2019. december 16. hétfő
Ma Etelka, Aletta, Adelaida névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

„Mórahalmon egyeztettek”

Három éve nem ülésezett a magyar-szerb kormányközi vegyes bizottság!

Bozóki Antal
Bozóki Antal

Mivel a VB következő (hatodik) ülését a társelnökök 2020 februárjára jelezték, a Magyar Nemzeti Tanácsnak (MNT) sürgősen listát kellene készíteni a vajdasági magyarság megoldatlan kérdéseiről, valamint a vállalt, de meg nem valósított kötelezettségekről és a testület elé terjeszteni azt. Reális-e azonban egy ilyen elvárás a Hajnal Jenő elnök és a haladó Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) által vezényelt testülettől? Bozóki Antal:

Kalmár Ferenc, Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztos, a magyar-szerb/szerb-magyar vegyes bizottság (VB) magyar elnöke és Ivan Bošnjak, az Államigazgatási és Helyi Önkormányzati Minisztérium államtitkára, a vegyes bizottság szerb társelnöke november 8-án „Mórahalmon egyeztettek”.

A találkozóról a Nemzeti Jogvédő Szolgálat Budapesten november 9-én tartott, a „Patrióta jogvédelem vs. liberális jogvédelem” című konferenciáján hallottam.  Érdekeltek volna a találkozóval kapcsolatos részletek, már csak azért is, mivel a kormányközi vegyes bizottság utoljára 2016. április 4-én ülésezett Szabadkán. A délvidéki magyar sajtóban azonban a találkozóról egy sort nem találtam.

A szegedi Délmagyarország arról cikkezik, hogy a társelnöki találkozó középpontjában a „gazdaságfejlesztés” volt.

Ivan Bošnjak nyilatkozata szerint „a gazdasági kapcsolatok fejlesztésében még van lehetőség”. Példaként az autóipari kooperációt és a Szeged-Szabadka vasútvonal fejlesztését említette. Ezek a témák nem a gazdasági miniszterekhez tartoznak? Nyilatkozatában egy szóval nem érintette a nemzeti kisebbségeket, holott a VB-t a két országban élő nemzeti kisebbségek védelméért hozták létre!

Kalmár Ferenc arról beszélt, hogy „a Vajdaságban élő magyar kisebbség legnagyobb problémája a megélhetés. A magyar kormány két éve gazdaságfejlesztési programot indított, hogy a közösség tagjai szülőföldjükön boldoguljanak. Hangsúlyozta, hogy a magyar nemzetpolitika alapelve az, hogy minden magyar fontos és támogatni kell a határon túli közösségeket, hogy a szülőföldjükön maradjanak.”

– A találkozón megegyeztünk abban, hogy a vegyes bizottság februárban ül össze, a házigazda pedig Magyarország lesz és mi készítjük elő azt a jegyzőkönyvet is, amit a tárgyalás végére elfogadunk – mondta Kalmár. A jegyzőkönyvet majd a kormányok elé terjesztik. A magyar kabinet akciótervet készít, amiben miniszteri szinten megjelölik a felelősöket, a határidőket és pénzügyi forrásokat biztosítanak ezek végrehajtásához – írja a Délmagyarország.

A Magyar Köztársaság és (akkor még) Szerbia és Montenegró között, a Magyar Köztársaságban élő szerb kisebbség és a Szerbia és Montenegróban élő magyar kisebbség jógainak védelméről szóló, Budapesten 2003. október 21-án aláírt egyezmény által, a két ország – egyebek között – vegyes bizottságot hozott létre és működtet, „amely figyelemmel kíséri az Egyezmény rendelkezéseinek megvalósítását. […] A Bizottság szükség szerint, de évente legalább egyszer ülésezik, felváltva a Magyar Köztársaság, illetve Szerbia és Montenegró (azaz, most már Szerbia – B.A.) területén” (az Egyezmény 16. cikke).

A bizottság feladata a két kisebbséggel kapcsolatos időszerű kérdések megvitatása, az Egyezményből eredő kötelezettségek megvalósításának áttekintése és értékelése, valamint ajánlások előterjesztése a kormányok számára az Egyezmény megvalósításával, szükség esetén módosításával kapcsolatban.

A VB az elmúlt 16 év alatt mindössze 5 (öt) alkalommal ülésezett: Budapesten, 2004. december 13-án, Szabadkán, 2005. november 10-én,[8] Újvidéken (Andrevlje), 2009. május 19-én-20-án,[9] Budapesten, 2011. június 20-án,[10] és Szabadkán, 2016. április 4-én.[11]

Orbán Viktor magyar miniszterelnöksége alatt (2010. május 29-től), vagyis több mint kilenc év alatt, a magyar-szerb/szerb-magyar kormányközi VB mindössze két ízben ült össze!

A VB „működtetése” (rendszeres, „évente „legalább egyszeri” ülésezése) tekintetében a magyar és a szerb kormány nem teljesíti a kisebbségvédelmi egyezményből eredő kötelezettségét.

A VB üléseiről készült jegyzőkönyvek olyan benyomást keltenek, hogy a megoldatlan problémákat az előző ülés jegyzőkönyvéből általában átírják az újabb ülés jegyzőkönyvébe, illetve, a testület nem csak hogy nem ülésezik rendszeresen, de valójában helyben is jár. A kisebbségi problémák pedig megoldatlanok maradnak.

A bizottság ülésein elfogadott „megállapítások”, „javaslatok” és „ajánlások” teljesítést is ideje volna már áttekinteni, valamint levonni a következtetéseket. Vagy nem akarják zavarni a (hivatalosan) „történelmi csúcson” lévő kapcsolatokat?

A vegyes bizottság jó példája annak, hogy a két ország mennyire nem tartja fontosnak a kisebbségdelem területén elfogadott egyezmény rendelkezéseinek alkalmazását! Ez lenne a nemzeti kisebbségvédelem?

Mivel a VB következő (hatodik) ülését a társelnökök 2020 februárjára jelezték, a Magyar Nemzeti Tanácsnak (MNT) sürgősen listát kellene készíteni a vajdasági magyarság megoldatlan kérdéseiről, valamint a vállalt, de meg nem valósított kötelezettségekről és a testület elé terjeszteni azt. Reális-e azonban egy ilyen elvárás a Hajnal Jenő elnök és a haladó Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) által vezényelt testülettől?

 

2019. november 19.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

„Idegen”, „másik nyelv” lett a magyar!?

A magyar nyelv használata a közigazgatásban most már nem csak joghátrányt okoz az itteni magyaroknak, de >

Tovább

Néhány szó a magyar parlamentről

De ha a polgári állam a saját alkotmányos formáihoz se ragaszkodik, akkor nem érvényes a magyar >

Tovább

Bőnyi rendőrgyilkos?

A fölfegyverzett és elszánt, nyílt fasizmus – amelyet érzelmileg és „szellemileg” ma is fűt a szélsőjobboldali >

Tovább

Lesz-e Vajdaságban intézményes kisebbségkutatás?

Amennyiben egyáltalán megalakul egy ilyen intézet, nem lenne elfogadható – de az emberi valamint a nemzeti >

Tovább

A színház az új CEU

Így tehát az ilyen harcokban nem az a tét, hogy jön a konzervatív váltás, hanem hogy >

Tovább

Einstand. Avagy a Viktor utcai fiúk

A cím maradhat? A címmel nincs semmi baj. Ennél jobb címet mi sem találhattunk volna. A >

Tovább

Mengyán: A Magyar Szó és a Hét Nap „mélyrepülésben van”

Tanulmányozni kellene, hogy a közpénzek iránti ilyen – felelőtlennek is nevezhető – viszonyulásban (meg)vannak-e a gazdasági >

Tovább

Szerpentin a Kárpátokban

Akármennyire is lehangoló ma a román politika távlattalansága, az erdélyi magyar közvélemény figyelmét ismét rá kellene >

Tovább

A szájzár és a nemzet

Az ellenzéktagadásnak nevezhető meggyőződés, amelyről azt mondtuk, hogy fertőzésként terjedt el, itthon gyakorta még azzal a >

Tovább

„Egy ilyen országban, amelynek, sajnos, nem látjuk a jövőképét”…

itt egy formálisnak is alig nevezhető kulturális autonómia létezik, ami egy (költséges) pénzelosztó és (döntő többségében) >

Tovább

Most már komolyan veszem...

Akkor talán én is megmosolyogtam volna ezt a mondatot. Most azonban komolyan kellene venni. Nem vágyni >

Tovább

„Vajdaságban nagyon jó a helyzet”?

A Vajdaságban a nemzeti kisebbségi jogok az ún. joghurtforradalom előtt valóban példa értékűek, európai szintűek voltak. >

Tovább