Ma Máté, Mirella, Jónás névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló
Kovács-jelentés: „Van még mit tenni”!?
Bozóki Antal
Mivel a jelentésben, amely egy fontos regionális nemzetközi szervezet elé kerül, a Szerbiában élő magyar közösségről is szó kellene, hogy legyen, szükséges lenne az egész anyag, vagy legalább a magyar közösség helyzetével foglalkozó részének a megjelentetése a sajtónkban, akár mellékletként is. Ez szakmai követelmény is! Vagy legalább tegyék fel Kovács és/illetve a VMSZ weboldalára! Hogyan lehet valamiről állást foglalni, ha nem tudjuk, hogy mit tartalmaz? Nem érdekel bennünket, hogy mit írt Kovács? Nem kellene arról vitát nyitni? Megelégszünk azzal, amit mond? A Magyar Nemzeti Tanácsnak is vitáznia kellene erről! Vagy az sem szükséges, hiszen a testület többségét adó VMSZ (egyik) alelnökéről van szó?! Bozóki Antal:
Január 14.
Miért nincsenek társadalomtudományi kiadványok?
Forum Könyvkiadó Intézet (FKI) az év első hónapjaiban, a tavaszi könyves rendezvény előtt egy ifjúsági regénynek, történészkonferencia anyagának, irodalomtörténeti munkának, néprajzi és szociográfiai, valamint publicisztikai kötetnek, dokumentumprózának, képzőművészeti kismonográfiának és egy irodalomtörténeti munkának a megjelenését is tervezi.
– Februárban várható több tankönyvpótló kötet megjelenése a Magyar Nemzeti Tanáccsal együttműködve: a másodikosok számára hamarosan elkészül a Tanulj velünk magyarul! c. anyanyelvápoló kötet, valamint lesz egy egészen különleges kiadványunk is, amely az identitásunkat, történelmünket, kultúránkat mutatja be egy fiatal generáció szemszögéből, és nagyban folynak a magyar–szerb középszótár kézirat-előkészítő munkálatai is. Szintén a napokban jelent meg Tran(s)zakció sorozatunk legújabb kötete Zvonko Karanović válogatott verseivel Mindennapi pusztaság címen, amelyek Benedek Miklós értő fordításában látnak napvilágot, valamint Borislav Pekić kötete, a Hogyan veszejtsük el a vámpírt? Szilágyi Károly tolmácsolásában – nyilatkozta Virág Gábor, a Forum kiadó igazgatója és főszerkesztője.
A Magyar Nemzeti Tanács (MNT), a 2020. november 13-ai a 17. (elektronikus) ülésének anyaga között van a FKI Igazgatóbizottsága által meghozott 2020. évi (október 27-én módosított) munkaterve és programja, valamint a 2020. évi pénzügyi terve is (a 3. és 4. napirendi pont). A testület ezeket véleményezte és – 30 (véemeszes) igen, 1 ellenszavazattal és 3 tartózkodás mellett – elfogadta (a 3. és 4. napirendi pont alatt). [Az ülésen elképesztően sok, 71 napirendi pont volt, az anyaga pedig 908 (!!) számítógépes oldal terjedelmű. Elolvasta ezt a tagok közül egyáltalán valaki?]
A módosított kiadó terv szerint, a FKI 2020-ban 37 kiadványt szándékozott megjelentetni: 9 szépirodalmi művet, két műfordítást, két képzőművészeti kiadványt, 11 művészettörténeti, néprajzi, publicisztikai és filozófiai írást, 10 e-könyvet és három verseskötet újrakiadását.
Feltűnő, hogy a FKI kiadói tervében egyetlen társadalomtudományi (történelmi, szociológiai, politológia, jogi témákkal, a gazdasággal, vagy a demográfia témákkal, stb. foglalkozó) kötet nem található! Hogy az itteni magyar közösség időszerű kérdéseivel foglalkozó írásokat ne is említsem. Ez egyébként megfigyelhető a FKI korábbi kiadványaival kapcsolatosan is.
Mi lehet ennek az oka? Lenne néhány tippem, találgatni lehetne ezt, csak éppen nem érdemes. Még csak nem is az a gond, hogy mit publikál a FKI – habár ez is megérné a tanulmányozást – hanem az, hogy mit nem.
A FKI-nek nem az lenne a kötelessége, hogy egyformán viszonyuljon és ösztönözze nem csak az irodalmi, művészettörténeti, néprajzi stb. kiadványokat, de a társadalmi-politikai kutatásokat és az ilyen jellegű írások publikálását is?
A 2020. évi Forum kiadványok listája is a délvidék/vajdasági magyar társadalomtudomány elszegényedéséről, a szakírók és a közösségi kérdésekkel kapcsolatos párbeszéd hiányáról tanúskodik! Az MNT véemeszes vezetőségének és tagjainak ez, természetesen, nem tűnt fel, és nem is hiányzik. Nekik az egy párt, az egyforma vélemény/gondolkodás az, ami megfelel! Ezért nincsenek társadalomtudományi kiadványok?
Január 15.
Kovács-jelentés: „Van még mit tenni”!?
Az Európa Tanács Esélyegyenlőségi és Diszkriminációellenes Bizottsága 2020. november 27-én „nagy többséggel” elfogadta Kovács Elvirának, a köztársasági képviselőház és a Vajdasági Magyar Szövetség egyik alelnökének, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésébe (ETPKGY) delegált tagjának, „a legdrágább képviselőnknek”, stb. A nemzeti kisebbségek megőrzése Európában témában készült jelentését.
Kovács Elvira a Magyar Szó pártújságnak elmondta, „a múlt két évben dolgozott ezen a jelentésen. Ez alatt az idő alatt számos nyilvános meghallgatást tartottak ebben a témában, és a munkában az Európa Tanács tagjai mellett vezető szakértők is részt vettek”.
– Jelentéstevőként virtuális látogatásokat tettem Ukrajnában és Walesben, ahol lehetőségem volt többet megtudni a kisebbségek helyzetéről. E jelentés elfogadása fontos azoknak a feltételeknek a megteremtéséhez, amelyek lehetővé teszik az Európa Tanács országaiban élő kisebbségek számára, hogy kifejezzék, megőrizzék és fejleszteni tudják az identitásukat – emelte ki Kovács, majd hozzátette, a nemzeti kisebbségek tagjai csak akkor élhetnek jogaikkal, ha lehetőségük nyílik részt vállalni a kulturális, a társadalmi és a gazdasági életében, valamint azon államok közügyeiben, ahol élnek. Ezért elengedhetetlen az olyan befogadó és demokratikus társadalmak építése, amelyekben a kisebbségeknek lehetőségük van aktívan részt vállalni az őket érintő döntésekben – részletezte Kovács Elvira a lapnak.
Kovács szavai szerint, az ETPKGY-nek 2021. január végén kellett volna megvitatni a beszámolót, de erre „egy másik időpontban kerül sor”.
– Az ETPKGY januárban, áprilisban, júniusban és szeptemberben-októberben ülésezik. Már a januári ülésszakban napirendre kellett volna tűzni ezt a jelentést.
Eddig négy és fél naposak voltak az ülések, de a járványügyi helyzet miatt le kellett azt rövidíteni, két és fél napos lesz, és úgynevezett hibrid ülést tartanak: aki el tud utazni Strasbourgba az elutazik, aki viszont tart a fertőzéstől, vagy nem tud elutazni, az online csatlakozik. Ezért most nem került a jelentés napirendre – nyilatkozta Kovács Elvira.
– A jelentésem lényege az volt, hogy leellenőrizzük, hogy az Európa Tanács tagállamaiban milyen a kisebbségi keretegyezmény gyakorlati alkalmazása, hiszen sokan ratifikálták, becikkelyezték, de érdekelt bennünket, hogy az ott élő kisebbségek saját bőrükön érzik-e az előrelépést. Szerbia e téren általában dicséretet kap, hiszen az Alkotmány is elismeri például a kollektív jogokat is, különböző törvények terén pozitív előrelépések történtek, de az elemzés végére az is odakerül, hogy a gyakorlati alkalmazás terén van még mit tenni.
Az ET parlamenti közgyűlésének következő ülésén Szerbiát – amelyen a jelentés is napirendre kerülhet – már a parlament új, 14 tagú delegációja képviseli, amelyet Ivica Dačić vezet majd és a tagjai között lesz Kovács Elvira is. A Parlamenti Közgyűlés után a jelentés – Kovács szavai szerint – a Miniszterek Tanács elé kerül.
Kovács Elvira a jelentéssel kapcsolatban már több alkalommal is szerepelt a sajtóban. A nyilatkozataiból az derül ki, hogy „a kisebbségi jogok terén sokan felnézhetnek Szerbiára, ám a gyakorlati alkalmazása terén van még mit tenni” (?!). Azt azonban nem mondta el, hogy mi az, ami miatt ezen a területen „sokan felnézhetnek Szerbiára”, és mi az, amit még szerinte tenni kell és kinek?
A jelentéssel kapcsolatban a Facebook oldalán az alábbi szöveget közölte:
Kovács-jelentés:
/A pluralista és demokratikus társadalomnak tiszteletben kell tartania minden nemzeti kisebbséghez tartozó személy etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitását, ehhez a feltételeket is biztosítania kell
A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek csak akkor gyakorolhatják jogaikat hatékonyan, ha képesek érdemben részt venni a kulturális, társadalmi és gazdasági életben, valamint a közügyekben abban az országban ahol élnek
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése megállapítja, hogy a nemzeti kisebbségek és társadalmak egészükben is változatosak és folyamatos változásban vannak
A Kisebbségi Keretegyezmény élő eszközként be kell, hogy töltse rendeltetését, ehhez pedig szükség van az Európa Tanács intézményes elkötelezettségére és tagállamai politikai akaratára
A Kisebbségi Keretegyezményben rögzített normákat be kell illeszteni a hazai jogszabályokba és érvényesíteni kell azt a gyakorlatban is
A Parlamenti Közgyűlése felkéri a tagállamokat, hogy fontoljanak meg minden lehetséges eszközt annak biztosítására, hogy az Európa Tanács normái hatékonyan beépüljenek a hazai jogszabályokba és a gyakorlatban is végrehajtásra kerüljenek./
A Kovács Elvirának a jelentéssel kapcsolatos nyilatkozatai és a Facebook oldalán – vélhetően az ET Parlamenti Közgyűlésnek készült határozati javaslat alapján – közölt szöveg csupa általános, a nemzetközi kisebbségjogi dokumentumokból már jól ismert szöveget, frázist, floszkulát tartalmaznak.
Van-e ebben a jelentésben bármi is, ami előrébb vinné, segítené a délvidéki/vajdasági magyar közösség helyzetének javítását, a nemzetközi kisebbségvédelmi normákat, eszköztárakat bővítené?
Mivel a jelentésben, amely egy fontos regionális nemzetközi szervezet elé kerül, a Szerbiában élő magyar közösségről is szó kellene, hogy legyen, szükséges lenne az egész anyag, vagy legalább a magyar közösség helyzetével foglalkozó részének a megjelentetése a sajtónkban, akár mellékletként is. Ez szakmai követelmény is! Vagy legalább tegyék fel Kovács és/illetve a VMSZ weboldalára! Hogyan lehet valamiről állást foglalni, ha nem tudjuk, hogy mit tartalmaz?
Nem érdekel bennünket, hogy mit írt Kovács? Nem kellene arról vitát nyitni? Megelégszünk azzal, amit mond? A Magyar Nemzeti Tanácsnak is vitáznia kellene erről! Vagy az sem szükséges, hiszen a véemeszes többségű testület (egyik) alelnökéről van szó?!
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A szabadkai városvezetést nem érdekli a falusiak nyomora
Szégyen és gyalázat. Ez testvérek között is azt jelenti, hogy a VMSZ és a várost vele >
OKTATÁSI ÜRÖMÖK
A legújabb PISA teszt szerint „a szerbiai tanulók eredményei 50 ponttal alacsonyabbak, mint a Gazdasági Együttműködési >
Magyar mozgalom – A vég kezdete
Mozgalmat mozgalommal lehet legyőzni. Az orbáni populista mozgalommal szemben most egy magyari populista mozgalom áll. Az >
Egyre lejjebb a lejtőn
A külföldi diplomatáknak fel lehet róni, hogy csak egy forrásból, vagyis egyoldalúan és tévesen tájékozódnak. Ha >
A HATALOM ÉS A TÁJÉKOZTATÁS ÖSSZEOLVADÁSA
A közösségi hálón Juhász Andreáról csak azt az adatot lehet találni, hogy az Újvidéki Rádió Faluműsor >
Lesz itt jobb, vagy erre rámegyünk?
Láttuk ennek az őrületnek a kezdetét és muszáj látnunk a végét is. Márpedig, ha van erő, >
A halálnál is rosszabb: a szolgaság
Karinthy nyomán akarva-akaratlanul arra gondolok, hogy napjaink háborús fenyegetése sokszor a szabadság megnyirbálásával jár. A háború >
Állítsuk meg Pásztor Bálintot!
Vojvodity (Bólogató) Ágnesünk 2024. július 15-én hasonló, alákérdezős „élő interjút” készített Nyilas Mihály oszlopos véemeszes káderrel >
„A jelenben is a múltban élünk. Mindig siratjuk a múltat.”
A Szabó Angéla tömör, nemzeti közösségi tanulmánynak is beillő, egy magyar faluközösség életéről szóló tényszerű írásában >
Alaptalan önreklámozás
Hiába a bugyuta, tortás jubileum és a kínos önreklámozás, a Grimasz melléklet csak akkor lesz ismét >
„Kitaposott úton” folyik a közösségrombolás
Az, hogy időközben 70 ezer magyarral lettünk kevesebben, nem a közösség és tagjainak a jogaiért, méltóságáért >
Tényleg nincsen, aki ezt megállítsa?
Mindezen túl, azt hiszem, végső ideje lenne egy kicsit magunkba nézni. Egy cseppet elmélázni azon, hogy >