2024. április 26. péntek
Ma Ervin, Klétusz névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Naplójegyzetek – Fragmentumok

Trianoni csend – anyám csendje

Végel László
Végel László
Trianoni csend – anyám csendje

A könyvet elolvasva számos zsidó barátom és ismerősöm elmondta, hogy a holokausztot átélt szüleik is hallgattak a haláltábor borzalmairól. Az irodalomból sokkal többet tudtak meg, mint a szülőktől. Ilyen csönd övezte a személyes Trianon-élményeket is. Most már nincsennek köztünk azok, akik beszámolnának róla, csak a képzeletünkre támaszkodhatunk. Végel László:

2020. június 29., hétfő

A Rubicon (2020. 6/7) egész számát a Trianon-traumának szentelte. Számos cikkből sok fontos részletet megtudtam, de ifj. Dévavári Zoltán vajdasági vonatkozású írásának részletei különösen tanulságosak. Az egyszerű emberek is keveset beszéltek ezekről az eseményekről. Csak úgy általában kerül szóba Trianon, de arról, hogy hogyan élték át az egyszerű emberek azokat a napokat alig tudunk meg valamit. Ezekről az „apróságokról” még azok az írók sem írnak, akik különösen kedvelik az apróságokat. A váltás a személyes életben nagy csendbe burkolózó súlyos megrázkódtatással járt. Ez a „trianoni csönd” nagyon emlékezt a 44/45-öt magyarellenes atrocitásokat követő több évtizedes csendre. Az Exterritórium című dokumentumregényebben írtam az „anyám csendjéről”. Több mint fél évszázad múlva mondta el, hogy – feltételezése szerint – melyik tömegsírban nyugszik egyik vagy a másik rokonunk, vagy az utcám egyik vagy a másik lakója. Ő egyrészt azzal magyarázta a hallgatását, mert nem akarta megnehezíteni az életemet. Amikor azonban kiderült, hogy mintegy öt évtizeden át apámmal sem beszélgetett ezekről a szörnyű történetekről, megértettem azt, hogy a felmenők nem szívesen beszélnek a megalázottság idejéről. Ennek tudatában képzeletünk segítségével utólag fogjuk fel, hogy mit éltek át. „Anyám csendjét” segítettek megérteni az Exterritórium megjelenése utáni visszajelzések is. A könyvet elolvasva számos zsidó barátom és ismerősöm elmondta, hogy a holokausztot átélt szüleik is hallgattak a haláltábor borzalmairól. Az irodalomból sokkal többet tudtak meg, mint a szülőktől. Ilyen csönd övezte a személyes Trianon-élményeket is. Most már nincsennek köztünk azok, akik beszámolnának róla, csak a képzeletünkre támaszkodhatunk. Dévavári Zoltán írása (A Délvidék elvesztése) pedig számos támpontot nyújt ehhez. Azt írja, hogy a Bácskában náthalázjárvány dühöngött, szülőfalum Szenttamás tanyavilágában az emberek fele elhalálozott. Rablóbandák működtek, házakat raboltak ki és fosztogattak. Néhány részlet pedig nagyon is elgondolkodtatott. Ada üzleteit szerb fegyveresek fosztogatták és az ottani két bankból félmillió korona készpénzt vittek el. Nőket becstelenítettek meg Tiszakálmánfalván. Ugyancsak Tiszakálmánfalván felgyújtottak egy petróleumot szállító szerelvényt. Hatvanan meghaltak. Újvidéken tűzharc tört ki bevonuló szerbek és a magyar honvédek között. Szabadkára Antun Živulović alezredes este hét órakor bevonult a katonáival, és minden ellenállás nélkül bevette a várost. Ugyanakkor több magyar és német egység tartózkodott a városban: a honvéd gyalogezred, a honvéd huszárezred, a magyar nemzetőrség százada. Tétlenül nézték a szerbek bevonulását. A magyar haderő kivonulása csak november 15-én kezdődött. Addig nézték egymást.

 

 

2020. július 19.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Két horvát Trump

Ha a választási térképeket egymásra helyeznénk, a színpalettától vibrálna a szemünk. S ez így mind szép >

Tovább

Legitim parlamenti képviselet nélkül

Kovács, Bájity és Juhász is ékes példája annak, hogy Szerbia a korlátlan lehetőségek országa. Elég csak >

Tovább

Együtt

Zolikám, királyság van, duruzsolás van a bogrács körül, úgy élünk mint az igaziak, mint ahogy a >

Tovább

(ÁMOK)FUTÓ A „KITAPOSOTT ÚTON”

Pásztor Bálint a Szerb Haladó Párttal, a Szerb Fogadalomtevők Pártjával és a Szerb Radikális Párttal szövetkezésben >

Tovább

Fake news és post-truth!

Szerinem ez a két szintagma korunk legveszélyesebb kórja. Sokan ebből arra következtetnek, hogy semmi mellett sem >

Tovább

A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk

Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik.  Az értelmiségi filiszter távol >

Tovább

A demagóg lojalitás jutalma

Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >

Tovább

VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK

Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >

Tovább

Torontáltordára kéne menni

Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >

Tovább

Folytatódik a kis bácskai sárdobálás

Azok, akik hűségesen kiszolgálták Lovas Ildikót, vagy akiket ő helyezett fontos tisztségbe, most majd rá hárítják >

Tovább

RENDSZERÖSSZEOMLÁS: AZ ÚJVIDÉKI BÖLCSÉSZKAR AUTONÓMIÁJÁNAK BOTRÁNYOS TIPRÁSA

A bölcsészkar blokádja olyan példátlan, mesterségesen generált, megengedhetetlen botrány, amely még véletlenül sem csupán dr. Dinko >

Tovább

Ismét

Egy harmincnégy évvel ezelőtti Hét Nap harmadik oldala. Sajtótörténeti jelentőségű impresszum, még mindig izmos, jóval negyvenezer >

Tovább