2024. április 27. szombat
Ma Zita, Mariann, Anasztáz névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Végel László: Temetetlen múltunk

A poszttrianon-traumás szülők leszármazottai a Tito-rendszer gyermekei lettek, lázadtak szüleik ellen, majd maguk is csalódtak, még saját lázadásukban is. Végel a kisemberi, paraszti világból jött plebejus ember nézőpontjából írja meg a sajátos jugómagyar létet, „többnyelvű fattyú lettem”, mondja, „győztünk”, azaz végül „vesztettünk”, regisztrálja. A nemzeti írók, mikor azt érezték, győztek, hazafias posztmodern lakomákat rendeztek nemzeti turbófolk zenével... Károlyi Csaba (Élet és Irodalom):

Ki vagyok én? Erre keresi a választ Végel önéletrajzi regénye is. Nem személyes confessio ez, inkább történelmi. Néha esszéisztikus, naplószerű betétekkel. Márai (és talán Goethe) nyomán azt vallja, az önéletrajz akkor jó, ha az író „azt rögzíti, hogyan történt meg a világ benne”. Végel megírja felmenőinek három generációra visszamenő történetét, ifjúságának nagy élményeit, de keveset ír saját érett kori magánéletéről és arról, hogyan születtek a művei. Mindezt nem tartja fontosnak. Inkább arra koncentrál, amire legutóbbi regényében, a Balkáni szépségben is: mi történt a kisemberrel az elmúlt jó száz év során a balkáni, vajdasági térségben, a Monarchiától máig. Az életmű ismerője most láthatja, hogy az az életanyag, ami megjelenik az Egy makró emlékirataitól az Exterritóriumon, a Neoplantán át a Márai-naplókig, mennyire a szerző saját életanyaga. A Balkáni szépség Slemilje a legerősebben önéletrajzi alapozású hős, erősebben, mint a Makró Bubja. Habár...

Végel fontosnak tartja megjegyezni, hogy szülei 1941-ben, születésekor sose gondolták volna, hogy háború lesz. Plebejus szívósság közepette nevelkedett, felmenői „mindössze” túlélni szerettek volna („nem, nem voltak hősök az elcsatolt magyarok”). Majd jöttek az újabb „változások”, 1943, 1944, 1948. Apja nemzedéke túl sokat élt meg. Végül a vajdasági magyarok különleges státuszba kerültek Tito alatt. Főhősünket 1956-ban Újvidékre íratta apja gimnáziumba, itt találkozott a diákotthonban először Jugoszláviával, aztán fordíthatta a pesti rádió 56-os híreit soknemzetiségű társainak. Majd jött az ottani 68, ami a belgrádi diáklázadás megzabolázását jelentette, 1971, a keményítés, 1980, Tito halála, nacionalizmusok, délszláv háború, és a mai, korcs délkelet-európai kapitalista világ („ami a szocializmusban a legjobb volt, azt megtagadtuk, ami pedig a legrosszabb, azt nem temettük el méltósággal”).

A poszttrianon-traumás szülők leszármazottai a Tito-rendszer gyermekei lettek, lázadtak szüleik ellen, majd maguk is csalódtak, még saját lázadásukban is. Végel a kisemberi, paraszti világból jött plebejus ember nézőpontjából írja meg a sajátos jugómagyar létet, „többnyelvű fattyú lettem”, mondja, „győztünk”, azaz végül „vesztettünk”, regisztrálja. A nemzeti írók, mikor azt érezték, győztek, hazafias posztmodern lakomákat rendeztek nemzeti turbófolk zenével...  („Tito gyere vissza – nem jövök” – idéz egy korabeli falfirkát.)

Fontos számvetés, gazdag és éleslátó mű született, tele erős történetekkel, habár a vége igen rezignált. A szembenézés egyenessége és következetessége pedig lenyűgöző.

 

2019. június 25.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Két horvát Trump

Ha a választási térképeket egymásra helyeznénk, a színpalettától vibrálna a szemünk. S ez így mind szép >

Tovább

Legitim parlamenti képviselet nélkül

Kovács, Bájity és Juhász is ékes példája annak, hogy Szerbia a korlátlan lehetőségek országa. Elég csak >

Tovább

Együtt

Zolikám, királyság van, duruzsolás van a bogrács körül, úgy élünk mint az igaziak, mint ahogy a >

Tovább

(ÁMOK)FUTÓ A „KITAPOSOTT ÚTON”

Pásztor Bálint a Szerb Haladó Párttal, a Szerb Fogadalomtevők Pártjával és a Szerb Radikális Párttal szövetkezésben >

Tovább

Fake news és post-truth!

Szerinem ez a két szintagma korunk legveszélyesebb kórja. Sokan ebből arra következtetnek, hogy semmi mellett sem >

Tovább

A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk

Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik.  Az értelmiségi filiszter távol >

Tovább

A demagóg lojalitás jutalma

Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >

Tovább

VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK

Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >

Tovább

Torontáltordára kéne menni

Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >

Tovább

Folytatódik a kis bácskai sárdobálás

Azok, akik hűségesen kiszolgálták Lovas Ildikót, vagy akiket ő helyezett fontos tisztségbe, most majd rá hárítják >

Tovább

RENDSZERÖSSZEOMLÁS: AZ ÚJVIDÉKI BÖLCSÉSZKAR AUTONÓMIÁJÁNAK BOTRÁNYOS TIPRÁSA

A bölcsészkar blokádja olyan példátlan, mesterségesen generált, megengedhetetlen botrány, amely még véletlenül sem csupán dr. Dinko >

Tovább

Ismét

Egy harmincnégy évvel ezelőtti Hét Nap harmadik oldala. Sajtótörténeti jelentőségű impresszum, még mindig izmos, jóval negyvenezer >

Tovább