2023. december 2. szombat
Ma Melinda, Vivien, Aranka névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Naplójegyzetek – Fragmentumok

A mai Sorelnek nincs bűntudata

Végel László
Végel László
A mai Sorelnek nincs bűntudata

„Gyönyörűség volt kilépni a szabad levegőre, úgy érezte magát, mint a tengerész, aki hosszú hajóút után ismét a szárazföldre lép. Minden jól megy! – gondolta. – Elég bátor vagyok! Feje még soha nem volt olyan nemes, mint abban a pillanatban, amikor le kellett hullania”. Nem tudom elképzelni, hogy egy mai regényíró igy fejezze be a regényét. Hiteltelen lenne. A mai Sorelnek nincs bűntudata. A bűntudat teljes hiánya, az emlékezet leigázása – ez az igazi mai téma. A kis politikai csempészek, a haszonlesők, a korrupciósok, a maffiózók, a vidéki kiskirályok csak statiszták lehetnek. Végel László:

2021. március 30., kedd

Mit jelent napjainkról regényt írni? Torkig vagyok a kis posztszocialista haszonlesőkről, a korrupciósokról, a vidéki kiskirályokról és a kisvárosi cselszövőkről, a szolgalelkű pártkatonákról, a pénzéhes vazallusokról, a hatalomnak diszkréten vagy látványosan hízelgő értelmiségiekről és az úrhatnám újgazdagokról szóló történetekkel. Ezekről a szimpla és banális sorsokról lehetetlen regényt írni. Ezek az újgazdagok akkor lennének érdekesek, ha lenne saját sorsuk vagy szenvedélyük, mint például Fitzgerald Gatsbyjének. Nem gondolom, hogy ők a bársonyos forradalmak utáni korszak jellegzetes figurái, csupán a statisztái. Stendhal Vörös és fekete című regényének ismeretében belátom, hogy vissza kell lépnem néhányszáz évet, hogy felismerjem bűnös korunk főszereplőit. Azt hiszem, hogy a Julien Sorelek sokkal inkább jellemzik napjainkat. Csak az a kérdés, felismerjük-e őket. Stendhal jól érzékelte, hogy lezárult a napóleoni korszak, a forradalom gyermekéből diktátor lett, bukása után beköszöntött a restauráció kora, amelynek Julien Sorel volt a gyermeke. A tehetséges és nagyravágyó fiatalember pontosan látja korának romlottságát, de karrierje érdekében ügyesen alkalmazkodik hozzá. Vannak eszményei, de karrierje érdekében feláldozza őket. Azon töprengek, hogy milyen a mi Julien Sorelünk? „Különb gazságokat is el kell követnem, ha boldogulni akarok”. mondja a Vörös és fekete főhőse miután tudomására jutott, hogy protekcióval nyert el egy állást. „És a gazságokat még szép, érzelmes frázisokkal kell körítenem. Szegény Gros! Hát persze, hogy ő érdemelte volna meg a rendjelet, s én kaptam meg. Annak a kormánynak az erkölcse szerint kell élnem, amelyik kitüntetett”. Ki tudná megmondani, hogy hányszor találkozunk hasonló helyzettel? A két helyzet hasonló, de nem azonos, hiszen a mai Julien Sorel, bár nemes eszméket hirdet, ügyesen kamatoztatja a „bársonyos forradalmat”, amelyben semmit sem kockáztatott. Arra pedig cseppet sem hajlandó, hogy bevallja: a szegény Gros érdemelte volna meg az elismerést. Ez szóba sem kerülhet, ellenkezőleg: ott gáncsolja, ahol csak teheti. Különben megfogadja Sorel tanácsát, realista és pragmatikus: annak a kormánynak az erkölcse szerint él, amelynek a kitüntetettje. A Stendhal-regény befejezés azonban mélységesen elgondolkodtató, mondhatom, hogy emberi, nagyon emberi. Julien Sorel egy gyilkossági kísérlet miatt börtönbe kerül is halálra ítélik. „Azon a reggelen, amikor közölték vele, hogy meg kell halnia, fényesen ragyogott a nap, átjárt mindent, és Julient derült bátorság öntötte el” írja Stendhal Julien kivégzéséről. „Gyönyörűség volt kilépni a szabad levegőre, úgy érezte magát, mint a tengerész, aki hosszú hajóút után ismét a szárazföldre lép. Minden jól megy! – gondolta. – Elég bátor vagyok! Feje még soha nem volt olyan nemes, mint abban a pillanatban, amikor le kellett hullania”. Nem tudom elképzelni, hogy egy mai regényíró igy fejezze be a regényét. Hiteltelen lenne. A mai Sorelnek nincs bűntudata. A bűntudat teljes hiánya, az emlékezet leigázása – ez az igazi mai téma. A kis politikai csempészek, a haszonlesők, a korrupciósok, a maffiózók, a vidéki kiskirályok csak statiszták lehetnek. 

..

 

2021. április 16.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Népszavazás Vučićról

Az esetleges választási lopás arra kényszerítheti a polgárokat, hogy ismét az utcára vonuljanak, mint 2000. október >

Tovább

A peremértelmiségi komplexusáról van szó

Vannak persze nagy kivételek, ilyen volt a szigorú és kritikus szellemű Tamás Gáspár Miklós, aki Budapestre >

Tovább

Közszolgálati napilap ez?

Az MNT irányítása alatt „a világ legjobb magyar nyelvű napilapjából” silány (párt)közlöny lett! Már huzamosabb ideje >

Tovább

Öncenzúra

Csak azt nem értem, hogy akik saját országuknak szuverén nemzeti jövőt vizionálnak, mit fognak szólni, ha >

Tovább

Nincs jövőkép – a lakosok csendben távoznak!

Tordán – Dobai cikke alapján – semmilyen komolyabb befektetés, munkahelyteremtés nem volt és még csak a >

Tovább

Lehet-e a nemzeti kérdésre nem nacionalista választ adni?

Rendben van, gondolom, mért ne lennének ellenvélemények, de azért a rendszerváltó eliteknek egyszer szembe kell nézniük >

Tovább

A tolerancia határai

Arra gondolok, hogy az elmúlt években tapasztalt terrorista hullámok és a Hamász izraeli terrorakciója után jó >

Tovább

A Magyar Nemzeti Tanácstól független szerkesztéspolitikát!

A magyar nyelvű tájékoztatásban is alkalmazni kell az említett törvény  idézett két kulcsfontosságú rendelkezését! Ha tetszik >

Tovább

Sosem panaszkodott másokra, legfeljebb diszkréten kételkedett

Útközben ért a hír: elhunyt Reményi József, magyar kritikus és esszéista. Nem voltam abban a szerencsés >

Tovább

Méltatlan emlékezési körülmények

Az 1942-es újvidéki vérengzés többségében szerb és zsidó áldozatait megnevezték. Emléküket Újvidéken a Duna-parton (a Razzia >

Tovább

A párizsi tudósító

A tudósítás annak kapcsán született, hogy 1904 júliusában Ady úgy értesült, hogy öt párizsi színház is >

Tovább

Milošević ma elégedett lehet a sírjában, hiszen számtalan „tanítványa” akad

Tudom, persze, hogy a populizmusnak komoly története van, de ezúttal arról a populizmusról beszélek, amelyet a >

Tovább