Ma Emil, Csanád, Vilmos névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló
Autonómiát az őshonos kisebbségeknek!
Bozóki Antal
Nem „segíteni”, „támogatni” kell, tehát, a nemzeti kisebbségi nyelvhasználatot, hanem teljesíteni a nemzetközi és a belső jogból származó kötelezettségeket! Nyilas szavaiból az derül ki, hogy Szerbia ez alól valamiféle „segítséggel”, „támogatással” próbál kibújni, illetve a kisebbségbaráti szerepben tetszelegni. Bozóki Antal:
Május 7.
Törvényes kötelezettség, vagy „támogatott tevékenység”?
A Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi – Nemzeti Közösségi Titkárság „az idén tíz millió dinárral segíti a kisebbségi hivatalos írás- és nyelvhasználatot. Huszonhárom vajdasági önkormányzat nyolcvanhárom közigazgatási szerve és intézménye részesült támogatásban.
– Nagyon fontos az, hogy megvalósuljanak nyelvi jogaink az alkotmánnyal és a törvénnyel összhangban. Három célt szolgál az a támogatás: többnyelvű táblák, értesítések, feliratok költségeit fedezzük, itt elsősorban a helység- és utcanévtáblákra gondolok. Hasonlóképpen támogatjuk a különböző űrlapok, kiadványok megjelentetését, valamint a többnyelvű elektronikus ügyintézés korszerűsítését – emelte ki Nyilas Mihály tartományi titkár.
A Magyar Szó napilap négyhasábos, Feliratok és nyomtatványok magyarul is c., szenzációnak is beillő címmel számol be az eseményről. Mintha a hivatalos nyelvhasználat területén valami rendkívüli dolog történt volna és nem a tartomány, illetve az ország törvényes kötelezettségnek teljesítéséről lenne szó.
A tartomány statútumának 24. cikke előírja, hogy „Vajdaság AT szerveiben és szervezeteiben a szerb nyelv és a cirill betűs írásmód mellett, a magyar, a szlovák, a horvát, a román és a ruszin nyelv és írás is hivatalos használatban van, a törvénnyel összhangban.
Vajdaság AT szervei, hatáskörük keretében intézkedéseket foganatosítanak a nemzeti kisebbségek – nemzeti közösségek hivatalos nyelv- és íráshasználatának törvényben szabályozott következetes érvényesítése céljából.”
Ebből az következik, hogy a tartományi szerveknek hivatalból kell biztosítaniuk a nemzeti kisebbségi nyelvek hivatalos nyelvhasználatának feltételeit is, amihez „a többnyelvű táblák, értesítések, feliratok” költségeinek folyósítása is tartozik.
Nem „segíteni”, „támogatni” kell, tehát, a nemzeti kisebbségi nyelvhasználatot, hanem teljesíteni a nemzetközi és a belső jogból származó kötelezettségeket! Nyilas szavaiból az derül ki, hogy Szerbia ez alól valamiféle „segítséggel”, „támogatással” próbál kibújni, illetve a kisebbségbaráti szerepben tetszelegni.
Lehetséges-e az, hogy a tartományi és az önkormányzati költségvetés nem lát elő külön eszközöket erre a célra? Hogyan valósul meg a nemzeti kisebbségi nyelvek hivatalos használata azokban az önkormányzatokban, amelyek nem pályáztak? A „többnyelvű táblák, értesítések, feliratok” eddig nem is voltak? Felügyeli-e valaki is, hogy a pályázók célszerűen költik-e ezt a pénzt?
Most akkor Szerbiában a nemzeti kisebbségi nyelvek hivatalos használatának biztosítása törvényes kötelezettség, vagy valamiféle „támogatott tevékenységnek” számít?
Május 8.
Autonómiát az őshonos kisebbségeknek!
Zentán járt Sneider Tamás, a Magyar Országgyűlés alelnöke, a Jobbik Magyarországért Mozgalom elnöke, hogy utcafórumon, a helyi magyarokkal találkozva ismertesse pártja EP választási programját és arra buzdítsa őket, hogy erre a pártra szavazzanak.
A Pannon RTV-nek nyilatkozva Sneider elmondta: a Jobbik egyik fő programpontja a területi autonómia, amely szerepel a Jobbik EP programjában is. Következetesen küzdenek, hogy az Délvidéken végre megvalósuljon.
– Míg nyugat-Európában ma már évtizedek óta gyakorlat az őshonos nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartása és az autonómiák rendszere, a Kárpát-medencei magyarság számára ez ma is csak álom. Míg a szomszédos államok kormányai nyíltan dolgoznak a magyarság asszimilációján, a magyar kormány csak hatalomtechnikai eszközként tekint az ottani magyarokra, miközben a fejük fölött összekacsint az őket elnyomó hatalommal.
A Jobbik a tömbben elő magyarság esetében Dél-Tirol és más nyugat európai autonóm területek mintájára a területi, a szórvány számára pedig a kulturális autonómia megteremtését támogatja.
Célunk a Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezés (Minority SafePack) továbbfejlesztésével ajánlás megfogalmazása egy Európai kisebbségi Minimumról, valamint szeretnénk létrehozni a nemzeti kisebbségi jogok átfogó, minden tagállam ellenőrzésére kiterjedő európai rendszerét – olvasható a párt választási programjában.
Ismereteim szerint ez volt az első és egyetlen alkalom, hogy a magyarországi pártok vezetői közül – a Fideszen tisztségviselőkön kívül – bármelyik is találkozott volna a vajdasági/délvidéki választókkal a május 26-i európai parlamenti választásokkal kapcsolatban.
Nem tudok arról, hogy Deli Andor, a Fidesz-KDNP-VMSZ EP képviselő jelöltje, az eddigi választási kampánya során egyetlen alkalommal is említette volna az itteni magyarok autonómiáját. A Magyar Szó május 5-i 20 oldalas, színes, fényes papíron nyomatott mellékletében még csak azt sem tartotta érdemesnek, hogy erről mondjon valamit!
Kit és mit képvisel Deli Andor?
Május 10.
Kilátástalan vagyon-visszaszármaztatás?
Felhívással fordult Szögi István mindazokhoz, akik érintettek a vagyon-visszaszármaztatásban, „akiknek az őseitől több évtizeddel ezelőtt jogtalanul elvették a földjeiket, s a leszármazottak a mai napig sem kapták vissza a jogos tulajdonukat, vagyonukat. Azokat, akik emiatt kilátástalannak látják a helyzetüket, arra buzdítom, hogy összefogással szerezünk érvényt a követeléseinek” – írja Szögi István a felhívásban, aki a kárvallottak jelentkezését a 069/446-73-04-es telefonszámon várja.[6]
Az elkobzott vagyon vissza-származtatásáról és a kárpótlásról szólótörvényt a szerb parlament 2011. szeptember 26-án fogadta el.
A törvény 46. szakaszában azt írja, hogy „az Ügynökségnek (Vagyon-visszaszármaztatási Ügynökség – B.A.) a teljes kérelemről legkésőbb hat hónapos határidőn belül kell dönteni, kivételesen, a túlságosan bonyolult tárgyak esetében a hiánytalan kérelem átvételétől számított egy éven belül”.
Az Ügynökségnek azonban nyolc év sem volt elegendő, hogy az elvett vagyon vissza-származtatását rendezze, befejezze.
A felmerült jogi és egyéb problémákról több alkalommal volt szó a VRTV Napjaink c. műsorában. A budapesti Kisebbségi Jogvédő Intézet (KJI), A magyarok jogvédelme a Kárpát-medencében című hagyományos évi konferenciáján (2018. november 22-23.) igyekeztem ezeket összefoglalni.
Budapesten elmondtam, hogy baj van nem csak a törvények szövegével, de az alkalmazásával is, hogy „a magyarok ismét vesztesei ennek az eljárásnak”. Javasoltam egy független délvidéki magyar érdekvédelmi civil szervezet létrehozását és felkészítését a hatékony érdekvédelemre, úgy Szerbiában, mint külföldön. Ugyancsak javasoltam egy tényfeltáró (szak)bizottság létrehozását, amely – az eddig tapasztalatok és a még begyűjtésre váró anyagok, illetve adatok alapján – átfogó jelentést készítene a délvidéki rehabilitálások és vagyon-visszaszármaztatási eljárások eredményeiről, valamint javaslatokat tenne az észlelt problémák megnyugtató rendezésére, a hatékony jogvédelem biztosítására.
Szögi István felhívása is azt igazolja, hogy az elkobzott vagyon vissza-származtatásával továbbra is problémák vannak. Sem az anyaország, de a hatalmi koalícióban részes Vajdasági Magyar Szövetség és a Magyar Nemzeti Tanács se nem tett jóformán semmit sem a délvidéki károsultak érdekében. Arra vannak kényszerülve, hogy „összefogással szerezzenek érvényt a követeléseiknek”.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Milyen országban élünk? (1.)
Azt mondják, egy ország vagy közösség (lát)képét a sajtóban közölt adatok, szakértői vélemények, a hírügynökségek és >
Egy nagy játszma névtelen szereplői lettünk
Ez a közérzet túlvan a szokásos politikai vitákon, nem nevezhető szimpla Orbán-ellenességnek, sokkal inkább a rendszerváltási >
Hol a Lovas? Itt a Lovas!
Családi ügyek címmel közölt terjedelmes írást a Magyar Narancs legújabb számában Krusovszky Dénes a hetilap állandó >
Pásztor István: „Büszkén vagyunk őrkutyák”
A „tisztújítás” abból áll, hogy Pásztor Bálint nevű fia maradt a párt második számú alelnöke, és >
Gyenge biztosítékok – téves cím(ké)zés
Balla Lajos, a Szabad Magyar Szó (SZMSZ) oldalán szólt hozzá a blogomon közölt „utolsó (??) két >
Minden egyes fogalom bumeráng lett
Sinkó dilemmák - ma. Megbuktatható-e az autokrácia parlamentáris úton vagy pedig csak erőszakkal? Választásokkal? Forradalommal? Nem >
NEM „ŐRKUTYÁK”, HANEM TÁNYÉRNYALÓ PINCSIK
Varjú Márta főszerkesztő és Máriás Endre főszerkesztő-helyettes irányításával a Magyar Szó nem az itteni magyar közösséget, >
Talán ma sejtik, hogy rosszabbul élünk
Feltételezem, hogy egymás megismerése valójában a különbségek feltárásával is jár. Jelenleg egymás ismerete egyoldalú. Hála a >
„Az erő nem fogyott el” – csak a közösség!
– Nem a lelkek száma határozza meg a teljesítményt, hanem a lelkek nagysága – mondja a >
Rendkívüli választások Szerbiában?
A hatalmi képviselők – akikhez a VMSZ képviselői is tartoznak – és az ellenzéki képviselők egymást >
A bikkfanyelv Vučićnak is, Kurtinak kedvez
Vučić elnök a brüsszeli nagy egyetértés és az ohridi véleménykülönbség után, a következő találkozó előtt bejelentette, >
Vučić rugalmasabb, mint Milošević
Mindeközben a parlamentben egyre nagyobb szerepet kapnak a Szerb Haladó Párt égisze alatt nevelődött fiatal politikusok, >