktori képzésre. Jelenleg nincsen magyar hallgató, aki matematikából ezen a karon be lenne iratkozva a doktorira. Inkább a magyarországi és az Európai Uniós tanulmányokat, környezetet választják – fűzte hozzá dr. Lukity Tibor.

Bágyi Renáta műsorvezető elmondása szerint „2017-ben végeztek egy felmérést és úgy állapították meg, hogy hanyatlás tapasztalható a (magyar) tudományosság terén”. Ennek függvényében vetette fel a kérdést, hogy „itt az intézményeknek a kiépítése, az intézményes rendszer változtatna-e valamit?”

– Biztosan változtatna, mert itt Vajdaságban a legjobban éppen ezek a munkaközösségek hiányoznak, tehát a felsőoktatási intézményekhez kötődő magyar munkaközösségek. Ilyen csak a (szabadkai) Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon van és ez nem elegendő. Máshol magyar nyelvű felsőoktatási képzés – jogilag önálló intézményes keretek között – nincsen. Az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karán létezik a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszak, ezen kívül a Művészeti Akadémia színészeti tagozatán nyílik minden második évben színészképző osztály. Az Újvidéki Egyetem keretében azelőtt volt még Szabadkán a Közgazdasági Karon és az Építőmérnöki Karon, az első éven, magyar nyelvű képzés. Fontos még a Szabadkai Műszaki Szakfőiskola, ahol szerbül és magyarul folyik a tanítás.

Szerbiában a törvényes előírások olyanok, hogy tudományos kutatóintézetet szinte lehetetlen létrehozni. Ehhez órási anyagi háttér kellene, első lépésben húsz, doktori titulussal rendelkező, állandó munkaviszonyban lévő kutató szükséges. Ezek olyan feltételek, amelyek kielégítése csak úgy nem lehetséges. Más országokban, mint például Szlovákiában, létezik a Fórum Kutatóintézet, és a többi határon túli régióban is vannak lehetőségek, ahol munkahelyet tudnak biztosítani a fiatal kádereknek. Tehát van egy szilárd talaj legalább egy jelentősebb számú tudós lába alatt. Az intézményes háttér tehát nagyon hiányzik, de ezt a jelenlegi feltételek mellett nem lehet áthidalni. Talán csak a Tanítóképző Kar fejlődése, újabbnál újabb szakok akkreditálása jelenti a jövőt, ami a fejlesztést illeti – mondta el dr. Csányi Erzsébet, a VMAT elnöke.

A korábbi helyzetelemzések alapján tudjuk, hogy a határon túli magyar közösségek közül egyedül a Vajdaságban nincsen magyar egyetem. A magyarországi, de a vajdmagyar politikum sem támogatta az ilyen javaslatokat, törekvéseket. Részben ennek tudható be az egyetemi végzettségű, tudományos pályára vágyó magyar fiatalok külföldre vándorlása is.

Az MTA-nak jelenleg csupán egyetlen vajdasági magyar külső tagja van, Kasztori Rudolf személyében.

Az Újvidéki Egyetemen magyar nyelvű oktatás csak három karon folyik, az újvidéki Bölcsészettudományi Kar Magyar Tanszékén, a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon és (kétévenként) az újvidéki Művészeti Akadémia színészképző tagozatán. Ehhez járul még a szabadkai Műszaki Szakfőiskolán folyó magyar és szerb nyelvű képzés. (Az újvidéki Jogtudományi Kar – tíz éves pereskedés után – sem tette lehetővé, hogy a magyar diákok az anyanyelvükön felvételizzenek.) Túlságosan is szegényes tehát a vajdasági magyar felsőoktatási szakképzési kínálat.

Ezért nem csoda, hogy vajdasági magyar egyetemi hallgató „nem sok” van, de a vonatkozó statisztikai adatok nem is nyilvánosak, csak tapogatózni lehet. Annyit azonban még így is meg lehet állapítani, hogy a magyar egyetemi hallgatók száma elenyészően kevés – mindössze 2-3 százalék lehet, ami drasztikusan elmarad a magyaroknak a tartomány lakosságában való 13 százalékos részvételétől. Ez ugyancsak a magyar közösség kedvezőtlen helyzetére utal. A hallgatók száma az Újvidéki Tudományegyetem honlapja szerint „mintegy 50 000”, ha ettől több, akkor az arány még rosszabb.

Hogy a Tudományegyetem „ötezer foglalkoztatottja” között mennyi a magyar és milyen beosztásban, arról se nincsenek közelebbi adatok, pedig ezt is jó lenne tudni. Jellemző az is, hogy az Újvidéki Egyetem honlapja is csak szerb, angol és kínai nyelvű, ami nem a multietnikus Vajdaság tükre, mondhatnánk, a legkevésbé sem „Vajdaságbarát”. Az Egyetemre nem vonatkoznak a nemzeti kisebbségi nyelvek egyenrangú használatát előíró  rendelkezések sem?

Úgy is lehetne fogalmazni, hogy a vajdasági magyar tudósképzés spontán, egyéni ambíciók/törekvések szerint történik, amit nem kísér megfelelő társadalmi, de intézményes figyelem és támogatás sem.

A műsorban erről nem volt ugyan szó, de az elhangzott adatokból az is kiderül, hogy a Magyar Nemzeti Tanács anyaországi pénzekből történő felsőoktatási ösztöndíjazási, doktoranduszi, valamint demonstrátori- és jogászösztöndíj programja csak az egyéni megélhetési gondokat enyhíti/amortizálja, viszont a közösség fennmaradásának és a tudományos utánpótlás biztosításának és esetleges növelésének rendszerbéli problémáit nem is érinti.

 

 

2022. május 16.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Az egyház közösségteremtő esélye

Ahhoz azonban, hogy az egyház hatékony lehessen, új dimenziókkal kell gazdagodnia, ezt újabban éppen Ferenc pápa >

Tovább

Az EP üzenete Szerbiának: „Szankciók Oroszországnak, csak aztán az európai pénzek”

Deli és Kovács nem azt mondják, hogy Szerbiának teljesíteni kell az Európai Unióba való tagfelvételi követelményeket >

Tovább

Novemberi tézisek

A magyar állam egészét, intézményeit és szabályrendszerét behálózzák a hatalmon lévők magánérdekei és érdekeltségei. Mivel az >

Tovább

Öreg Anna közleményben nyilvános televíziós vitára hívta Pásztor Bálintot ·

„Sorolhatnám még, mindazokat a szégyenteljes technikákat, amelyekkel próbálja félrevezetni a nyilvánosságot. Látom, úgy gondolja, hogy senkinek >

Tovább

Az EU nem akarja látni, hogy egyfolytában a bolondját járatják velük

Szóval, ha az EU látni akarná, hogy ezek a törvények még alig születtek meg és máris >

Tovább

Ez nem az a Magyar Nemzeti Tanács!

Nem fogadható el az egypárti, demokráciaellenes szavazáson létrehozott nemzeti tanács, mivel Pásztor István önkényuralmának lesz alárendelve. >

Tovább

A listára fel sem kerülhettek volna!

A választási gyakorlat szerint az lista 1. számú jelöltje Fremond Árpád lehet az MNT új elnöke. >

Tovább

A „győztes” Pásztor/Lovas-lista (2.)

Akármilyen határozatot is hoz a Köztársasági Választási Bizottság, a 2022. évi Magyar Nemzeti Tanácsi választásokat az >

Tovább

„Győzött” a Pásztor/Lovas-lista

Ami a nemzeti tanácsi választással történik az most egy időre meghatározhatja a közösség helyzetének alakulásét, fejlődését, >

Tovább

Kompromisszumok egyszeri használatra

Az idei parlamenti választásokon a szélsőjobb pártok hirtelen megerősödtek és a jussukat követelik, viszont Vučić pártja, >

Tovább

Pásztor Bálint: „A VMSZ nem kért magának túl sokat”

A VMSZ, tehát, „nem kért magának túl sokat”, a közösségnek pedig éppen semmit. A Szerb Haladó >

Tovább

Ljubomir Simonović: „Az államot mindenható dilettánsok irányítják”!

Mit tettek Vajdaság AT szervei „a nemzeti kisebbségek – nemzeti közösségek hivatalos nyelv és íráshasználatának törvénnyel >

Tovább