2025. január 23. csütörtök
Ma Zelma, Rajmund, Emerencia, Emese névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Naplójegyzetek – Fragmentumok

A kollektív identitás kultusza

Végel László
Végel László
A kollektív identitás kultusza

Schöpflin kulcsmondata alkalmas a mai kelet-közép-európai autokrata szimptóma értelmezésére is. Mennyiben járul hozzá a jogos identitásvédelem az autokrata rezsimek kialakulásához? Hol húzható meg az identitásvédelem határa? Hol az a határ, amelyet átlépve az identitás védelme idegengyűlöletté válik? Végel László:

2020. szeptember 25., szombat (2)

A múltkoriban azt találtam állítani, hogy Joyce-t csak fiatalon érdemes olvasni. Azóta is gyakran rápillantok a könyvespolcomon levő Ulysses-re. Sóvárogva gondolok az ifjúság kalandjaira, de mégis Musil regényét, a Tulajdonságok nélküli embert veszem a kezembe, azt a könyvet, amellyel gyakran töltöm el az éjszakáimat. Bizonyára közép-európai szenzibilitásom hatásáról van szó. Schöpflin György emlékeztetett Czeslav Milosz gondolatára, miszerint Közép-Európa Európa határán fekszik, ahol jobban kell félteni az európai identitást, mint például Franciaországban. „Ahol az európai identitást nem fenyegeti semmiféle veszély, mint mondjuk Párizsban, Londonban vagy Amszterdamban, ott meghatározásának igénye sem annyira sürgető”. Igy beszél a Róma és a Bizánc határán született Nobel-díjas író. Schöpflin a néhai Századvég folyóiratban éppen ezekről a határokról szólva arról elmélkedett, hogy miért nem tartozik Oroszország Európához. Sokféle érvvel támasztotta alá tézisét, de egyet ma is megfontolandónak tartok. „Az egész orosz fejlődésmodell azt mutatja, hogy itt a hatalom, a hatalom legitimálása a legátfogóbb szempont. Az orosz hagyomány vezérlő elve a hatalom végsőkig való növelése és központosítása, legyen szó akár a politikai, a gazdasági, társadalmi, a jogi vagy az esztétikai szféráról”. Mindez az kollektív identitás kultuszához vezet. Kisebbségiként eszem ágában sincs lebecsülni a kollektív identitás jelentőségét. Ez nem csak a kisebbségi életben fontos, hanem a közép-európai kis nemzetek életében is. Schöpflin éppen ezért elismeri, hogy a nacionalizmus hatékonynak bizonyult az identitás ébrentartásában. Ugyanez az aggodalom érződik ki Kundera szavaiból is, aki elismeri, hogy az európai kozmopolita is szemben találja magát a kérdéssel: gyökeres vagy gyökértelen, milyen a viszonya a hazájához és a nemzetéhez? És főleg a nemzete halálához. Gombrowicz is feljajdul: Kihal-e a lengyel nyelv? Viszont Schöpflin arra is figyelmeztet, hogy a nacionalizmus „idegengyűlölő tulajdonságokra helyezi a hangsúlyt, s a különböző problémákat inkább a társadalom egésze, semmint az egyének felől közelíti meg, olyan értékek elterjedését segíti elő, amelyek egyáltalán nem összeegyeztethetetlenek a kommunista uralom egy enyhébb változatával. Azzal a megjegyzéssel, hogy a „kommunista uralom” inkább a szovjet típusú keleti szocializmusra érvényes, Schöpflin kulcsmondata alkalmas a mai kelet-közép-európai autokrata szimptóma értelmezésére is. Mennyiben járul hozzá a jogos identitásvédelem az autokrata rezsimek kialakulásához? Hol húzható meg az identitásvédelem határa? Hol az a határ, amelyet átlépve az identitás védelme idegengyűlöletté válik?

 

 

 

2020. október 7.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Mi vár Amerikára?

Az elnöki beavatáson feltűnően nagy számban jelent meg a milliárdos elit. Timothy Snyder azt is kimutatta, >

Tovább

Végstádiumban a Vučić-Dačić-Pásztor-hatalom!

A Magyar Szó nem (vagy csak az online felületen) tájékoztat a tüntetésekről és azok társadalomváltoztatási és >

Tovább

“Összeesküvés Amerika ellen”

Szerencsére, (akkor) Amerika nem vállalta az izolacionista politikát. Trump sok kijelentésében felismerhető a lindberghi szótár. Képes >

Tovább

Bizalmi válságban

A külső ellenség felidézésével Vučić nyilván a tüntetések beszüntetését helyezi kilátásba, csak az a kérdés, hogy >

Tovább

A globális dráma

"Tegyük Amerikát újra naggyá!", harsogja Trump és a demokratikus tömeg lelkesen üdvözli. Ugyanezt vallja Putyin és >

Tovább

Következzen az erőszakos (nem okvetlenül véres) rendszerváltás?

Csakhogy az utóbbi a jogállami eszmék megtagadását képviseli. Óriási paradoxon, hiszen évtizedeken át a jogállamiságért szálltunk >

Tovább

Következzen az erőszakos (nem okvetlenül véres) rendszerváltás?

Csakhogy az utóbbi a jogállami eszmék megtagadását képviseli. Óriási paradoxon, hiszen évtizedeken át a jogállamiságért szálltunk >

Tovább

Az egyetemisták nagy erkölcsi győzelme

Engem különösen felháborított, hogy mindeközben vagy párszáz méterre levő Köztársaság téren Belgrád városa ünnepi újévvárást rendezett, >

Tovább

Már nem az én városaim

De akárcsak 1968-ban és 1996-ban Belgrádban, az egyetemisták tiltakozó hulláma vált mára jelentőssé, azoké, akik elhatárolódnak >

Tovább

„A rezsimnek vége van”!

A magyar közösségben – az egyetemi hallgatók lázadásával párhuzamosan – át kell(ene) gondolni a nemzeti közösségi >

Tovább

Az inga kileng a szélsőjobb fele

Attól tartok, hogy a társadalom egy része kiábrándult a bársonyos forradalomból, a politikai szabadságjogokon, a jogállamiságon, >

Tovább

A 2024-es év vajdasági magyar közösséggel kapcsolatos eseményei (3.)

A közösségi hálón több összeállítás is készült arról, hogy 2024-ben melyek voltak a magyar közösséget érintő >

Tovább