Ma Mária névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk
Kezdjük tán a jó szóval: Tárgy esetben jót. Ámde tóból tavat lesz, nem pediglen tót. Egyes >
Napi ajánló
Sokkal inkább az foglalkoztat, hogy mi történik velünk
Apró érdekcsoportok, sértődött lobbik, kávéházi asztaltársaságok, banális „ellenzéki” szólamok, kénszerű elmagányosodás … Ez van. Ha ezt teszem szóvá, fagyos lesz körülöttem a hangulat. Az emberek nem mernek vagy nem akarnak nyilatkozni. A hivatalos vajdmagyar sajtó természetesen apologetikus, az ellefele selyemgubóba zárkózik. Végel László:
2020. április 18., szombat
Kéri László a 168 Óra mai számában lesújtó képet rajzol a magyarországi állapotokról. „Állandóan süllyed a kulcshatalmi ágak tekintélye. Az állampolgárok ilyen helyzetben élnek. Ebből persze nem következik, hogy ez a végtelenségig folytatható. Hosszú távon a presztízsvesztés átalakul az új világ iránti vággyá. Egy idő után már nem lehet lejjebb menni, és felmerül az óhaj, hogy elég volt ezekből, lássunk újat. Ilyenkor vagy forradalom jön, vagy a meglévő rendszer lassú leépülése. Most ennek a határán vagyunk, és Orbán Viktor pontosan tisztában is van ezzel. Amit az utóbbi hetekben, a rendkívüli helyzetben látunk, az nem más, mint kampány. Azt sem érzik biztosnak, hogy kihúzzák 2022-ig, s nem lesz sokkal előbb választás. Ők kampányolnak, az ellenfelek kampánylehetőségeit pedig igyekeznek minimálisra szorítani.” Közel egy évtizede a Vajdaságban nem tudok senkivel sem beszélgetni ilyesféle kérdésekről. Nem a napi politikára, egyik vagy a másik pártra gondolok, hanem a rossz hírünket keltő szellemi helyzetre. Arról, hogy hogyan csúszik a Magyar Komp a keleti értékrend partja felé, s vele együtt mi is, anélkül, hogy észrevennénk. A Fideszről, Orbánól, az illiberális demokráciáról, vagy Vučićról és Társairól elmondtak már mindent, semmi újat nem tudok mondani. Engem már huzamosabb ideje nem ez foglalkoztat, sokkal inkább az, hogy mi történik velünk? Apró érdekcsoportok, sértődött lobbik, kávéházi asztaltársaságok, banális „ellenzéki” szólamok, kénszerű elmagányosodás … Ez van. Ha ezt teszem szóvá, fagyos lesz körülöttem a hangulat. Az emberek nem mernek vagy nem akarnak nyilatkozni. A hivatalos vajdmagyar sajtó természetesen apologetikus, az ellefele selyemgubóba zárkózik. A világok legjobbikában élünk, olvasom, és nem győzök csodálkozni. Gerold László (1940-2016) életében sejtetni engedte, hogy aggasztja, a helyzetünk, de ő sincs már köztünk. Utasi Csaba (1941-2010) a HÍD-ban időben figyelmeztetett, hogy keservesen megjárják azok, akik nem lépnek egyszerre, de ő sincs már köztünk.
Következő cikk: Virtuális és reális haza
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Más pénzéből adakoznak
A Pásztor István Alapítvány nem kizárólag jótékonysági célokat szolgál, ahogyan azt a Pásztor-fivérek a média segítségével >
Aranyélet
Vonulunk, mi nyuggerek. Erős riporterek vannak a csoszogásunkra ráállítva. Az írásaik könnyedek: a nyitókép általában észrevesz >
Egypárti pódiumbeszélgetés Oromon
Az MNT továbbra sem tölti be azt az érdekképviseleti szerepet, amelyre a vajdasági magyar közösségnek szüksége >
Változott a szél iránya?
Pásztor Bálint politikai kommunikációjában most több olyan elem is megjelent, amely a korábbi álláspontokhoz képest jelentős >
Szó sem volt „komoly küzdelemről”
Ezekben a napokban számos kisebbségi vezető sejtelmesen saját érdemének tulajdonítja be a kisebbségi autonómia bevezetését. Igaz, >
VMDK a VMSZ-nek: azonnal és minden szinten lépjenek ki az SNS-szel kötött koalícióból!
Ha a VMSZ számára valóban nem a mindenáron való hatalomban maradás a cél, akkor lépjenek ki >
Másodjára sem sikerült
Nem világos, mi késztethette a VMP vezetőit arra, hogy megalázkodjanak és felhívást intézzenek a VMÚ-hoz a >
Kinek áll érdekében az esetleges halasztás?
Mint tudjuk, Szerbiában minden lehetséges – még az is, ami a törvény szerint nem lenne az >
Egy pillanatra feltűnt a baljós jövő
Bennem azonban ébredezett a gyanakvás, amit felerősített egy jelenet. A belgrádi tüntetésről hazaérkező tüntetők Újvidék főterén >
Érdekvédelem helyett lojalitás a haladóknak
Nem is volt reális elvárás, hogy a kormány megbukik, hiszen a Szerb Haladó Pártnak, a Szerbiai >
A VMSZ pszeudo-damaszkuszi útja
A VMSZ politikusainak retorikájában és a sajtóban ugyan érzékelhető némi elővigyázatos lazulás, de olyképpen mintha előzőleg >
Nincsenek új szellemi mozgalmak
Nem csupán másokkal, hanem önmagammal is vitatkoztam miközben korom dilemmáival vergődtem és vergődőm ma is. Úgy >

