Ma Pongrác névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló
Fideszes/véemeszes vezetőkből nem lesz hiány…
Bozóki Antal
Deli Andor asszisztensei között néhány ismerős név is van: Abel PASZTOR (Pásztor István fia?), Fanni TERNOVACZ (az interjút készítő leánya?), Petra PASZTOR-PAULIK (Pásztor István menye?). Van-e ennek valami köze az interjúhoz és annak hangvételéhez? Nincs itt valami érdekütközés Ternovácz MNT-beli tisztsége és a hivatásos újságírói munkakör között? Nem a politikai és az újságírói hivatás összefonódása ez? Mennyire van ez összhangban az újságírói kodexel? Delinél volt gyakornok, egyébként, Máriás Endre, aki most már a Vajdasági Magyar Újságíró Egyesület (VMÚE) elnöke és a Magyar Szó véemeszes lap főszerkesztő helyettese, Erdődi Edvina, akit a Magyar Nemzeti Tanács alelnöki tisztségébe helyeztek és az említett lapot kiadó kft. igazgatóhelyettesévé léptették elő, de Bunford Albert is, akinek a neve Bunford Tivadar, Szabadka város képviselő-testülete előző véemeszes elnökére asszociál, stb. A délvidéki/vajdasági magyar közösségnek nem kell, tehát, aggódnia, Fideszes/véemeszes vezetőkből nem lesz hiány… Bozóki Antal:
Január 11-20.
Fideszes/véemeszes vezetőkből nem lesz hiány…
Szerbia EU-s csatlakozása magyar prioritás! címmel Ternovácz István, a Magyar Nemzeti tanács Végrehajtó Bizottságának tájékoztatással megbízott tagja, az Újvidéki Rádió szerkesztője, stb. (nem először) interjút készített Deli Andorral, a Fidesz-KDNP/Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) európai parlamenti képviselőjével a Vajdaság Ma „internetes újságnak”.
Az írást a ma napig senki nem kommentálta. Ez is a fokmérője lehet annak, hogy hányan olvasták, illetve milyen érdeklődést váltott ki.
Az Európai Parlamentben, „magyar és szerb kettős állampolgárként” második ötéves mandátumát töltő, Délvidékről/Vajdaságból elszármazott, Brüsszelben Szerbiát fényező képviselő válaszolt a kisebbségi jogok érvényesülésére vonatkozó két kérdésre is:
– Néha azt hallom itt, Vajdaságban, hogy túllő a célon a magyar kormány és a Fidesz-KDNP képviselői csoportja, amikor teljes vállszélességgel támogatja Szerbia EU-s felzárkózását, úgy, hogy közben kevés szó esik a kisebbségi jogok szerbiai megvalósulásáról. Mondják ezt önnek is?
Ez már a választási kampányban is felmerült. Erre egyszerű a válasz: a két dolog nem jár külön. Szerbia EU-s integrációja és a kisebbségi jogok megvalósulása kéz a kézben halad előre. A bővítés és a kisebbségi jogok megvalósulása nem képzelhető el egymástól távol. Ezért azt gondolom, hogy a bővítésért való kiállás, az egyik fő érdeke a mi magyar közösségünknek. A bővítés viszont velejárója a kisebbségi jogok megvalósulásának. Ha ezt a két dolgot szétválasztanánk, az nem hiszem, hogy eredményre vezetne.
– No de tudjuk, hogy Románia úgy csatlakozott az EU-hoz, hogy a kisebbségi jogok megvalósulása bőven hagyott maga után kívánni valót. Mi a garancia arra, hogy ez Szerbia esetében nem fog megismétlődni?
Ezért fontos a bővítés nagyon szoros nyomon követése, ugyanis az EU-ban van egy fajta furcsa kettősség, hogy a kisebbségi témakör csak a csatlakozási időszakban téma és megfigyelt terület, ugyanakkor a csatlakozást követően ez már tagállami belügynek számít. Ebből kifolyólag nagyon fontos, hogy ebben a bővítési stádiumban odafigyeljünk erre a témakörre. Azt látjuk, hogy a szerb kormány, vélhetően a két ország közti jó együttműködésnek köszönhetően is, tartja a vállalásait és ígéreteit – válaszolta Deli.
Deli semmi újat nem mondott, csak megerősítette, hogy az Európai Parlamentben (EP) hű pártkatonaként képviseli a Fidesz és a VMSZ politikáját, miszerint Szerbia uniós csatlakozásáért való kiállás „az egyik fő érdeke a mi magyar közösségünknek”. Arról azonban már egy árva szót nem mondott, hogy Szerbiának teljesíteni kell a csatlakozási (ún. koppenhágai) kritériumokat, amelyekhez tartozik, egyebek mellett, „a demokráciát, a jogállam és az emberi jogok érvényesülését garantáló intézmények stabilitása, a kisebbségi jogok tiszteletben tartása és védelme” is.
Érthetetlen, hogy a magyar külpolitika és a Fideszes EP képviselők (ideértve Delit is) – abból kiindulva, hogy Magyarország kormánya „kiemelt külpolitikai céljának tekinti Szerbia uniós csatlakozásának támogatását” – erőltetik Szerbia mielőbbi uniós csatlakozását, anélkül, hogy az ország eleget tenne a tagfelvételi követelményeknek! Még Kovács Elvira, a szerb parlament integrációs bizottságának az elnöke, a VMSZ egyik alelnöke, stb. is úgy értékeli, a csatlakozási folyamatban „Szerbia nem ért el felmutatható előrehaladást”!
Deli azt mondja, hogy „ebben a bővítési stádiumban odafigyeljünk (sic!!) erre a (kisebbségi – B. A.) témakörre”, nem pedig azt, hogy Szerbiának teljesíteni kell a nemzeti kisebbségi közösségek jogait! Az „odafigyelés” ugyanis nem mást jelent mint a Fideszes magyar EP képviselők teljes lemondását az itteni magyar közösség helyzete rendezésének utolsó alkalmáról is!
Deli Andor asszisztensei között néhány ismerős név is van: Abel PASZTOR (Pásztor István fia?), Fanni TERNOVACZ (az interjút készítő leánya?), Petra PASZTOR-PAULIK (Pásztor István menye?). Van-e ennek valami köze az interjúhoz és annak hangvételéhez? Nincs itt valami érdekütközés Ternovácz MNT-beli tisztsége és a hivatásos újságírói munkakör között? Nem a politikai és az újságírói hivatás összefonódása ez? Mennyire van ez összhangban az újságírói kodexel?
Delinél volt gyakornok, egyébként, Máriás Endre, aki most már a Vajdasági Magyar Újságíró Egyesület (VMÚE) elnöke és a Magyar Szó véemeszes lap főszerkesztő helyettese, Erdődi Edvina, akit a Magyar Nemzeti Tanács alelnöki tisztségébe helyeztek és az említett lapot kiadó kft. igazgatóhelyettesévé léptették elő, de Bunford Albert is, akinek a neve Bunford Tivadar, Szabadka város képviselő-testülete előző véemeszes elnökére asszociál, stb.
A délvidéki/vajdasági magyar közösségnek nem kell, tehát, aggódnia, Fideszes/véemeszes vezetőkből nem lesz hiány…
Január 13.
„Az emberi jogok nem érdeklik a szerb hatalmat”
Szerbia az emberi jogok védelme terén 2020-ban korlátozott haladást ért el – értékelte a New Yok-i székhelyű Human Rights Watch (HRW) nemzetközi jogvédő szervezet a legújabb, 2020. évi jelentésében. Azzal a megjegyzéssel, hogy az újságírók fenyegetésekkel, erőszakkal és megfélemlítéssel találták magukat szemben, az elkövetőket pedig csak ritka esetben vonták felelősségre.
Szerbiában a háborús bűnösök üldözése továbbra is alacsonyan rangsorolt elkövetőkre irányul, a fogyatékossággal élő személyeket most is intézményekben helyezik el, amelyben hosszú ideig maradnak, és folytatódtak a LGBT személyek elleni támadások és fenyegetések is – áll a HRW alapvető értékelésében.
Az újságírók elleni támadások továbbra is aggodalomra adnak okot, a szerb hatalom megfelelő reagálása nélkül.
A Szerbiai Újságírók Független Egyesülete (NUNS) január és augusztus vége között 28 testi épség elleni támadást és 33 fenyegetési és megfélemlítési esetet jegyzett az újságírók ellen.
Ugyanebben az időszakban a háborús bűnök ügyében eljáró ügyészség két új vizsgálatot indított és két vádiratot terjesztett be összesen négy személy ellen. A belgrádi fellebbviteli bíróság egy alacsony rangú hivatalos személyt ítélt el a háborús bűnök elkövetése miatt, miközben – augusztussal bezárólag – 38 esetben 188 személy ellen folyt vizsgálat, a bíróságok előtt pedig 14 ügyben 36 vádlott ellen az eljárás.
A Srebrenicában elkövetett háborús bűnök ügyében tartott első ítélkezést akadályozta a tárgyalások folyamatos halasztása, mert a vizsgálati fogságban lévő vádlottak nem jelentek meg a bíróság előtt (sic!!).
A jelentés kitér arra is, hogy a boszniai szerb rendőrség Szerbiában tartózkodó nyolc egykori tagja elleni, 2016-ban kezdődött tárgyalást, akiket több mint 1 300 boszniai polgár 1995. évi meggyilkolásával vádolnak, 18 alkalommal halasztották el a vádlottak egészségi állapota miatt.
A szervezet jelentése szerint, Szerbiában tavaly január és augusztus között 2 084 menedékjogot kérőt regisztráltak, ami jelentősen kevesebb a 2019. évi 6 156-hoz képest.
A UNHCR becslése szerint a menekült-státust kérők és a migránsok száma is kevesebb – augusztusban 4 050 volt, az előző évi 5 420-hoz viszonyítva.
A HRW értékelése alapján a menedékjogrendszer továbbra is hiányos, a kérelmezőknek nehézségeik vannak az eljárásokhoz való hozzáférésnél, kis százalékban ismerik ismerik el nekik a menedékjogot, az EU átlagához viszonyítva, valamint hosszadalmas az erről szóló határozathozatali eljárás. 2020 október közepén, a 16 menekültközpont közül, hat helyen a létszám meghaladta a befogadóképességet.
Tavaly január és augusztus között Szerbiában 56 menedékjogi kérelmet vettek nyilvántartásba – menekült-státust kilenc, másodlagos védelmet pedig hét esetben hagytak jóvá.[16]
– Szerbiában huzamosabb ideje jelen van a büntethetetlenség és a felelőtlenség légköre, ez mellett Aleksandar Vučić rezsimje semmi áron nem fog lemondani a média ellenőrzéséről – nyilatkozta Nedim Sejdinović, a Vajdasági Független Újságírók Egyesületéből (NDNV) és Goran Miletić, a Civil Rights Defenders (Polgári Jogvédő Szervezet) európai igazgatója a Danas c. belgrádi napilapnak, a HRW legújabb jelentése kapcsán.
Nedim Sejdinović véleménye szerint jó, hogy a nemzetközi szervezetek mind negatívabb, illetve reálisabb értékeléseket adnak a szerbiai katasztrofális médiahelyzetről.
– Kulcskérdés azonban, hogy ez valójában mit jelent és milyen következményei lesznek, tekintettel arra, hogy a hatalom ezekre a jelentésekre nem figyel oda. Félő, hogy már abban a fázisban vagyunk, amikor a Nyugat nyomásai nem lesznek elég hatékonyak. Vučić hatalma semmilyen áron nem fog lemondani a média ellenőrzéséről, mert a médiával való visszaélésre épül. A sajtószabadság a legnagyobb veszély erre a hatalomra és ez miatt nem fogja engedélyezni – hangoztatta Sejdinović.
Goran Miletić úgy véli, hogy a hatalom képviselőit nem érdekli a múlttal való szembenézés, különösen „az a része, amelyben szembe kell néznünk a bűncselekményekkel, amelyeket a különböző szerb erők követtek el”.
– A haladás az emberi jogok területén lehetséges és nem igaz, hogy mindenért a mentalitás, vagy a mércék ismeretének hiánya hibáztatható, hanem sok minden továbbra is a politikai akarattól függ – szögezte le Miletić.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
BIZALOMVESZTETT, HITELTELEN MNT
A testület csak a kultúra, az oktatás, a tájékoztatás és a hivatalos nyelv- és íráshasználat területével >
Az összebékíthetetlen táborok
Miközben a Ćacilendban Baja Milan Kninđa dalait zengték a hangszórók, pár száz méterrel odébb a belgrádi >
A vajdasági magyar kisebbség szellemi egységének ápolója
A minap Németh László a Belgrádi Főegyházmegye érseke, a kisebbségi magyar politikusokkal ellentétben emberi hangon és >
„Ezek nácik”
A parlamentben durva szavak hangzanak el. Ezek nácik, mutogat Ana Brnabić a szerbiai parlement elnöke az >
A VALÓSÁG VISSZAVÁG
Vučić elnök azt szeretné, ha nem tudnánk megkülönböztetni a jót a rossztól, a hamisat a valóstól, >
Az uralkodó osztály a saját propagandájának áldozata lett
A kormánypolitikusok náciknak nevezik a fiatalokat, illetve a mögöttük rejtezgető „felbujtogatókat”. Nyilvánvaló, hogy nem erről van >
Édentől balra
Ezért is írtam az esszé végén, hogy az „út keresése vereséggel végződhet”, de a „vereségnek megszületnek >
A SÖTÉTSÉG TERJESZTŐI
Mindebből az derül ki, Pásztor Vučić szavait ismételgeti, továbbra is szorgalmazza, hogy a közösség felejtsen el >
Eltűnt a türelmes középút
Az ember vagy ide, vagy ide kényszerül. Mindeközben az írástudók sopánkodnak, hogy nincs többé társadalmi befolyása >
„EGY KÖZÖSSÉG, EGY PÁRT, EGY VEZÉR”
Fremond Árpád és Juhász Bálint általában, a különböző eseményeken többnyire úgy jelennek meg, mint a pártelnök >
Magyar, szerb két jó barát?
Együtt harcol? Nem áprilisi 1-i tréfa volt a hír, hogy a magyar és az akkor lemondásban >
SZERB VILÁGOT ÉPÍTŐ KISEBBSÉG(ÜGY)I MINISZTEREK
Demo Beriša is csak az egyik a Đuro Macut bosszúállónak is nevezett kormánya lojalista miniszterei közül. >