Ma Márk, Ányos névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Orbán továbbra is Merkel védőszárnyai alatt
Szombat este a német kancellár váratlanul megtámogatta a magyar és a lengyel álláspontot, amikor a francia elnök társaságában éppen a spórolást hirdető hollandokat, osztrákokat, svédeket, dánokat, valamint finneket igyekezett meggyőzni. Éppen ő, akinek a menekültválság óta fölöttébb zilált a viszonya Orbánnal. De hát próbálja menteni a csaknem kétbillió eurós tétet és elősegíteni a kompromisszumot. Ám Rutte kemény maradt és felsorakozott mögötte az osztrák kancellár is. Mármint hogy nem szabad rossz egyezséget tető alá hozni Orbánnal, és hogy a jogállamiság vörös vonalat jelent. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
FAZ/Bild Zeitung/Frankfurter Rundschau
Egyelőre teljesen bizonytalan, hogy létrejön-e az egyezség a hosszabbításban, az uniós csúcsértekezlet immár 4. napján, miután az eredetileg kétnaposra meghirdetett megbeszélések már biztosan belenyúlnak a ma reggelbe, miközben a szívós alkudozás egy pontján kiderült: a német kancellár a jogállam ügyében beállt a magyar és a lengyel álláspont mögé. Ám ezzel kiváltotta a hollandok és az osztrákok felháborodását. A takarékos négyek mindenesetre ragaszkodnak ahhoz, hogy az eredetileg tervezett 750 milliárd eurónál csak kevesebbet költsenek a vírus által súlyosan érintett országok megsegítésére, és hogy csökkenteni kell a vissza nem térítendő juttatások összegét.
Ugyanakkor teljesen nyitott az is, mi lesz a demokratikus normák betartásának követelésével. A Frankfurter Allgemeine Zeitung feltűnőnek nevezi, hogy vasárnap déltájban éppen Orbán Viktor jelentette ki: mindenképpen meg kell állapodni. Noha éppen ő fenyegetett vétóval arra az esetre, ha a költségvetést és a pénzügyi segítséget a jogállamiság tiszteletben tartásához kötik. Ami az egyik hatalmas akadályt jelenti az egyezség útjában. A kérdést előző este az Európai Tanács elnöke végre napirendre tűzte, ám gyorsan kiderült, hogy a magyar politikus nincs egyedül. Egyetért vele a három másik visegrádi tag.
Vasárnap délelőtt Orbán elsősorban holland kollégájára adott le sortüzet, miután az a jogállam leghevesebb védői közé tartozik. Mint mondta, nem érti, hogy Rutte miért utálja őt vagy Magyarországot. Meg hogy ragaszkodni kell a demokráciához. A kezére játszik, hogy a hágai kormány vezetője egyébként is a figyelem központjában áll, hiszen a takarékos négyek képviselőjeként kemény álláspontot képvisel az anyagiak dolgában is.
A Bild Zeitung számolt be arról, hogy szombat este a német kancellár váratlanul megtámogatta a magyar és a lengyel álláspontot, amikor a francia elnök társaságában éppen a spórolást hirdető hollandokat, osztrákokat, svédeket, dánokat, valamint finneket igyekezett meggyőzni. Éppen ő, akinek a menekültválság óta fölöttébb zilált a viszonya Orbánnal. De hát próbálja menteni a csaknem kétbillió eurós tétet és elősegíteni a kompromisszumot.
Ám Rutte kemény maradt és felsorakozott mögötte az osztrák kancellár is. Mármint hogy nem szabad rossz egyezséget tető alá hozni Orbánnal, és hogy a jogállamiság vörös vonalat jelent. Amibe beletartozik, hogy a magyar politikus nem juthat vétójoghoz. A szankciókról kétharmaddal kell határozni, így a magyaroknak szánt támogatásokat akkor is mérsékelni lehet, ha a lengyelek vagy a szlovákok ellenkeznek. Ez azonban cseppet sem tetszett Merkelnek, ám a holland vezető erre azt válaszolta, hogy a kancellár és Macron kész tények elé állította a földrészt, amikor bedobta a csomag ötletét, úgy hogy ő tehet mindenről.
Előzőleg Orbán viszont kijelentette, hogy ha elakad a szerződés ügye, akkor azért a holland a felelős. Mint ahogy az egész káoszért. A vádaskodás aligha járult hozzá a konstruktív vitához
A Frankfurter Rundschau hozzáteszi, hogy az osztrák miniszterelnök bírálta azokat a tagországokat, amelyek túlságosan is rugalmas álláspontot tanúsítanak a jogállamiság ügyében. A lap a Bild cikke alapján hozzáteszi, hogy éppen Merkel lehetett a célpont. Előzőleg ugyanis Orbán kilátásba helyezte, hogy megtorpedózza az egész koronacsomagot, ha a kifizetéseket a jogállamiságtól teszik függővé. Ezt akarta a német kancellár elkerülni, hogy gyorsan zöldágra lehessen vergődni a milliárdok elosztásáról.
A frontok mindenesetre érdekesen alakulnak. Orbánon kívül a portugálok első embere is elfogadhatatlannak minősítette a takarékos négyek ellenállását. Ezzel szemben a luxemburgi kormányfő fontosnak tekinti a jogállami mechanizmus bevezetését. Bettel kifejtette: nem szabad megengedni, hogy egyesek kétségbe vonhassák az unió értékeit, amik a közösség gerincét képezik. Mert az EU nem zöldséges üzlet, ahol mindenki kedvére válogathat.
Die Presse
A Brüsszelből keltezett kommentár sajnálatosnak tartja, hogy a tagállamok már csupán pénzeszsáknak nézik az EU-t, és képtelenek politikai célt adni az uniónak, de ezen belül különleges, amit Orbán Viktor művel. A közösség holtpontra jutott, az egymásnak feszülő erők kölcsönösen blokkolják egymást, a mechanizmus magától már nem jön mozgásba. Az persze természetes, hogy minden vezetőnek a saját országa érdekeiért kell harcolnia, de amikor a költségvetés, vagy a gazdasági segélycsomag forog kockáőn, akkor is meg kell lennie a közös politikai törekvésnek. Ám pont itt hibádzik a dolog. Hiszen a közösség nem lehet puszta kifizetőhely.
Ennek azután egészen groteszk megnyilvánulása volt, amit Orbán üzent, hogy ti. csak a magyarok dönthetik el, mire fordítják a saját pénzüket. Már engedelmet, de ez ostobaság. Uniós pénzből valósul meg a magyar közbeszerzések több mint fele. Ez az összeg nem Magyarországé. Ám a politikus csak azért lehet ilyen pofátlan, mert más EU-vezetők már nem képesek következetesen gondolkodni. Pl. vegyük azt, hogy a holland kormányfő gyakorlatilag vétójogot követel magának az újjáépítési alap felhasználásánál. De akkor miként akarja, hogy a magyarok, lengyelek és másik ne ragaszkodjanak a vétóhoz, amikor ikgyekeznek kivédeni, hogy a jogállam megsértése miatt megvonják tőlük a szubvenciókat?
A helyzet arra emlékeztet, mint amikor a lengyel nemesség a 18. században minden döntést meggátolt a parlamentben, ezért az ország játékszerré vált az ellenségek számára. A csőlátás azonban veszélyes. Az EU lényege az egységes piac, amely segít növelni a jólétet. Olyan keretet nyújt, amelyben egyenlő jogok illetnek meg majdnem félmilliárd embert. Védi a kisebbségeket, olyan egyéni szabadságjogokat alkot, amikért másutt ölnek. Riasztó, hogy ezeket a vívmányokat egy ideje az unión belül szabotálják. Pedig nemes program volna védeni és elmélyíteni az eredményeket. Ami mögé mind a 27 tagnak be kellene állni. Persze alighanem annak is meg lenne az ára.
Süddeutsche Zeitung
A lap úgy látja, hogy a gazdasági mentőprogram körüli vita jól rávilágított: immár nem egyeztethetőek össze egymással Európában a különböző kormányzati és életmodellek. A három napja tartó brüsszeli csúcs megmutatta, hogy enyhén szólva is mennyire sajnálatos az EU állapota. Az unióból már nem sok maradt. Éppen most porlad szét a háború utáni rendezés egyik legmerészebb találmánya.
A német-francia segélytervet csalinak szánták, hogy a többiek ráharaphassanak. Hiszen a válság megtépázta a 27-ek egységét, azért bizonyítani kellett az összetartást. Ám immár látnivaló, hogy odalett a szervezett magasabb rendeltetése. Összekötő szál persze volna elég, amiből kiemelkedik az egységes piac. Abból mindenki csak profitál, még a nettó befizetők is, mégsem sikerül a tagoknak kompromisszumot kötniük. Fontos természetesen, hogy ekkora összeg elosztásánál ragaszkodnak a szabályokhoz és az ellenőrzéshez. Amihez idő és jó idegrendszer szükséges. Az is jogos, hogy a támogatást a jogállam védelmének új eszközeként kívánják bevetni. Ám immár csak nehezen lehet elviselni a takarékos négyek dogmatizmusát, vagy Orbán úr és a többiek nacionalizmusát, ami hatalmuk bebiztosítását célozza.
Az egyes kormányzati és életmodellek ütik egymást és ez tragédia, mert mutatja, hogy tehetetlen az egyébként ritkán megmutatkozó német-francia szövetség. Merkel és Macron lendületet akart adni az EU-nak, ám cserében szűkkeblű elosztási harcot kapott, no meg azt, hogy az egységet nem lehet megvásárolni. Ha kudarcot vall a mostani próbálkozás, akkor el kell gondolkodni azon, hogy mi az unió célja. Viszont ha mégis sikerül megállapodni, akkor kézenfekvő a felismerés: túl nagy az ár, és a 27-ek még egyszer nem tudják megfizetni.
Guardian
Ha üres kézzel távoznak a részvevők a háromnapos brüsszeli tanácskozás után, akkor az hatalmas csapás volna. Igencsak ártana az EU tekintélyének és kérdéseket vetne fel az ügyben, hogy válságok idején mennyire képes cselekedni a szervezet. Azon kívül kedvezőtlenül befolyásolná az új vezetők, von der Leyen és főként az elsőszámú közvetítő, Michel megítélését.
De még ha lesz is megállapodás, a csúcs megmutatta, milyen súlyos a bizalmatlanság bizonyos politikusok között. Arról nem beszélve, hogy az uniónak meg kell birkóznia a kelet-európai nacionalistákkal, akik esetében félő, hogy lábbal tapodnak a földrész alapértékein. Ez rossz hangulatú konferencia politikai sebeket hagyhat hátra.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >