2019. október 14. hétfő
Ma Helén, Kaldixtusz névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló

„Példaértékű a jogérvényesítés”

Bozóki Antal
Bozóki Antal

A Nyilas elleni bűnvádi feljelentés, tehát, az ügyészség döntésével, el sem jutott a bírósághoz. Mivel halálos kimenetelű gázolás történt, az ügyészség kötelessége nem az lett volna, hogy a bíróság elé vigye az ügyet és ott tisztázni a körülményeket?  Semmilyen indoklást nem olvastam arról, hogy „miért nem volt magalapozott a gyanú”!? Bozóki Antal:

Június 11.

A tisztségviselőkre másként alkalmazzák a törvényt?

Elvetették a bűnvádi feljelentést Nyilas Mihály, a tartományi kormány alelnöke, tartományi oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi–nemzeti közösségi titkár ellen. Azzal gyanúsították, hogy 2017. december 28-án, Szabadka irányából Békova bejáratánál halálra gázolta a 69 éves Mirko Cvijint, egykori mezőgazdasági munkást – közölte a média.

A nem éppen részletes és szakszerű hírszövegekből (az egyik helyen pl. az írja, hogy „elvetették”, a másik helyen pedig, hogy „elutasították” a bűnvádi feljelentést, aminek más jogi következménye van) azt lehet kihámozni, hogy a Nyilas elleni bűnvádi feljelentést „még tavaly július 4-én elvetették”.

Nyilast egyébként a rendőrség a közlekedési biztonság ellen elkövetett súlyos bűncselekmény elkövetése miatt jelentette fel, amelyért egytől nyolcévi börtönbüntetés szabható ki.

Nem találtam semmilyen magyarázatot arra vonatkozóan, hogy ha a rendőrség bűnvádi feljelentését majdnem egy évvel ezelőtt vetették el, akkor azt miért csak most közölték a nyilvánossággal?

Ezt a gyanúsított érdekében is azonnal nyilvánosságra kellett volna hozni.

Arra is csak következtetni lehet, hogy a rendőrségi feljelentés a szabadkai Alapfokú Ügyészségen akadt el, amely szerint „nem volt megalapozott a gyanú, hogy olyan bűncselekmény elkövetése történt, amelyet hivatalból üldöznek” (mármint az ügyészség – B.A.).  Hogy valakit bűnügyileg üldöznek-e vagy sem, sok esetben bizony az ügyészség döntésétől függ, amiből nem lehet kizárni a diszkréciót sem. 

A Nyilas elleni bűnvádi feljelentés, tehát, az ügyészség döntésével, el sem jutott a bírósághoz. Mivel halálos kimenetelű gázolás történt, az ügyészség kötelessége nem az lett volna, hogy a bíróság elé vigye az ügyet és ott tisztázni a körülményeket?  Semmilyen indoklást nem olvastam arról, hogy „miért nem volt magalapozott a gyanú”!?

Arra kérdésre sincs válasz, hogy az elhunytnak, illetve a hozzátartozóinak volt-e törvényes, vagy meghatalmazott képviselője az ügyben, és hogy az hogyan vélekedett/vélekedik az ügyészség döntéséről? Arról se nincsen információ, hogy az elhunyt rokonsága  adott-e be  magánvádat az illetékes bíróságon, illetve  indított-e kártérítési pert Nyilas ellen?

Maradt, tehát, több megválaszolatlan/tisztázatlan kérdés a Békovánál történt halálos gázolás körül, amelyek beárnyékolják Nyilas tevékenységét. Lehetséges-e, hogy ezekre a kérdésekre érdemleges választ kapjunk? Egy embert elgázolnak, és semmi?

A DélHír portál emlékeztet, hogy „a VMSZ soraiban egyébként nem ez volt az első halálos kimenetelű autóbaleset. Korábban (1999. április 13-án) a párt elnöke, Pásztor István is halált okozó közlekedési szerencsétlenség miatt állt a bíróság előtt. Akkor egyik védője épp Nyilas Mihály volt.”

Az írás szerint, „a család arról beszélt, hogy a vizsgálat során nem derült fény minden részletre, például nem tudják, vettek-e vérmintát a balesetet okozó Pásztortól, találtak-e alkoholt a vérében. Azt is nehezményezték, hogy a bírósági ítéletnél, enyhítő körülményként tüntették fel, hogy tekintélyes közéleti személyiségről van szó.”

Mindkét esetben ott lebeg a kérdés: A tisztségviselőkre másként alkalmazzák a törvényt? Jogállamban ez lehetséges?

Június 18.

„Példaértékű a jogérvényesítés”

Nemzetközinek nevezhető tanácskozást tartott az újvidéki Regionalizmusért Központ (Centar za regionalizam), a Hans Seidel Alapítvány támogatásával, a  Szerb Matica Galériában, A nemzeti kisebbségek jogai a JSZSZK szétesésével keletkezett utódállamokban címmel.

A Regionalizmusért Központ (RK) egyébként az utóbbi időben több tanácskozást is tartott és projektumban vett rész a nemzeti kisebbségek helyzetével kapcsolatban. (Most már nincs is olyan magyar civil szervezet, amely ezzel foglalkozna!) Legutóbb tavaly december 14-én például (ugyancsak a Szerb Matica Galériájában) A gazdasági tényezők és befolyásuk a nemzeti kisebbségek helyzetére a lokális közösségekben – a magyar, a horvát, a román és a bolgár nemzeti kisebbség példái címmel.

A mostani konferenciára szakértőket hívtak meg az egykori JSZSZK minden tagköztársaságából: dr. Zaharije Seizovićot, Bosznia és Hercegovinából, Marko Pejovićot Montenegróból, prof. dr. Siniša Tatalovićot Horvátországból, doc. dr. Jasmina Trajkoszkát Észak Macedóniából, prof. Mitja Žagart Szlovéniából és prof. dr. Goran Bašićot Szerbiából. Jelen voltak a nemzeti tanácsok és a civil szervezetek képviselői is. (A Magyar Nemzeti Tanácsot ismét Lulić Emil, az MNT „hivatalvezetője” képviselte, csak éppen nem világos, hogy milyen alapon és minőségben, mivel nem tagja a testületnek.)

Nyilas Mihály, a tartományi kormány alelnöke, nem előadóként volt előirányozva, hanem csak hogy üdvözölje a vendégeket, csakúgy, mint Vlado Radulović, az Emberi és nemzeti Kisebbségi (Kormány)hivatal, valamint  dr. Kaus Fizinger, az említett alapítvány térségi igazgatója.

Nyilast azonban ez szemlátomást nem zavarta, mivel hosszas beszámolót olvasott fel a tartományi kormány értékeléséről a vajdasági nemzeti közösségek helyzetéről.

– Meggyőződésem, hogy Vajdaság és Szerbia a kisebbségek jogai, helyzete tekintetében most élen jár, példaértékű a jogérvényesítés. Elsősorban a törvényes és alkotmányos keretnek köszönhető ez, de annak a cselekvési tervnek is, amelyet még 2016-ban fogadott el a szerb kormány, s mely éppen a kisebbségi jogok érvényesítésére vonatkozik. Természetesen tudjuk, hogy minden rendelkezést végre is kell hajtani, alkalmazni is kell. Vannak fennakadások is, például magának a közösségnek a tudatossága terén: a magyaroknak és más közösségeknek is tudniuk kell, hogy milyen jogaik vannak, s élniük kell azokkal – fogalmazott Nyilas.

Nyilas, persze, „nem tért ki az erősen megcsappant délvidéki magyarság súlyos helyzetére, inkább csak a haladó rezsim propagandájának szószólójaként volt jelen” – írja helytállóan kommentárjában a DélHír.

A titkár szavaiból jóformán az derül ki, hogy a „fennakadások a közösség tudatosságának a terén vannak”, nem pedig abban, hogy a kormány mit tesz a jogérvényesítés érdekében!

Azt is szükségesnek tartotta hangoztatni, hogy javult a tartományi közigazgatásban dolgozók nemzeti összetétele, miközben minden adat ennek az ellenkezőjét mutatja. (A tartományi polgári jogvédőnek a 2018-as évre vonatkozó jelentésből megállapítható: A magyarok száma a tartományi közigazgatási szervekben folyamatosan csökken: 2015-ben a dolgozók 6,14 százaléka, 2017-ban 5,05 százaléka, 2018-ban pedig már csak 4,88 százaléka volt – a lakosságban való 13 százalékkal szemben!)

Érdekes volna egy párhuzamos elemzést készíteni arról is, hogy a három év alatt mi valósult meg a Nyilas által említett ominózus cselekvési tervből.

Miután felolvasta a szöveget, amelyet vélhetően minden alkalommal megismételnek, Nyilas távozott a Konferenciáról.  Bizonyára bokros miniszteri teendői miatt. A vendégelőadók mondanivalója – úgy tűnik – nem volt fontos a számára.

A konferencián elhangozottakat nehéz lenne és nem is célom összefoglalni.  Már a maga a tény azonban, hogy a JSZSZK minden volt köztársaságából megjelentek a szakértők hozzájárul a párbeszédhez, a tapasztalatcseréhez és a viszonyok javításához is.

Természetesen minden szomszédos országban mások a körülmények és ezzel kapcsolatosan a nemzeti kisebbségek helyzete is másként alakul(t). Ezek között vannak Európai Uniós tagországok, mások csatlakozási tárgyalásokat folytatnak, vagy éppen tagjelölt státusuk van.

Nem tartom ezért reálisnak Aleksandar Popovnak, a központ igazgatójának javaslatát, miszerint az utódállamoknak „fontos lenne kialakítaniuk egy közös, egységes mechanizmust a kisebbségek védelme érdekében”. Már csak azért sem, mivel az Európa Tanácsnak (ET) számos kisebbségvédelmi egyezménye van, amelyek minden tagállamra (amelyek közé a volt köztársaságok is tartoznak) nézve kötelezőek. Ez mellett kétoldalú egyezmények is rendezik a nemzeti kisebbségek helyzetét. Ez, persze, nem zárja ki a volt tagköztársaságok közötti szakértői vélemény-, valamint tapasztalatcserét.

A RK internetes honlapjára a mai napig nem került fel tájékoztató a konferenciáról. Hasznos lenne, ha minden előadás hozzáférhető lenne, az interneten, vagy nyomtatott formában, a további tanulmányozás, összehasonlítás érdekében.

A szervezőknek azonban el kellene gondolkozni azon, hogy a továbbiakban a különböző megvitatásra szánt anyagokat a meghívottak előre megkapják, vagy elektromos formában olvashassák. Így lehetőség nyílna az esetleges hozzászólásokra, a véleménynyilvánításra és a párbeszédre is.

Az is hasznos lehetne, ha az adott témában egy összefoglaló/bevezető elemzés és valamiféle záradék készülne a részvevők számára, amihez aztán hozzá lehetne szólni. Az ex katedra előadások ma már nem túlságosan népszerűek, de nem is eredményesek.

Érdemes volna talán elgondolkozni egy megfelelőbb helyszín kiválasztásáról is, ahol a részvevőnek például nem a térdükön kellene írni, és ahol nem Aleksandar Karađorđević életnagyságú portréja nézne le rájuk, akiről nem mindenkinek egybevágó a véleménye.     Június 23.

Kevés az ajándék?

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) elnöke, a Tartományi Képviselőház elnöki minőségében „2017-ben különböző politikusoktól 38 ezer dinár összértékű protokollajándékot kapott”. „A délvidéki magyarság boldogítója” – ahogyan a DélHír portál Pásztort nevezi – 2018-ban „kénytelen volt beérni mindössze nyolcezer dinár összértékű ajándékokkal”.

Szerintem ez már aggodalomra (is) okot adhat. Esett volna Pásztor értékelése? Esetleg nem jó a nyilvántartás? Csak nem került veszélybe az az örökös (párt)elnök egzisztenciája? Nem kellene elgondolkozni számára egy esetleges ajándékgyűjtés szervezésén?

Mielőtt azonban még túlságos aggodalomba esnénk, nem ártana megvizsgálni, milyen vagyona volt korábban Pásztornak és mivel rendelkezik most? 

 

 

2019. június 25.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Joghátrány lett a magyar nyelv- és írás hivatalos használata!

A Magyar Nemzeti Tanács Nyelvhasználati Biztosságának nem csak Józsa László beadványával kapcsolatban kellene állást foglalnia, hanem >

Tovább

Mindenki önökre fog szavazni!

Köszönjük a gáláns segítséget, köszönjük, hogy kapzsivá válhatunk, köszönjük, hogy jól megfizetik a szavazatainkat, köszönjük, hogy >

Tovább

„Messze nem olyan még, amilyet szeretnénk…”

Szerbiának, tehát, ahhoz, hogy az EU tagja legyen, maradéktalanul teljesíteni kell a csatlakozási feltételeket, ideértve a >

Tovább

Handke Nobel-díjának margójára, avagy Milošević emlékére

De valami gyanússá vált nekem Handke kapcsán. Mert nem ő volt az első őrült, aki áhítozott >

Tovább

Csökkent a nemzeti- és etnikai alapú megkülönböztetés?

A köztársasági biztos a nemzeti valamint az etnikai származás alapján történt megkülönböztetések számának „csökkenéséből” azt a >

Tovább

A kétpólusosság átka

Igazat adok Márai Sándornak, aki szerint a magyar irodalom nagyobb volt, mint a magyar politika, de >

Tovább

Változik a viszonyulás?

Fontos, hogy az anyaországban – legalább most – átfogó és tárgyilagos felmérés készüljön a délvidéki rehabilitálások >

Tovább

Cipelni a hazátlanság gyökereit

A Temetetlen múltunk esszenciális, sokat boncolgatott kérdése az is, hogy hogyan írjunk a magyar nemzeti kisebbségről. >

Tovább

„Ma Szerbiában előnyt jelent magyarnak lenni”?

Pásztor István a Fidesz tisztújító kongresszusán azt mondta, amit Orbán Viktor hallani szeretett volna. Beszéde nagy >

Tovább

A politikamentesítés „eredménye”

Általában jellemző, hogy magyar tisztségviselők az utóbbi időben túlságosan is elfoglaltak a szlovákiai, az erdélyi és >

Tovább

Greta Thunberg szelleme kísért a Vajdaságban

Van itt minden: rettegés az afrikaiaktól, ökobolsevik politikai szélhámosozás, Nobel-békedíjasozás (áthallással, hogy ugye mindig zsidók kapják, >

Tovább

Bűn és bűnhődés ₋ a Trócsányi-ügy

De miért tette ki e kálváriának egyik leghűségesebb emberét a magyar miniszterelnök, ha amúgy is tudta, >

Tovább