2021. december 4. szombat
Ma Borbála, Barbara, János névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló

Fideszes/véemeszes vezetőkből nem lesz hiány…

Bozóki Antal
Bozóki Antal
Fideszes/véemeszes vezetőkből nem lesz hiány…

Deli Andor asszisztensei között néhány ismerős név is van: Abel PASZTOR (Pásztor István fia?), Fanni TERNOVACZ (az interjút készítő leánya?), Petra PASZTOR-PAULIK (Pásztor István menye?). Van-e ennek valami köze az interjúhoz és annak hangvételéhez? Nincs itt valami érdekütközés Ternovácz MNT-beli tisztsége és a hivatásos újságírói munkakör között? Nem a politikai és az újságírói hivatás összefonódása ez? Mennyire van ez összhangban az újságírói kodexel? Delinél volt gyakornok, egyébként, Máriás Endre, aki most már a Vajdasági Magyar Újságíró Egyesület (VMÚE) elnöke és a Magyar Szó véemeszes lap főszerkesztő helyettese, Erdődi Edvina, akit a Magyar Nemzeti Tanács alelnöki tisztségébe helyeztek és az említett lapot kiadó kft. igazgatóhelyettesévé léptették elő, de Bunford Albert is, akinek a neve Bunford Tivadar, Szabadka város képviselő-testülete előző véemeszes elnökére asszociál, stb. A délvidéki/vajdasági magyar közösségnek nem kell, tehát, aggódnia, Fideszes/véemeszes vezetőkből nem lesz hiány… Bozóki Antal:

Január 11-20.

Fideszes/véemeszes vezetőkből nem lesz hiány…

Szerbia EU-s csatlakozása magyar prioritás! címmel Ternovácz István, a Magyar Nemzeti tanács Végrehajtó Bizottságának tájékoztatással megbízott tagja, az Újvidéki Rádió szerkesztője, stb. (nem először) interjút készített Deli Andorral, a Fidesz-KDNP/Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) európai parlamenti képviselőjével a Vajdaság Ma „internetes újságnak”.

Az írást a ma napig senki nem kommentálta. Ez is a fokmérője lehet annak, hogy hányan olvasták, illetve milyen érdeklődést váltott ki.

Az Európai Parlamentben, „magyar és szerb kettős állampolgárként” második ötéves mandátumát töltő, Délvidékről/Vajdaságból elszármazott, Brüsszelben Szerbiát fényező képviselő válaszolt a kisebbségi jogok érvényesülésére vonatkozó két kérdésre is:  

– Néha azt hallom itt, Vajdaságban, hogy túllő a célon a magyar kormány és a Fidesz-KDNP képviselői csoportja, amikor teljes vállszélességgel támogatja Szerbia EU-s felzárkózását, úgy, hogy közben kevés szó esik a kisebbségi jogok szerbiai megvalósulásáról. Mondják ezt önnek is?

Ez már a választási kampányban is felmerült. Erre egyszerű a válasz: a két dolog nem jár külön. Szerbia EU-s integrációja és a kisebbségi jogok megvalósulása kéz a kézben halad előre. A bővítés és a kisebbségi jogok megvalósulása nem képzelhető el egymástól távol. Ezért azt gondolom, hogy a bővítésért való kiállás, az egyik fő érdeke a mi magyar közösségünknek. A bővítés viszont velejárója a kisebbségi jogok megvalósulásának. Ha ezt a két dolgot szétválasztanánk, az nem hiszem, hogy eredményre vezetne.

– No de tudjuk, hogy Románia úgy csatlakozott az EU-hoz, hogy a kisebbségi jogok megvalósulása bőven hagyott maga után kívánni valót. Mi a garancia arra, hogy ez Szerbia esetében nem fog megismétlődni?

Ezért fontos a bővítés nagyon szoros nyomon követése, ugyanis az EU-ban van egy fajta furcsa kettősség, hogy a kisebbségi témakör csak a csatlakozási időszakban téma és megfigyelt terület, ugyanakkor a csatlakozást követően ez már tagállami belügynek számít. Ebből kifolyólag nagyon fontos, hogy ebben a bővítési stádiumban odafigyeljünk erre a témakörre. Azt látjuk, hogy a szerb kormány, vélhetően a két ország közti jó együttműködésnek köszönhetően is, tartja a vállalásait és ígéreteit – válaszolta Deli.

Deli semmi újat nem mondott, csak megerősítette, hogy az Európai Parlamentben (EP) hű pártkatonaként képviseli a Fidesz és a VMSZ politikáját, miszerint Szerbia uniós csatlakozásáért való kiállás „az egyik fő érdeke a mi magyar közösségünknek”. Arról azonban már egy árva szót nem mondott, hogy Szerbiának teljesíteni kell a csatlakozási (ún. koppenhágai) kritériumokat, amelyekhez tartozik, egyebek mellett, „a demokráciát, a jogállam és az emberi jogok érvényesülését garantáló intézmények stabilitása, a kisebbségi jogok tiszteletben tartása és védelme” is.

Érthetetlen, hogy a magyar külpolitika és a Fideszes EP képviselők (ideértve Delit is) – abból kiindulva, hogy Magyarország kormánya „kiemelt külpolitikai céljának tekinti Szerbia uniós csatlakozásának támogatását” – erőltetik Szerbia mielőbbi uniós csatlakozását, anélkül, hogy az ország eleget tenne a tagfelvételi követelményeknek!  Még Kovács Elvira, a szerb parlament integrációs bizottságának az elnöke, a VMSZ egyik alelnöke, stb. is úgy értékeli,  a csatlakozási folyamatban „Szerbia nem ért el felmutatható előrehaladást”!

Deli azt mondja, hogy „ebben a bővítési stádiumban odafigyeljünk (sic!!) erre a (kisebbségi – B. A.) témakörre”, nem pedig azt, hogy Szerbiának teljesíteni kell a nemzeti kisebbségi közösségek jogait! Az „odafigyelés” ugyanis nem mást jelent mint a Fideszes magyar EP képviselők teljes lemondását az itteni magyar közösség helyzete rendezésének utolsó alkalmáról is!

Deli Andor asszisztensei között néhány ismerős név is van: Abel PASZTOR (Pásztor István fia?), Fanni TERNOVACZ (az interjút készítő leánya?), Petra PASZTOR-PAULIK (Pásztor István menye?). Van-e ennek valami köze az interjúhoz és annak hangvételéhez? Nincs itt valami érdekütközés Ternovácz MNT-beli tisztsége és a hivatásos újságírói munkakör között? Nem a politikai és az újságírói hivatás összefonódása ez? Mennyire van ez összhangban az újságírói kodexel?

Delinél volt gyakornok, egyébként, Máriás Endre, aki most már a Vajdasági Magyar Újságíró Egyesület (VMÚE) elnöke és a Magyar Szó véemeszes lap főszerkesztő helyettese, Erdődi Edvina, akit a Magyar Nemzeti Tanács alelnöki tisztségébe helyeztek és az említett lapot kiadó kft. igazgatóhelyettesévé léptették elő, de Bunford Albert is, akinek a neve Bunford Tivadar, Szabadka város képviselő-testülete előző véemeszes elnökére asszociál, stb.

A délvidéki/vajdasági magyar közösségnek nem kell, tehát, aggódnia, Fideszes/véemeszes vezetőkből nem lesz hiány…

Január 13.

„Az emberi jogok nem érdeklik a szerb hatalmat”

Szerbia az emberi jogok védelme terén 2020-ban korlátozott haladást ért el – értékelte a New Yok-i székhelyű Human Rights Watch (HRW) nemzetközi jogvédő szervezet a legújabb, 2020. évi jelentésében. Azzal a megjegyzéssel, hogy az újságírók fenyegetésekkel, erőszakkal és megfélemlítéssel találták magukat szemben, az elkövetőket pedig csak ritka esetben vonták felelősségre.

Szerbiában a háborús bűnösök üldözése továbbra is alacsonyan rangsorolt elkövetőkre irányul, a fogyatékossággal élő személyeket most is intézményekben helyezik el, amelyben hosszú ideig maradnak, és folytatódtak a LGBT személyek elleni támadások és fenyegetések is – áll a HRW alapvető értékelésében.

Az újságírók elleni támadások továbbra is aggodalomra adnak okot, a szerb hatalom megfelelő reagálása nélkül.

A Szerbiai Újságírók Független Egyesülete (NUNS) január és augusztus vége között 28 testi épség elleni támadást és 33 fenyegetési és megfélemlítési esetet jegyzett az újságírók ellen.

Ugyanebben az időszakban a háborús bűnök ügyében eljáró ügyészség két új vizsgálatot indított és két vádiratot terjesztett be összesen négy személy ellen. A belgrádi fellebbviteli bíróság egy alacsony rangú hivatalos személyt ítélt el a háborús bűnök elkövetése miatt, miközben – augusztussal bezárólag – 38 esetben 188 személy ellen folyt vizsgálat, a bíróságok előtt pedig 14 ügyben 36 vádlott ellen az eljárás.

A Srebrenicában elkövetett háborús bűnök ügyében tartott első ítélkezést akadályozta a tárgyalások folyamatos halasztása, mert a vizsgálati fogságban lévő vádlottak nem jelentek meg a bíróság előtt (sic!!).

A jelentés kitér arra is, hogy a boszniai szerb rendőrség Szerbiában tartózkodó nyolc egykori tagja elleni, 2016-ban kezdődött tárgyalást, akiket több mint 1 300 boszniai polgár 1995. évi meggyilkolásával vádolnak, 18 alkalommal halasztották el a vádlottak egészségi állapota miatt.

A szervezet jelentése szerint, Szerbiában tavaly január és augusztus között 2 084 menedékjogot kérőt regisztráltak, ami jelentősen kevesebb a 2019. évi 6 156-hoz képest.

A UNHCR becslése szerint a menekült-státust kérők és a migránsok száma is kevesebb – augusztusban 4 050 volt, az előző évi 5 420-hoz viszonyítva.

A HRW értékelése alapján a menedékjogrendszer továbbra is hiányos, a kérelmezőknek nehézségeik vannak az eljárásokhoz való hozzáférésnél, kis százalékban ismerik ismerik el nekik a menedékjogot, az EU átlagához viszonyítva, valamint hosszadalmas az erről szóló határozathozatali eljárás. 2020 október közepén, a 16 menekültközpont közül, hat helyen a létszám meghaladta a befogadóképességet.

Tavaly január és augusztus között Szerbiában 56 menedékjogi kérelmet vettek nyilvántartásba – menekült-státust kilenc, másodlagos védelmet pedig hét esetben hagytak jóvá.[16]

– Szerbiában huzamosabb ideje jelen van a büntethetetlenség és a felelőtlenség légköre, ez mellett Aleksandar Vučić rezsimje semmi áron nem fog lemondani a média ellenőrzéséről – nyilatkozta Nedim Sejdinović, a Vajdasági Független Újságírók Egyesületéből (NDNV) és Goran Miletić, a  Civil Rights Defenders (Polgári Jogvédő Szervezet) európai igazgatója  a Danas c. belgrádi napilapnak, a HRW legújabb jelentése kapcsán.

Nedim Sejdinović véleménye szerint jó, hogy a nemzetközi szervezetek mind negatívabb, illetve reálisabb értékeléseket adnak a szerbiai katasztrofális médiahelyzetről.

– Kulcskérdés azonban, hogy ez valójában mit jelent és milyen következményei lesznek, tekintettel arra, hogy a hatalom ezekre a jelentésekre nem figyel oda. Félő, hogy már abban a fázisban vagyunk, amikor a Nyugat nyomásai nem lesznek elég hatékonyak. Vučić hatalma semmilyen áron nem fog lemondani a média ellenőrzéséről, mert a médiával való visszaélésre épül. A sajtószabadság a legnagyobb veszély erre a hatalomra és ez miatt nem fogja engedélyezni – hangoztatta Sejdinović.

Goran Miletić úgy véli, hogy a hatalom képviselőit nem érdekli a múlttal való szembenézés, különösen „az a része, amelyben szembe kell néznünk a bűncselekményekkel, amelyeket a különböző szerb erők követtek el”.

– A haladás az emberi jogok területén lehetséges és nem igaz, hogy mindenért a mentalitás, vagy a mércék ismeretének hiánya hibáztatható, hanem sok minden továbbra is a politikai akarattól függ – szögezte le Miletić.

 

2021. január 21.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Vitatott szobor

A VMSZ megalkuvó, a magyar közösséget több esetben is megalázó politikájának része, hogy az SNS-t mindenben >

Tovább

Az antifasizmus szerbiai módra

Erre azért is kénytelen vagyok utalni, mert az elmúlt években egyre több fasiszta jelvényt látok Újvidéken >

Tovább

„Megveszem az unokáimnak ezt a csokoládégyárat!”

Annyi bizonyos, hogy a vállalat székhelye átkerült Belgrádba, csak a gyárcsarnokok maradtak Szabadkán. A tulajdonosa és >

Tovább

Lenin álma helyett Sztálin valósága

Közvetlen környezetemben is tapasztaltam, hogy a kisebb vagy a nagyobb ortodox pártfunkcionáriusok minden belső vívódás nélkül >

Tovább

Kihalófélben levő kentaur

Jugoszlávia nincs többé, ám a „jugoszféra” kulturális tere ma is izgalmas, bár nyilvánvaló, hogy ez a >

Tovább

Nincs részarányos foglalkoztatás!

Ökrész Rozália parlementi felszólalása egyenesen botrányos. Nem, hogy számon kérte volna az illetékesektől, hogy a foglalkoztatásban >

Tovább

Sajtószabadság-akadályozók (2.)

A KJI konferenciájáról szóló riport közlése a Vajdasági RTV Napjaink c. november 22-ei műsorának végén nem >

Tovább

A mi papunk

 „Itt nyugszik a cigány Matyi” – ez volt a sírfelirat. Ez a nagyapám sírkövére köpött szöveg >

Tovább

Sajtószabadság-akadályozók

Hajnal Jenő és az MNT Tájékoztatási Bizottsága 2019. február 28-án el is utasította az új szerbiai >

Tovább

Méregből kábítószer

Az unoka útja annak a partizán komisszárnak a lányához vezet, aki a nagyapa kínszenvedéseit is okozza. >

Tovább

A Magyar Mozgalom azonnali tájékoztatást követel

A sajtót és a lakosokat sem hívta meg Pásztor Bálint a NIS-szel szervezett értekezletre a palicsi >

Tovább

Aki a-t mond, mondjon b-t is

Olyan vajdasági magyar közösséget kell teremteni, ahonnan a fiatalok nem elmenekülnek, hanem ahol elégedettek, lehetőségeket látnak >

Tovább