2022. december 3. szombat
Ma Ferenc, Olívia névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló

Fideszes/véemeszes vezetőkből nem lesz hiány…

Bozóki Antal
Bozóki Antal
Fideszes/véemeszes vezetőkből nem lesz hiány…

Deli Andor asszisztensei között néhány ismerős név is van: Abel PASZTOR (Pásztor István fia?), Fanni TERNOVACZ (az interjút készítő leánya?), Petra PASZTOR-PAULIK (Pásztor István menye?). Van-e ennek valami köze az interjúhoz és annak hangvételéhez? Nincs itt valami érdekütközés Ternovácz MNT-beli tisztsége és a hivatásos újságírói munkakör között? Nem a politikai és az újságírói hivatás összefonódása ez? Mennyire van ez összhangban az újságírói kodexel? Delinél volt gyakornok, egyébként, Máriás Endre, aki most már a Vajdasági Magyar Újságíró Egyesület (VMÚE) elnöke és a Magyar Szó véemeszes lap főszerkesztő helyettese, Erdődi Edvina, akit a Magyar Nemzeti Tanács alelnöki tisztségébe helyeztek és az említett lapot kiadó kft. igazgatóhelyettesévé léptették elő, de Bunford Albert is, akinek a neve Bunford Tivadar, Szabadka város képviselő-testülete előző véemeszes elnökére asszociál, stb. A délvidéki/vajdasági magyar közösségnek nem kell, tehát, aggódnia, Fideszes/véemeszes vezetőkből nem lesz hiány… Bozóki Antal:

Január 11-20.

Fideszes/véemeszes vezetőkből nem lesz hiány…

Szerbia EU-s csatlakozása magyar prioritás! címmel Ternovácz István, a Magyar Nemzeti tanács Végrehajtó Bizottságának tájékoztatással megbízott tagja, az Újvidéki Rádió szerkesztője, stb. (nem először) interjút készített Deli Andorral, a Fidesz-KDNP/Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) európai parlamenti képviselőjével a Vajdaság Ma „internetes újságnak”.

Az írást a ma napig senki nem kommentálta. Ez is a fokmérője lehet annak, hogy hányan olvasták, illetve milyen érdeklődést váltott ki.

Az Európai Parlamentben, „magyar és szerb kettős állampolgárként” második ötéves mandátumát töltő, Délvidékről/Vajdaságból elszármazott, Brüsszelben Szerbiát fényező képviselő válaszolt a kisebbségi jogok érvényesülésére vonatkozó két kérdésre is:  

– Néha azt hallom itt, Vajdaságban, hogy túllő a célon a magyar kormány és a Fidesz-KDNP képviselői csoportja, amikor teljes vállszélességgel támogatja Szerbia EU-s felzárkózását, úgy, hogy közben kevés szó esik a kisebbségi jogok szerbiai megvalósulásáról. Mondják ezt önnek is?

Ez már a választási kampányban is felmerült. Erre egyszerű a válasz: a két dolog nem jár külön. Szerbia EU-s integrációja és a kisebbségi jogok megvalósulása kéz a kézben halad előre. A bővítés és a kisebbségi jogok megvalósulása nem képzelhető el egymástól távol. Ezért azt gondolom, hogy a bővítésért való kiállás, az egyik fő érdeke a mi magyar közösségünknek. A bővítés viszont velejárója a kisebbségi jogok megvalósulásának. Ha ezt a két dolgot szétválasztanánk, az nem hiszem, hogy eredményre vezetne.

– No de tudjuk, hogy Románia úgy csatlakozott az EU-hoz, hogy a kisebbségi jogok megvalósulása bőven hagyott maga után kívánni valót. Mi a garancia arra, hogy ez Szerbia esetében nem fog megismétlődni?

Ezért fontos a bővítés nagyon szoros nyomon követése, ugyanis az EU-ban van egy fajta furcsa kettősség, hogy a kisebbségi témakör csak a csatlakozási időszakban téma és megfigyelt terület, ugyanakkor a csatlakozást követően ez már tagállami belügynek számít. Ebből kifolyólag nagyon fontos, hogy ebben a bővítési stádiumban odafigyeljünk erre a témakörre. Azt látjuk, hogy a szerb kormány, vélhetően a két ország közti jó együttműködésnek köszönhetően is, tartja a vállalásait és ígéreteit – válaszolta Deli.

Deli semmi újat nem mondott, csak megerősítette, hogy az Európai Parlamentben (EP) hű pártkatonaként képviseli a Fidesz és a VMSZ politikáját, miszerint Szerbia uniós csatlakozásáért való kiállás „az egyik fő érdeke a mi magyar közösségünknek”. Arról azonban már egy árva szót nem mondott, hogy Szerbiának teljesíteni kell a csatlakozási (ún. koppenhágai) kritériumokat, amelyekhez tartozik, egyebek mellett, „a demokráciát, a jogállam és az emberi jogok érvényesülését garantáló intézmények stabilitása, a kisebbségi jogok tiszteletben tartása és védelme” is.

Érthetetlen, hogy a magyar külpolitika és a Fideszes EP képviselők (ideértve Delit is) – abból kiindulva, hogy Magyarország kormánya „kiemelt külpolitikai céljának tekinti Szerbia uniós csatlakozásának támogatását” – erőltetik Szerbia mielőbbi uniós csatlakozását, anélkül, hogy az ország eleget tenne a tagfelvételi követelményeknek!  Még Kovács Elvira, a szerb parlament integrációs bizottságának az elnöke, a VMSZ egyik alelnöke, stb. is úgy értékeli,  a csatlakozási folyamatban „Szerbia nem ért el felmutatható előrehaladást”!

Deli azt mondja, hogy „ebben a bővítési stádiumban odafigyeljünk (sic!!) erre a (kisebbségi – B. A.) témakörre”, nem pedig azt, hogy Szerbiának teljesíteni kell a nemzeti kisebbségi közösségek jogait! Az „odafigyelés” ugyanis nem mást jelent mint a Fideszes magyar EP képviselők teljes lemondását az itteni magyar közösség helyzete rendezésének utolsó alkalmáról is!

Deli Andor asszisztensei között néhány ismerős név is van: Abel PASZTOR (Pásztor István fia?), Fanni TERNOVACZ (az interjút készítő leánya?), Petra PASZTOR-PAULIK (Pásztor István menye?). Van-e ennek valami köze az interjúhoz és annak hangvételéhez? Nincs itt valami érdekütközés Ternovácz MNT-beli tisztsége és a hivatásos újságírói munkakör között? Nem a politikai és az újságírói hivatás összefonódása ez? Mennyire van ez összhangban az újságírói kodexel?

Delinél volt gyakornok, egyébként, Máriás Endre, aki most már a Vajdasági Magyar Újságíró Egyesület (VMÚE) elnöke és a Magyar Szó véemeszes lap főszerkesztő helyettese, Erdődi Edvina, akit a Magyar Nemzeti Tanács alelnöki tisztségébe helyeztek és az említett lapot kiadó kft. igazgatóhelyettesévé léptették elő, de Bunford Albert is, akinek a neve Bunford Tivadar, Szabadka város képviselő-testülete előző véemeszes elnökére asszociál, stb.

A délvidéki/vajdasági magyar közösségnek nem kell, tehát, aggódnia, Fideszes/véemeszes vezetőkből nem lesz hiány…

Január 13.

„Az emberi jogok nem érdeklik a szerb hatalmat”

Szerbia az emberi jogok védelme terén 2020-ban korlátozott haladást ért el – értékelte a New Yok-i székhelyű Human Rights Watch (HRW) nemzetközi jogvédő szervezet a legújabb, 2020. évi jelentésében. Azzal a megjegyzéssel, hogy az újságírók fenyegetésekkel, erőszakkal és megfélemlítéssel találták magukat szemben, az elkövetőket pedig csak ritka esetben vonták felelősségre.

Szerbiában a háborús bűnösök üldözése továbbra is alacsonyan rangsorolt elkövetőkre irányul, a fogyatékossággal élő személyeket most is intézményekben helyezik el, amelyben hosszú ideig maradnak, és folytatódtak a LGBT személyek elleni támadások és fenyegetések is – áll a HRW alapvető értékelésében.

Az újságírók elleni támadások továbbra is aggodalomra adnak okot, a szerb hatalom megfelelő reagálása nélkül.

A Szerbiai Újságírók Független Egyesülete (NUNS) január és augusztus vége között 28 testi épség elleni támadást és 33 fenyegetési és megfélemlítési esetet jegyzett az újságírók ellen.

Ugyanebben az időszakban a háborús bűnök ügyében eljáró ügyészség két új vizsgálatot indított és két vádiratot terjesztett be összesen négy személy ellen. A belgrádi fellebbviteli bíróság egy alacsony rangú hivatalos személyt ítélt el a háborús bűnök elkövetése miatt, miközben – augusztussal bezárólag – 38 esetben 188 személy ellen folyt vizsgálat, a bíróságok előtt pedig 14 ügyben 36 vádlott ellen az eljárás.

A Srebrenicában elkövetett háborús bűnök ügyében tartott első ítélkezést akadályozta a tárgyalások folyamatos halasztása, mert a vizsgálati fogságban lévő vádlottak nem jelentek meg a bíróság előtt (sic!!).

A jelentés kitér arra is, hogy a boszniai szerb rendőrség Szerbiában tartózkodó nyolc egykori tagja elleni, 2016-ban kezdődött tárgyalást, akiket több mint 1 300 boszniai polgár 1995. évi meggyilkolásával vádolnak, 18 alkalommal halasztották el a vádlottak egészségi állapota miatt.

A szervezet jelentése szerint, Szerbiában tavaly január és augusztus között 2 084 menedékjogot kérőt regisztráltak, ami jelentősen kevesebb a 2019. évi 6 156-hoz képest.

A UNHCR becslése szerint a menekült-státust kérők és a migránsok száma is kevesebb – augusztusban 4 050 volt, az előző évi 5 420-hoz viszonyítva.

A HRW értékelése alapján a menedékjogrendszer továbbra is hiányos, a kérelmezőknek nehézségeik vannak az eljárásokhoz való hozzáférésnél, kis százalékban ismerik ismerik el nekik a menedékjogot, az EU átlagához viszonyítva, valamint hosszadalmas az erről szóló határozathozatali eljárás. 2020 október közepén, a 16 menekültközpont közül, hat helyen a létszám meghaladta a befogadóképességet.

Tavaly január és augusztus között Szerbiában 56 menedékjogi kérelmet vettek nyilvántartásba – menekült-státust kilenc, másodlagos védelmet pedig hét esetben hagytak jóvá.[16]

– Szerbiában huzamosabb ideje jelen van a büntethetetlenség és a felelőtlenség légköre, ez mellett Aleksandar Vučić rezsimje semmi áron nem fog lemondani a média ellenőrzéséről – nyilatkozta Nedim Sejdinović, a Vajdasági Független Újságírók Egyesületéből (NDNV) és Goran Miletić, a  Civil Rights Defenders (Polgári Jogvédő Szervezet) európai igazgatója  a Danas c. belgrádi napilapnak, a HRW legújabb jelentése kapcsán.

Nedim Sejdinović véleménye szerint jó, hogy a nemzetközi szervezetek mind negatívabb, illetve reálisabb értékeléseket adnak a szerbiai katasztrofális médiahelyzetről.

– Kulcskérdés azonban, hogy ez valójában mit jelent és milyen következményei lesznek, tekintettel arra, hogy a hatalom ezekre a jelentésekre nem figyel oda. Félő, hogy már abban a fázisban vagyunk, amikor a Nyugat nyomásai nem lesznek elég hatékonyak. Vučić hatalma semmilyen áron nem fog lemondani a média ellenőrzéséről, mert a médiával való visszaélésre épül. A sajtószabadság a legnagyobb veszély erre a hatalomra és ez miatt nem fogja engedélyezni – hangoztatta Sejdinović.

Goran Miletić úgy véli, hogy a hatalom képviselőit nem érdekli a múlttal való szembenézés, különösen „az a része, amelyben szembe kell néznünk a bűncselekményekkel, amelyeket a különböző szerb erők követtek el”.

– A haladás az emberi jogok területén lehetséges és nem igaz, hogy mindenért a mentalitás, vagy a mércék ismeretének hiánya hibáztatható, hanem sok minden továbbra is a politikai akarattól függ – szögezte le Miletić.

 

2021. január 21.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Emlékmű helyett fasizmus ellenes plató

Többszöri halasztás és új befejezési dátumok megjelölése után sem készült el, nem fejeződött be az újvidéki >

Tovább

Tovább bonyolódik a koszovói helyzet

A szerbiai politikusok szerint a szerbiai kisebbségi törvény az egész Európában példamutató. A magyar kormány is >

Tovább

Az egyház közösségteremtő esélye

Ahhoz azonban, hogy az egyház hatékony lehessen, új dimenziókkal kell gazdagodnia, ezt újabban éppen Ferenc pápa >

Tovább

Az EP üzenete Szerbiának: „Szankciók Oroszországnak, csak aztán az európai pénzek”

Deli és Kovács nem azt mondják, hogy Szerbiának teljesíteni kell az Európai Unióba való tagfelvételi követelményeket >

Tovább

Novemberi tézisek

A magyar állam egészét, intézményeit és szabályrendszerét behálózzák a hatalmon lévők magánérdekei és érdekeltségei. Mivel az >

Tovább

Öreg Anna közleményben nyilvános televíziós vitára hívta Pásztor Bálintot ·

„Sorolhatnám még, mindazokat a szégyenteljes technikákat, amelyekkel próbálja félrevezetni a nyilvánosságot. Látom, úgy gondolja, hogy senkinek >

Tovább

Az EU nem akarja látni, hogy egyfolytában a bolondját járatják velük

Szóval, ha az EU látni akarná, hogy ezek a törvények még alig születtek meg és máris >

Tovább

Ez nem az a Magyar Nemzeti Tanács!

Nem fogadható el az egypárti, demokráciaellenes szavazáson létrehozott nemzeti tanács, mivel Pásztor István önkényuralmának lesz alárendelve. >

Tovább

A listára fel sem kerülhettek volna!

A választási gyakorlat szerint az lista 1. számú jelöltje Fremond Árpád lehet az MNT új elnöke. >

Tovább

A „győztes” Pásztor/Lovas-lista (2.)

Akármilyen határozatot is hoz a Köztársasági Választási Bizottság, a 2022. évi Magyar Nemzeti Tanácsi választásokat az >

Tovább

„Győzött” a Pásztor/Lovas-lista

Ami a nemzeti tanácsi választással történik az most egy időre meghatározhatja a közösség helyzetének alakulásét, fejlődését, >

Tovább

Kompromisszumok egyszeri használatra

Az idei parlamenti választásokon a szélsőjobb pártok hirtelen megerősödtek és a jussukat követelik, viszont Vučić pártja, >

Tovább