2021. április 16. péntek
Ma Csongor, Bernadett névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

(Meg)marad, vagy nem?

Mi lesz veled Zentai Közkórház? (4.)

Bozóki Antal
Bozóki Antal
(Meg)marad, vagy nem?
Pásztor miközben az egészségügyi hálózat reformja alatt le akarják építeni a vajdmagyar érdekeltségű intézményeket, simogatja a versenylovát

Miért hallgat az egészségügy átszervezéséről Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke? Csonka Áron, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége elnökének bejegyzése szerint Pásztor – miközben „az egészségügyi hálózat reformja alatt le akarják építeni a vajdmagyar érdekeltségű intézményeket” –, „simogatja a versenylovát”. Miért hallgat a Magyar Nemzeti Tanács? Az elkövetkező időszakban mindent meg kell tenni, nem csak azért, hogy a Zentai Közkórház státusában ne történjen semmilyen hátrányos változás, hogy az intézmény tovább fejlődhessen, de ezért is, hogy „Ada, Zenta és Magyarkanizsa a bácskai közigazgatási körzet része legyen, mert semmi értelme, hogy egy észak-bánáti körzethez tartozzanak az említett települések”. Van-e a magyar közösségben még/lesz-e annyi erő, hogy meghiúsítsa/megakadályozza a Zentai Közkórház leépítését? Mi lesz veled Zentai Közkórház? Bozóki Antal:

Szerbiában nem csak a kisebbségi jogok csökkentésével, „visszavágásával” van gond, hanem az intézmények fokozatos leépítésével is.

Az utóbbira a legújabb példa a Zentai Közkórháznak a Nagykikindai Egészségügyi Központba való beolvasztásának javaslata.

A szerbiai egészségügyi rendszer központosításáról szóló fejlesztési terv megvalósításával „2035-re a Vajdaságban működő 93 önálló egészségügyi intézmény 22-re csökkenne”.

Ada, Zenta és Magyarkanizsa lakosainak a kálváriája nem újkeletű. Visszavezethető egészen 1992-ig, amikor a szerb kormány rendeletet hozott a közigazgatási körzetekről, illetve „a minisztériumok és a különálló szervezetek feladatainak a székhelyükön kívüli ellátásáról”, amellyel e három magyar többségű községet a Nagykikindai körzethez csatolták.

Az ominózus rendelet lényege, hogy a három észak-bácskai községet – kiragadva az addigi természetes etnikai, gazdasági, valamint földrajzi környezetből és nem utolsósorban ökológiai egységből – az észak-bánáti körzethez csatolták, amelynek a közigazgatási központja Nagykikinda lett.

Ennek oka pedig bizonyára az volt, hogy megosszák az akkor még erős tömböt alkotó magyarságot, amelyhez még Kishegyes, Szabadka és Topolya is tartozott. Nemcsak a választások miatt, ahogyan egyesek állították (vagyis hogy minél kevesebb magyar kerüljön be a parlamentbe, mivel akkor nem listás, hanem egyéni választókerületi rendszerben lehetett szavazni), hanem a magyar közösség politikai, gazdasági, művelődési és egyéb megosztása és leépítése végett is.

A „körzetesítés” konkrét következménye az lett, hogy ettől kezdve az adai, zentai és magyarkanizsai lakosok a különböző hivatalos ügyeiket (egészségügyi és nyugdíjbiztosítás, szociális juttatások, járművek nyilvántartásba vétele stb.) csak Nagykikindán intézhetik. Ez megdrágította és bonyolulttá tette ezeknek a jogoknak az érvényesítését (az oda- és visszautazások miatt is), hogy a nyelvhasználati, nemzeti kisebbségi jogokat ne is említsük. Ezt követően pedig folyamatosan születettek törvények, amelyek ezt a körzetfelosztási logikát követték.

Ada, Zenta és Magyarkanizsa ettől kezdve nagykikindai rendszámtáblákat használt, a három községben működő cégek az észak-bánáti gazdasági kamarába tömörültek, a rendőrkapitányságok is eszerint épültek fel, valamint a nyugdíj- és egészségbiztosítás rendszere is ezt követte.

A vitatott rendelet nem csak hogy hátrányos az érintett községek magyar és minden más nemzetiségű lakója számára, de az egész terület fejlődését is akadályozza, mert nem teszi lehetővé számukra, illetve ellehetetleníti őket abban, hogy a különböző fejlesztési pénzekre és európai projektumokra pályázzanak.

Az elmúlt években többször aláírásgyűjtésre is sor került, de „a szerb kormány hallani sem akart arról, hogy a közigazgatási körzethatárokról szóló rendelet vonatkozó részét módosítsák”.

A VMSZ-nek az SNS-szel kötött első, 2014. évi koalíciós szerződése még tartalmazta, hogy „a fejlesztési alrégiók területe (amelynek létrehozását a Regionális fejlesztésről szóló törvény irányozta elő) összhangba kerül a földrajzi, infrastrukturális és gazdasági körülményekkel”, ezt azonban az utóbbi években már nem is említik.

A Délvidéken/Vajdaságban mindenféle átszervezésnek, központosításnak, beolvasztásnak nemzeti kisebbségi vonatkozásai is vannak. A magyar közösségnek hátrányos tapasztalatai vannak ezzel, mivel leginkább a jogok sorvasztást, csorbítását is okozzák/hozzák/fokozzák!

Gondoljuk csak a bíróságok évi átszervezésére. A szerb képviselőház 2008. december 22-én elfogadta a bíróságok és az ügyészségek székhelyéről és területéről szóló törvényt. Ez a törvény megszüntette, pontosabban „bírósági egységekké” degradálta a nemzeti megmaradás szemszögéből nézve kiemelten fontos hét, magyar többségű községben (Ada, Csóka, Magyarkanizsa, Óbecse, Temerin, Topolya és Zenta) a községi bíróságot is. Ezeknek a bezárása különösen érzékenyen érintette a vajdasági magyarságot, mert egy történelmi hagyomány szűnt meg, amely a magyar nyelvi jogok gyakorlása és a magyarlakta területek fejlődése szempontjából is fontos.

A 2014. január 1-jén hatályba lépett, a bíróságok és ügyészségek székhelyéről és területéről szóló, 2013. november 20-án elfogadott törvény alapján visszakerült ugyan az alapfokú bíróság Óbecsére és Zentára. Adán, Csókán, Magyarkanizsán, Temerinben és Topolyán azonban továbbra se nincs ilyen bíróság.

A magyar közösség területi szerveződéssel kapcsolatban – amit az eddigi hátrányos „átszervezési” tapasztalatok is igazolnak – továbbra is aktuális a vajdasági magyar pártok és civil szervezetek 2012. szeptember 27-i Felhívásának 5. pontja, miszerint „követelik Adának, Zentának és Magyarkanizsának az észak-bánáti körzethez való csatolásáról szóló, az asszimilációt ösztönző rendeletnek a megváltoztatását és a három községnek a természetes etnikai, gazdasági, valamint földrajzi környezetbe, az észak-bácskai körzetbe való visszatérését”.

A Pásztor István elnöksége alatt a Vajdasági Magyar Szövetség éppen semmit nem tett ennek érdekében. Újabban azonban már a párton belül is, a helyzettel való elégedetlenség miatt, feszülni kezdenek az ellentétek.

Példa erre Újhelyi Nándor, a Törökkanizsai Községi-képviselő Testület véemeszes elnökének és Buckó György szabadkai ügyvédnek, a VMSZ képviselőjének a Városi Képviselő-testületben a vagyon-visszaszármaztatással kapcsolatos ellentétes meglátása a Vajdasági Rádió és Televízió február 22-ei Napjaink c. műsorában.

Nyilvánvaló az ellentét dr. Vickó Ferenc államtitkár és az egészségügy tervezett átszervezésében nyilatkozó egészségházak igazgatói, valamint a véemsz tartományi képviselői közötti is. Lényegi változásra azonban addig nem lehet számítani amíg Pásztor István & társai irányítják a VMSZ-t!

Miért nem ismertette dr. Vickó Ferenc az egészségügy tervezett központosítási dokumentumát a magyar nyilvánossággal és a tiszamenti magyar közösségekkel? Hogyan lehetséges az, hogy csak azután nyilatkozott, mikor már kitört a nem kis botrány? Ennyire nem érdekli a technokrata-bürokratákat a közösség véleménye, amelyet képviselnek, és amelyiknek a sorsáról van szó? Dr. Vickónak nem az lett volna a kötelessége, hogy a tervezetet megvitassa az érintett egészségügyi szervezetek vezetőivel? Nem kellene a közösség iránti elfogadhatatlan viszonyulása, problémái iránti érzéketlensége miatt, lemondania és távozni a közéletből!

Miért hallgat az egészségügy átszervezéséről Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke? Csonka Áron, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége elnökének bejegyzése szerint Pásztor – miközben „az egészségügyi hálózat reformja alatt le akarják építeni a vajdmagyar érdekeltségű intézményeket” –, „simogatja a versenylovát”. Miért hallgat a Magyar Nemzeti Tanács?

Érdekes mód, minden alkalommal – az „ésszerűsítés” örve alatt – a magyar közösség számára fontos intézményeket szüntetnek meg, olvasztják be, csatolják más környezetben lévő intézményekhez. Miért nem lehetséges az, hogy a nagykikindai kórházat csatolják a zentaihoz?

Az elkövetkező időszakban mindent meg kell tenni, nem csak azért, hogy a Zentai Közkórház státusában ne történjen semmilyen hátrányos változás, hogy az intézmény tovább fejlődhessen, de ezért is, hogy „Ada, Zenta és Magyarkanizsa a bácskai közigazgatási körzet része legyen, mert semmi értelme, hogy egy észak-bánáti körzethez tartozzanak az említett települések”.

Van-e a magyar közösségben még/lesz-e annyi erő, hogy meghiúsítsa/megakadályozza a Zentai Közkórház leépítését? Mi lesz veled Zentai Közkórház?

 

 

2021. március 9.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A mai Sorelnek nincs bűntudata

„Gyönyörűség volt kilépni a szabad levegőre, úgy érezte magát, mint a tengerész, aki hosszú hajóút után >

Tovább

Egyeztetni, egyeztetni!

A magyar szervezetek vezetőinek tisztában kell lenni azzal, hogy nincs fontosabb érdek, a közösség érdekénél! A >

Tovább

A legrosszabb kapitalizmus is jobb, mint a legjobb szocializmus?

Sokak szerint nem is nevezhető igazi szocializmusnak, azonban nem tagadhatom le, hogy voltak olyan szociális dimenziói, >

Tovább

Lehet, hogy már csak a 80-on felülieknek áll jogában reménykedni

Akkor is tervezgettünk, de a járvány keresztülhúzta terveinket.  A járvány tombolása idején töltöttük be a 80. >

Tovább

Rossz állapotban a demokrácia és a joguralom

Az említett tekintélyes nemzetközi szervezetek és intézmények éves/kétéves jelentései „a demokrácia és a joguralom rossz állapotáról >

Tovább

Távol Európától

A VMSZ tehát nemzetközi szinten is teljes mellhosszal kiállt Vučić politikája mellett. A Szabad Magyar Szó >

Tovább

Közeleg az idő, amikor a politikai elit szobrot emel Slobodan Miloševićnak

A bársonyos forradalmak vakvágányán tépelődöm, nincs más, ezt is túl kell élnem, mint ahogy a szocialista >

Tovább

„A hatalomnak fontosabbak az EU-alapok, mint a csatlakozás”!

Csonka Áron interjújának elhallgatása csak a legújabb példája, hogy a más, a vémesz hivatalos álláspontjától eltérő >

Tovább

Koča és a szerb nacionalizmus

A szerb nacionalizmusról Koča Popovićnak lesújtó volt a véleménye. Sajnálatos, hogy a szerbek azon a civilizációs >

Tovább

Jugoszlávia felbomlásának Újvidék a legnagyobb vesztese

Kezdem hinni, hogy Jugoszlávia felbomlásának Újvidék a legnagobb vesztese. Riasztó helyzet állt elő: valójában két Újvidék >

Tovább

Egyet ír a törvény, más a gyakorlat!

A Fidesz EP képviselői (Gál Kinga és Deli Andor) is, felszólalásukban az EP ülésén a Szerbiával >

Tovább

A Nagy Árulás

Pontosan fogalmaz Károlyi Csaba, amikor megjegyzi, hogy a 68-ról az Áttüntetésekben, a Parainézisben írtam, de nem >

Tovább