2020. január 24. péntek
Ma Timót, Ferenc névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló

Mivel is foglalkozik valójában az MNT?

Bozóki Antal
Bozóki Antal

Úgy tűnik, hogy egy ilyen civil szervezet létezése nem túlságosan érdeke a jelenlegi magyar hatóságnak, mivel – az eddigi gyakorlathoz hasonlóan – netán bemutatná a valós helyzetet, ami esetleg zavarólag hatna a „történelmi csúcsponton” lévő szerb-magyar barátságra.  Bozóki Antal:

November 22-23.

Jogvédelem a Kárpát-medencében

A budapesti Kisebbségi Jogvédő Intézet (KJI), A magyarok jogvédelme a Kárpát-medencében címmel tartotta meg hagyományos évi konferenciáját.

Csóti György, az intézet igazgatója köszöntőjében úgy fogalmazott: a konferencia célja az, hogy neves előadók, magas rangú tisztségviselők bemutassák a legújabb fejleményeket a kisebbségi jogvédelem területén, valamint, hogy sor kerüljön a nemzeti kisebbségeket érintő szakmai tapasztalatcserére és egyeztetésre.

A kétnapos konferencia szakmai részében részt vettek a környező országokban élő magyarok civil szervezeteinek képviselői és a KJI partnerei is. A konferencia teljes anyaga, videó felvételen, felkerült a KJI honlapjára, de az elhangzottakat könyv formájában is tervezik megjelentetni.

A Magyarországgal szomszédos országok mindegyikében működnek civil szervezetek, amelyek komoly erőfeszítéseket tettek/tesznek és eredményeket értek/érnek el nem csak a magyar nemzeti kisebbségi jogok jogvédelmében, de azok fejlesztésében, bővítésében is. Egyedül a Délvidéken – az Árgus kisebbségi jogvédő civil szervezet 2017. évi megszűnésével – nem maradt egyetlen jogvédő civil szervezet sem, amely – ha már a politika nem végzi ezt a feladatot – figyelemmel kísérné a magyar kisebbség helyzetének és alakulást. Ezt szóvá is tettem a konferencián. Úgy tűnik, hogy egy ilyen szervezet létezése nem túlságosan érdeke a jelenlegi magyar hatóságnak, mivel – az eddigi gyakorlathoz hasonlóan – netán bemutatná a valós helyzetet, ami esetleg zavarólag hatna a „történelmi csúcsponton” lévő szerb-magyar barátságra. 

Az eseményen jelen volt a véemeszes/haladó Magyar Szó főszerkesztője is, aki szorgalmasan fotózott ugyan, de lapjában az értekezletről eddig mindössze egy rövidre sikeredett interjút jelentett meg, azt is 15 nappal később és a 18. oldalon szinte elrejtve. Talán hogy a vajdasági magyar olvasókat ne terhelje azzal, hogyan küzdenek más országokban a nemzeti kisebbségi jogokért. Ezt a feladatot akár egy gyakornokra is rá lehetett volna bízni!   

November 23.

„Ünneplik magukat"

Háborús veszteségeink és az újvidéki Nagy Szerb Nemzetgyűlés következményei a délvidéki magyarok sorsára címmel tartottak tudományos tanácskozást Temerinben, a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) és a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) közös szervezésében.

– Tőkés László európai parlamenti képviselő, az est vendége felszólalásában úgy fogalmazott, egyetlen magyar ügy létezik a Kárpát-medencében, és hogy Trianonra az autonómia a válasz, e nélkül minden kisebbségpolitika csupán öncsalás. Helye és ideje volna a történelmi megbékélésnek, és mikor máskor, ha nem éppen most, a Nagy Háború befejeződésének századik évfordulóján, az Európai Unió alapjául szolgáló német–francia megbékélés példájára. Ennek a megbékélésnek azonban száz év után is éppen az ellenkezője történik, az utódállamok uralkodó nemzetei mindmáig a veszteseket leigázó megszállás logikájával ünneplik magukat és egykori háborús győzelmüket. Békét akarunk, de nem bármilyen áron, megbékélést, de nem megalkuvással és a jogainkról való lemondással – fogalmazott a KMAT elnöke.

Ismereteim szerint a Délvidéken ez volt az egyetlen rendezvény, amelyen megemlékeztek a 100 évvel ezelőtti történésekről. Ismét csak az emlékezetem szerint, mindmáig nem készült tárgyilagos jelentés arról, hogy mit és hogyan valósított meg a szerb hatalom és mit nem a délvidéki magyarok vonatkozásában az akkor Magyarországgal kötött békeegyezményből (vagyis a Trianoni Szerződésből). Ez a feladat, mint ahogy az autonómia megvalósítása is, még várat magára.    

November 25.

„A szerb egység történelmi álma”

Az újvidéki Köztársaság téren megemlékezést tartottak abból az alkalomból, hogy Vajdaságot egy évszázaddal ezelőtt a Szerb Királysághoz csatolták. A téren állították fel I. Péter Karađorđević király 10 méter magas emlékművét. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) befolyása alatti Magyar Szó a „Szabad emberek szabad országa” címmel tudósított az eseményről.

A szoboravatást követő, a Szerb Nemzeti Színházban megtartott ünnepségen Aleksandar Vučić elnök „a modern, szerb történelem talán legjelentősebb dátumaként beszélt 1918. november 25-éről: 757 küldött és egyetlen döntés. A csatolásról szóló döntés a szerb nép legnagyobb történelmi hagyatéka az utóbbi két évszázadban, a szerb egység történelmi álma valósult meg aznap” – hangoztatta a szerb elnök. Az ünnepségen, mint az a felvételről is megállapítható,

Pásztor István, VMSZ/BMC elnöke is részt vett.

November 26.

Mivel is foglalkozik valójában az MNT?

Szabadkán bemutatták a (köztársasági) Polgári Jogvédő (Ombudsman) különjelentését a magyar nyelv- és írás használatáról, amely az EBESZ Szerbiai Missziójának támogatásával készült.

A magyar nyelv és írás 31 városban/községben van hivatalos használatban, valamint Vajdaság AT szerveinek és szervezeteinek munkájában, mivel a magyar nemzeti kisebbség tagjainak száma meghaladja a 2%-os törvényes küszöböt, a magyar nyelvet a polgárok használhatják, amikor a köztársasági szervekhez fordulnak, és joguk van a válaszhoz is ezen a nyelven és írással – olvasható a 61 oldal terjedelmű jelentésben.

A 26 helyi önkormányzattól érkezett adatok alapján a jelentés készítői szerint „leszögezhető, hogy a gyakorlatban a közigazgatási szervek előtt nem használják gyakran a magyar nyelvet, és csak kivételes esetekben van példa alkalmazására. Ehhez részben hozzájárul a közhatalmi szervek viszonyulása, amelyeknek nincsenek a területükön hivatalos használatban levő összes nyelv egyenrangú használatához létrehozott kapacitásaik, és nem is ösztönzik a nemzeti kisebbségi nyelvek használatát, de benne van a polgárok szándéka is, hogy minél gyorsabban és egyszerűbben oldják meg a közigazgatási eljárást”. Ezt az állítást erősítik meg azok az adatok is, melyeket a polgári jogvédő a kutatás folyamán összegyűjtött, miszerint „2017-ben csak három helyi önkormányzatban, nevezetesen Szabadkán, Topolyán és Zentán nyújtottak be kérelmet a közigazgatási eljárás magyar nyelven való lefolytatása iránt”. A jelentés készítői szerint „külön bátorító tény, hogy a 26 beérkezett válaszból 25 helyi önkormányzati egységben a foglalkoztatottak beszélnek és írnak magyarul”.

Az ombudsman hivatalának a jelentéséből kiderül az is, hogy „a Köztársasági Egészségbiztosítási Alap (RFZO) a felmérésében részt vett 31 kirendeltségéből 13-ban senki nem beszél vagy ír magyarul. Az Észak-bácskai körzet szabadkai székhelyű fiókintézetének felülvizsgált 2 kirendeltségében a 36 munkatársból 9-en tudnak magyarul, a Közép-bánáti körzet felülvizsgált 4 kirendeltségében az 51-ből 1, az Észak-bánáti körzet felülvizsgált 5 kirendeltségében a 47-ből 8, a Nyugat-bácskai körzet felülvizsgált 3 kirendeltségében a 46-ból 2, a Dél-bácskai körzetben (10 kirendeltség) a 129-ből 4, a Dél-bánáti körzetben (7 kirendeltség) pedig a 81-ből 3”.

Robert Sepi, a jogvédő nemzeti kisebbségek jogaiért felelős helyettese Szabadkán hangoztatta, hogy „a helyi önkormányzatokban folyamatos munkára van szükség, úgy a magyar nyelv- és írás megismerésével kapcsolatos képzés alkalmával, mint pedig a pénzeszközök időbeni biztosításakor, amelyek elősegítenék, hogy a nemzeti kisebbek számára garantált és előírt jogok gyorsan és hatékonyan valósuljanak meg”. A biztosított jogok megvalósításnak követelése nem más, mint a kulturális önazonosság megőrzésére való törekvés – tette hozzá.

A megállapított problémák és szabálytalanságok elhárítása, a magyar nyelv és írás hivatalos használatához való jog érvényesítésének előmozdítása, valamint a személynevek magyar nyelven és írással történő kiválasztása és használata lehetőségének céljából, a polgári jogvédő 7 pontba foglalt ajánlásokat fogalmazott meg, amelyeket az Államigazgatási és Helyi Önkormányzati Minisztériumhoz, a helyi önkormányzatokhoz és a Köztársasági Egészségbiztosítási Alap Igazgatóságához intézett.

Miért nem a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) készített ilyen jelentést? Pedig a hivatalos nyelvhasználattal megbízott Végrehajtó Bizottsági tagja és nyelvhasználati bizottsága is volt/van. Jellemző, hogy a szerb civil szervezetek többet foglalkoztak a nemzeti kisebbségek – köztük a magyarok helyzetével és jogaival – mint a Hajnal Jenő vezette MNT!

A belgrádi Etnikai Kutatóközpont (Centar za istraživanje etniciteta) tanulmányt adott ki a nemzeti kisebbségek részvételéről Szerbia társadalmi és politikai életében, az ugyancsak szerb fővárosi Etnikai Viszonyok Fóruma (Forum za etničke odnose) árnyékjelentést készített a nemzeti kisebbségek jogainak védelméről az országban, az újvidéki Regionalizmus Központ (Centart za regionalizam) felmérést végzett arról, hogy a gazdasági tényezők miként befolyásolják a kisebbségi jogok megvalósítását.

Mivel is foglalkozik valójában az MNT? A magyarországi pénzek elosztásával és a pártkáderek elhelyezésével? Most legalább – a különjelentés és az eddigi gyakorlati tapasztalatok alapján – állást kellene foglalnia az anyanyelvhasználat kérdéseiben és figyelemmel kísérni az Ombudsman ajánlásainak a gyakorlati megvalósítását. Ha egyáltalán képes erre…

 

2018. december 13.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

„Vékony léc” a határ?

Egyesek szemében az egykori vajdasági Keresztapa, aki szervezett bűnözésért kilenc évet töltött fegyházban, regényeit százezrek olvassák. >

Tovább

Cigányellenesség most

Az ellenzéki politikai osztály, Parteiwesen és értelmiség rémületes sunyítása a menekült- és a romakérdésben semmi jóval >

Tovább

Én (is) szóltam

A legfélelmetesebb és a legromlottabb mozzanata a Norbi-ügynek az, hogy valójában nem is a kövérek ellen >

Tovább

Tizenhárom behívót kaptam

A fiam nem folytatja az én „mesterségemet”, itt áll az udvarban három traktor meg a teljes >

Tovább

„Orbánnak jó Vučić politikája”

A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) – ismereteim szerint – ebben az esetben sem hallatta a hangját! >

Tovább

Szempontok a börtönbizniszhez

Mint oly sokszor, engem csak a reformkorunk vigasztal. Wesselényi, a zsibói nagybirtokos ellenezte a jobbágyságot, nem >

Tovább

Izzó türelmetlenség

Ha valaki a Marsról figyelné országunkat, úgy vélhetné, érdektelen, tunya társaság népesíti be. E látszat alatt >

Tovább

A szuperkapitalizmus kora

Én azonban csak gyors feledésre ítélt mostohafia lehetek, a magyar nemzetállamnak is, meg a szerbnek is. >

Tovább

Gombos a „megszállás” idején

Amikor megjöttek egy-egy rabló hadjáratról, mutogatták egymásnak a megszerzett zsákmányt. Marékszámra volt náluk arany ékszer, de >

Tovább

A hatalmon maradás kísértései

Ha a módosítások nyomán jelentősen csökkenne az elnöki jogkör, annak az is lehet az oka, hogy >

Tovább

Milyen támogatást élvez a szerb csatlós párt?

A VMSZ – amióta Pásztor István az elnöke – magyar pártként és érdekvédelmi szervezetként megszűnt létezni. >

Tovább

Eldöntöttem, hogy maradok

Decemberben két díjjal is elismerte a hazai irodalmi élet a Kossuth-díjas Végel László vajdasági író eddigi >

Tovább