Ma Alfonz, Zenóbia névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Protokoll
Csorba Zoltán
Miután átutalták a lottó nyereményemet rögtön vásárolok egy Mont Blanc töltőtollat, Omega vagy Schaffhausen karórát (plusz egy világítósat) egy Selmer tenor szaxofont és egy nagyméretű festőállványt. (És megjavíttatom az óra kijelzőt az autóban. Vagy veszek másik autót, amiben működik). Ezt most feljegyeztem, hogy a nyeremény okozta zavarban, izgalomban, meg ne feledkezzek. Csorba Zoltán:
Ma reggel (is) munkába indulás előtt, mint a pilóta felszállás előtt, végig futtattam a protokollt:
pénztárca pénzzel, jogsival, iratokkal +
hallókészülék +
táskában szemüveg, zsebkendő, bicska, tartalék elem (a hallókészülékhez), maszk +
lakáskulcsok +
cigaretta, gyújtó +
mosoly, jókedv, pozitív viszonyulás +
Útközben vettem észre, hogy egy valami mégis lemaradt. Ami nem szerepel a listán, mert automatikus mozdulat, hogy felcsatolom az illatok mellett heverő (valamelyik) karórámat, annak függvényében, hogy milyen színárnyalatba öltözök: kék, barna vagy fekete. (A fehér öltönyömet 35 éve "kinőttem", egyébként is John Lennon és Tito óta kiment a divatból).
Napközben vagy 45-ször pillantottam a jobb csuklómra. Igen, a mobilon, a számítógép monitorján, az íróasztalon lévő órán értesülhetek a pontos időről, de annyira megszoktam a karórát.
A karóra az egyik gyengém.
Korábban a töltőtoll volt. Különösen a nyolcvanas években, amikor sokat írtam kézzel. Párizsi tartózkodásom során időnként írószer boltokban hosszú percekig nézegettem a szép töltőtollakat. Ábrándoztam, hogy ha majd egyszer lesz sok pénzem, veszek egy igazi Mont Blanc-t.
Egy magas rangú diplomata ismerősöm, aki látván, hogy kizárólag csak töltőtollal írok, megemlítette, hogy „valamelyik fiókjában otthon” van egy Mont Blanc töltőtoll, amit ajándékba kapott, de nem használja. Mert balkezes és úgy érzi, hogy nem esik neki kézre. Rögtön megkérdeztem, hogy nem adná-e el, ecseteltem, hogy egyik életcélom egy igazi Mont Blanc birtoklása, arra célozva, hátha-. Hiába. Megfeledkezett róla, pedig milyen szép gesztus lett volna részéről! Ha valaki olyan ajándékot kap, aminek nem veszi hasznát, aminek nem is örül annyira, nem is értékeli, elgondolkodhatna azon, hogy valaki másnak örömet tudna vele szerezni. Ha például egy kőműves kap egy szuper sztetoszkópot, vagy egy tüdőgyógyász egy vakoló kanalat, simán cserélhetnének. Én például egy Mont Blanc-ért szívesen adnék egy múlt századbeli, eredeti (felbecsülhetetlen, pontosabban: nem felbecsült értékű) Csorba Zoltán olajfestményt.
Régebben gyakrabban, most már nem annyira nézegetem a karórákat. Ezen a területen Omega az ábránd. Gyakorlati szempontból pedig egy olyan egyszerű karórával kellene bővítenem szerény és nem márkás gyűjteményemet, amelynek számlapja sötétben világít. Ma egy hete, amikor jöttünk Tompáról, út közben besötétedett, közben siettünk volna, mert a Covid-tesztelés időhöz volt kötve, de a sötétben nem láthattam mennyi az idő, miután az autó műszerfalán elromlott az óramutató. Ma véletlenül ráakadtam az interneten egy okosóra hirdetésre, promóció október 4-ig (tehát két nap alatt kellene dönteni). Okosóra elvben nem érdekel, nem akarom tudni mennyi a pulzusom, mert ha netalán felugrik, akkor bepánikozok és... Csak annyi érdekel, hogy sötétben világítson. Szóval, ez a promóciós termék olyan mutatós volt, rengeteg kombinációval, helymeghatározóval, barométerrel, több, hasznosnak tűnő részletekkel, amik érdekelhetnének. Megnéztem az árát: 110.000 Ft. Mindössze (?!). Azt hiszem, nem fér bele az időmbe, hogy megrendeljem.
Miután átutalták a lottó nyereményemet rögtön vásárolok egy Mont Blanc töltőtollat, Omega vagy Schaffhausen karórát (plusz egy világítósat) egy Selmer tenor szaxofont és egy nagyméretű festőállványt. (És megjavíttatom az óra kijelzőt az autóban. Vagy veszek másik autót, amiben működik). Ezt most feljegyeztem, hogy a nyeremény okozta zavarban, izgalomban, meg ne feledkezzek.
A reggeli protokoll listára pedig felkerül a karóra is.
Következő cikk: A műzsenik és az árulók napjaink jellegzetes figurái
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A történelem kapuja előtt
Eltávolodva a helyszíntől visszapillantottam: a lánykák még mindig az ablak előtt ácsorogtak. Azt hiszem, így álldogál >
A közgáz és a színiakadémia
A hivatalos Magyarország még színfalhasogatásra se képes, meg se leli a színfalat, a nem hivatalos Magyarország >
Szerbiában hanyatlik a demokrácia
A Pásztor István irányította Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) ezt a hanyatló szerbiai demokráciát – ami egyre >
Restitúció: „az adatok tényleg lesújtóak”
A délvidéki magyarok hogyan is jártak, kerültek ki ebből a folyamatból? Kárpótolva lettek-e vagy sem? Voltak-e >
Elvesztettem egy országot, de maradt egy város
Szóba került a kisebbségi állapot is. Emiatt nem siránkozok, elfogadtam, vállalom, ezzel élek és nem azonosulok >
Akinek Gorbacsov volt a riportere
Zolcer Jánossal valamikor a kilencvenes évek elején ismerkedtem meg Münchenben, amikor egy ideig ott éltünk Évával >
Minden befejezetlen, még a rendszerváltás is
Az ellenzéki pártok nem alkalmazkodnak az új helyzethez, nehezen veszik tudomásul, hogy többé nem Milošević izolációs >
Száz napos türelmi idő
Az új vezetőség egyik első intézkedése éppen az MNT-ből való kivonulás lehetne, ami új helyzetet teremtene >
A doktori diplomák feketepiaci ára zuhan, az arany ára emelkedik
Minden relatív lett. A hazugság meggyőzőbb, mint az igazság, minden eladó és minden megvásárolható. A doktori >
Orbán Viktor! Hátrább az agarakkal!
Ha pedig a rezsim mégis elfojtja ezt a méreteiben aprócska, politikailag gyönge, ám szeretetre méltó, szép, >
A kapitalizmus veszélyes bohóca
Természetesen Trump nem Lindbergh, de félő, hogy győzelme esetén nemcsak Amerikában, hanem az egész Európában is >
Egy kurta után most egy hosszabb közleménnyel rukkolt elő a Magyar Mozgalom
Öt küzdelmes év után őrségváltásra került sor a szervezet élén. Az eddigi elnökségből ketten, Garai Zsolt >