Ma Emőke, Botond, Ottó, Kartal névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Délibáb
A délvidéki autonómia ügye elsikkad(t)
Bozóki Antal
Nem új modell(ek)re van szükségünk, amivel a pártvezetők esetleg több évig is elbíbelődnének. Az autonómia ügyében sem lamentálni, hanem cselekedni kell! Erre viszont sem a magyar kormány, de a VMSZ részéről sem mutatkozik politikai szándék. Az autonómiánk egyre inkább délibábnak tűnik… Bozóki Antal:
Szili Katalin, a határon túli autonómia ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott, a Bihari Naplóban január 16-án közölt interjúban, emlékeztetett az erdélyi pártok közös nyilatkozatára, miszerint a tömbben élő magyarság számára területi autonómiát, a többiek számára kulturális autonómiát kell szavatolni”.
A megbízott azt is megemlítette, hogy „fontosnak tartaná a magyar többségű önkormányzatok fokozott együttműködését, hiszen ezt sem a román, sem az európai uniós szabályok nem tiltják”.
Érdekes mód, a Délvidék/Vajdaság tekintetében nem csak a magyar hivatalos szervek, de a hatalmi koalícióban részes Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) egy szóval nem említik az itteni magyar autonómiát sem a magyar községek szorosabb együttműködését. Pedig, ami az erdélyi magyarokat és, teszem hozzá, a koszovói szerbeket megilleti, az jár az itteni magyaroknak is.
Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) volt elnöke, most a temerini Kisebbségi Forum (KIFO) civil szervezet talán elnöke (a szervezetről az interneten semmilyen adatot nem találtam). Az általa indított (és terjesztett) Hírlevélben ismét „leporolta” „a magyar autonómiának azt a modelljét, amellyel 2008-ban (március 5-én – B.A.) a VMDP nevében igyekeztek hozzájárulni a választásokra létrejött Magyar Koalíció (MK) közös autonómiakoncepciójához”.
A Fideszes beállítottságú (és bizonyára e hatalmi párt támogatását élvező) temerini civil szervezet, amelynek egyetlen (általam ismert tevékenysége) a Hírlevél terjesztésében merül ki, programcéljaiban Ágoston – az általa említett autonómia modellel ellentétben, amely a perszonális és a területi autonómiát is előlátja – most ezt hangoztatja: „Látnunk kell, hogy középtávon reális esélye csak a területi elhatárolódást nem követő személyi elvű autonómiának van”.
Ez nem jelenthet mást, mint a területi autonómiáról való teljes lemondást. Ha ugyanis a az utóbbira „középtávon” nincs esély, akkor hosszabb távon még annyi se (a magyarság fogyása és politikai súlyának csökkenése, stb. miatt).
Ágoston szerint, most a Vajdaságban, az említett „közös autonómiakoncepcióból kiindulva, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) vezetésével lehetne eljutni a mai igényeknek és lehetőségeknek megfelelő modellhez”.
Ebből arra lehetne következtetni, hogy a volt pártelnök (akinek a volt pártja 2016. március 8-án választási koalícióra lépett a VMSZ-el és azóta szinte nem is hallatja a hangját)[5] most egy új, „megfelelő modell” közös kidolgozását javasolja. Ennek „feltételéül” a „személyes ellentétek félretételét” és „természetesen a migráció kérdésében meglévő jó magyar-szerb együttműködés eredményes folytatást” látja. (Hogy mi köze a migráció kérdésének az őshonos magyar közösség autonómiájához, azt bizonyára csak ő és a Fidesz tudják.)
Köztudott, hogy a délvidéki magyar autonómia ügye a haladó VMSZ miatt akadt el. Pontosabban: Az utóbbi több mint egy évtizedben egy millimétert nem haladt előre. Lassan el is sikkad(t).
Adának, Magyarkanizsának és Zentának 1992-ban az észak bánáti körzethez való csatolásával – tudatosan és szándékosan – a miloševići szerb hatalom megbontotta a magyar közösség addigi etnikai, gazdasági, kulturális stb. egységét és körülményeit is.
A délvidéki magyar községek (Ada Topolya, Becse, Csóka Kanizsa, Kishegyes, Zenta és Szabadka és Törökkanizsa) talán érezvén ennek a politikának a hátrányos következményeit, 2001-ben „elvi megállapodást”, kötöttek, amely előlátta, hogy „a fejlesztési programjaik megvalósítása, meghatározott közös érdekű szükségleteik kielégítése, valamint egyéb kérdések megoldása érdekében, az önkéntesség, a kölcsönösség és a szolidaritás elve alapján együttműködnek”.
Arról sajnos nincsenek információim, hogy ez a gyakorlatban hogyan nézett ki, és hogy működik-e még. Az ilyen együttműködésnek ma se nincsen jogi akadálya – amit Szili Katalin is hangsúlyozott – és fontos lépcső lehetne a magyar autonómia felépítésében. Ha erre valaha is sor kerül.
A magyar pártok – a VMSZ, a VMDP és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) – 2008. március 17-én Szabadkán közös autonómiakoncepciót fogadtak el,[8] amelynek kidolgozásában részt vett a Magyar Polgári Szövetség (MSZ) is. Ezt viszont Ágoston csak közvetve említi.
A „Magyar Koalíció” által elfogadott elképzelés „egységes rendszerbe foglalja a személyi és a területi autonómiaformákat, továbbá a vajdasági magyar közösség érdekeinek megfelelő államigazgatás- és igazságszolgáltatás-szervezési megoldásokat” – olvasható a bevezetőjében.
A VMDK, a VMDP, a Magyar Remény mozgalom (MR) és a MPSZ, valamint 9 civil szervezet Újvidéken, 2012. szeptember 27-én, Felhívást fogadtak el a magyar képviselőkhöz, az anyaországi vezetőkhöz és az Európai Unió magyar képviselőihez, amelyben megfogalmazták a vajdasági magyar közösség azonossága megőrzésének és fejlődésének alapkövetelményeit. A Felhívást 218 magánszemélyi is aláírta.
A dokumentum aláírói (a 2. pontban) követelik, hogy „Szerbia biztosítsa a délvidéki magyarság teljes körű nemzeti autonómiáját, területi és személyi elvű autonómiát,” a nemzeti tanácsokról szóló törvény olyan „módosítását, amely szavatolja a nemzeti kisebbségek tényleges politikai önkormányzatát”.
Mindez azonban a mai napig csak követelés maradt.
A VMSZ a Szerb Haladó Párttal (SNS) 2016. augusztus 14-én kötött második koalíciós szerződéssel lemondott a korábbi körzethatárok visszaállításáról. Elképzelhető, hogy most majd ugyanez a párt fogja szorgalmazni egy új autonómia modell kidolgozását? Ugyan már!
Időközben (2014-ben és 2016-ban) a szerb alkotmánybíróság és az új nemzeti kisebbségi törvény a délvidéki „magyar kulturális autonómia csírájának” tekintett Magyar Nemzeti Tanács (MNT) jogköreit tovább szűkítette, „kevesebb pénzt kap a működéshez, mint amennyi a Magyarországról érkező gazdaságfejlesztési támogatás adójaként bekerül a belgrádi költségvetésbe”.
Délvidéki autonómia elképzelés, tehát létezik, csak éppen ezt is le kellene porolni. A Kisebbségi Forum például miért nem szervez tanácskozást a közösen elfogadott autonómia elképzelés megvalósításáról?
Egyébként is, nem új modell(ek)re van szükségünk, amivel a pártvezetők esetleg több évig is elbíbelődnének. Az autonómia ügyében sem lamentálni, hanem cselekedni kell! Erre viszont sem a magyar kormány, de a VMSZ részéről sem mutatkozik politikai szándék.
Az autonómiánk egyre inkább délibábnak tűnik…
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
KORMÁNYVÁLTÁS SZERBIÁBAN
Az országot most egy olyan személy tartja „sakkban” (sokkban?), akit – Gordana Čomić, előbb a Demokrata >
Szolidaritás és katarzis?
A magyarázat lehetséges kulcsszava tehát a szolidaritás, annak itt s másutt nemigen látott formái, amelyek sosem >
Ha létezne egy igazi államférfi
Míg az előző 30-50 körüli nemzedék nagy része – sokan közülük rossz lelkiismerettel - pragmatikusan alkalmazkodott >
Hősök emlékét ünneplik a gyávák
Gyáva népnek nincs hazája, a 177 évvel ezelőtti hősökre mutogató VMSZ-magyarkák a 48-as szabadságharc megszégyenítésének iskolapéldái. Mit >
A jelenlegi politikai elitnek le kell mondani az önzésről
A jelenleg uralkodó politikai elit nagy része három évtizede politikai üvegbúra alatt él, azzal a szent >
Mi veszélyezteti a vajdasági magyarok megmaradását?
A vajdasági magyar közösségnek joga van tudni, hogy mit is mondod Fremond Árpád, az MNT VMSZ >
A nagyhatalmak újra kezdik az érdekövezetek felosztását
A tömegek a válságos helyzetben olyan Vezért keresnek, akiben feltétlenül megbíznak. Az autokrata rendszerek tehát kimondottan >
Így fogadjuk el az autokratákat: kiskanállal
Még arra is bátorkodott utalni, hogy a parlament csak a demokratikus rendszer egyik eleme és nem >
A VMSZ SZÉGYENPÁRT
A junior pártelnök nem a magyar közösség, hanem csak a saját és pártja szűk elitjének az >
Barbárság vagy demokrácia?
„Donald Trump – írta Fukuyama - legutóbbi lépései Ukrajnával és Oroszországgal kapcsolatban letaglózóak voltak. A nyugati >
A VMSZ is engedelmesen tűrte, hogy a „puccsisták” közé sorolják
Ebben a zűrzavaros helyzetben külön figyelmet érdemel David Atlagić kormánypárti képviselő felszólalása. Kitért az 2000 október >
Egy országot elveszejteni
A megszabadulás tőle régóta elsőrendű erkölcsi és nemzeti egzisztenciális kérdés volt, a friss fejlemények fényében pedig >