Ma Csilla, Noémi, Kájusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Sokkal inkább az foglalkoztat, hogy mi történik velünk
Apró érdekcsoportok, sértődött lobbik, kávéházi asztaltársaságok, banális „ellenzéki” szólamok, kénszerű elmagányosodás … Ez van. Ha ezt teszem szóvá, fagyos lesz körülöttem a hangulat. Az emberek nem mernek vagy nem akarnak nyilatkozni. A hivatalos vajdmagyar sajtó természetesen apologetikus, az ellefele selyemgubóba zárkózik. Végel László:
2020. április 18., szombat
Kéri László a 168 Óra mai számában lesújtó képet rajzol a magyarországi állapotokról. „Állandóan süllyed a kulcshatalmi ágak tekintélye. Az állampolgárok ilyen helyzetben élnek. Ebből persze nem következik, hogy ez a végtelenségig folytatható. Hosszú távon a presztízsvesztés átalakul az új világ iránti vággyá. Egy idő után már nem lehet lejjebb menni, és felmerül az óhaj, hogy elég volt ezekből, lássunk újat. Ilyenkor vagy forradalom jön, vagy a meglévő rendszer lassú leépülése. Most ennek a határán vagyunk, és Orbán Viktor pontosan tisztában is van ezzel. Amit az utóbbi hetekben, a rendkívüli helyzetben látunk, az nem más, mint kampány. Azt sem érzik biztosnak, hogy kihúzzák 2022-ig, s nem lesz sokkal előbb választás. Ők kampányolnak, az ellenfelek kampánylehetőségeit pedig igyekeznek minimálisra szorítani.” Közel egy évtizede a Vajdaságban nem tudok senkivel sem beszélgetni ilyesféle kérdésekről. Nem a napi politikára, egyik vagy a másik pártra gondolok, hanem a rossz hírünket keltő szellemi helyzetre. Arról, hogy hogyan csúszik a Magyar Komp a keleti értékrend partja felé, s vele együtt mi is, anélkül, hogy észrevennénk. A Fideszről, Orbánól, az illiberális demokráciáról, vagy Vučićról és Társairól elmondtak már mindent, semmi újat nem tudok mondani. Engem már huzamosabb ideje nem ez foglalkoztat, sokkal inkább az, hogy mi történik velünk? Apró érdekcsoportok, sértődött lobbik, kávéházi asztaltársaságok, banális „ellenzéki” szólamok, kénszerű elmagányosodás … Ez van. Ha ezt teszem szóvá, fagyos lesz körülöttem a hangulat. Az emberek nem mernek vagy nem akarnak nyilatkozni. A hivatalos vajdmagyar sajtó természetesen apologetikus, az ellefele selyemgubóba zárkózik. A világok legjobbikában élünk, olvasom, és nem győzök csodálkozni. Gerold László (1940-2016) életében sejtetni engedte, hogy aggasztja, a helyzetünk, de ő sincs már köztünk. Utasi Csaba (1941-2010) a HÍD-ban időben figyelmeztetett, hogy keservesen megjárják azok, akik nem lépnek egyszerre, de ő sincs már köztünk.
Következő cikk: Virtuális és reális haza
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A kíméletlen múlt utánunk nyúl
A múlt nem csak szép, hanem sokszor kíméletlen is, utánunk nyúl, akkor is, ha ennek nem >
Az aranykorról szóló narratíva hitelét vesztette
A polgárok érzékenyebbé váltak a baljósan terjedő korrupcióra, amit Vučić elnök is érzékelt, ezért ezekben a >
A vajdasági magyar közösség helyzete és jogainak érvényesítése
A Szerbiában és Vajdaságban kialakult helyzet miatt a magyar közösségben egyre jobban eluralkodik a kiábrándulás, a >
Egy új nemzedéki mítosz
Természetesen ebben a küzdelemben a hatalom az állami erőszak bevetésével elfojtja az egyetemista megmozdulásokat. Ezt Vučić >
MAGYAR TYACIK
Magyarországon és Szerbiában is most valójában a jelenlegi hatalmi elit uralmának a megőrzéséről van szó, amelyik >
A nagytőkések vásárolták meg a maguk Hitlerét
A legkínosabb Trump helyzete, aki Amerikát újra naggyá akarja tenni, miközben a valódi célja az, hogy >
A nagyon rövid időre megcsillanó a csillag
Nagy és felesleges luxusnak számít úgy írni, hogy legalább a lelkemben ne rejtőzködjen a remény, hogy >
AZ EGYETEMI HALLGATÓK KÖVETELÉSEI
Az egyetemisták nem csak követeléseket fogalmaztak meg: március 1-én este Nišben felolvasták a nyolc fejezetből álló >
A kronstadti véres jégmező és a szerbiai egyetemisták
Sokszor megfordult a fejemben a kérdés, hogy hol lett öngyilkos a szocializmus? A választ keresve egyre >
Megérkeztem. Szerbiában a helyzet változatlan
A lakásom egyik ablaka, a zajos sugárúti útkereszteződésre nyílik, a másik pedig egy játszótérre és a >
Roletták mögött…
A jelek arra utalnak, hogy hazárdjátékos Vučić pánikban van, mindenképp nyerni akar, húzza az időt, fokozza >
A REZSIM (KI)SZOLGÁLÓI
Miért hallgatnak erről (is) a magyar szerkesztőségek tagja? Milyen újságírók azok, akik még a saját jogaikért >