Ma Jusztina, Kozma, Damján névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló
Mivel is foglalkozik valójában az MNT?
Bozóki Antal
Úgy tűnik, hogy egy ilyen civil szervezet létezése nem túlságosan érdeke a jelenlegi magyar hatóságnak, mivel – az eddigi gyakorlathoz hasonlóan – netán bemutatná a valós helyzetet, ami esetleg zavarólag hatna a „történelmi csúcsponton” lévő szerb-magyar barátságra. Bozóki Antal:
November 22-23.
Jogvédelem a Kárpát-medencében
A budapesti Kisebbségi Jogvédő Intézet (KJI), A magyarok jogvédelme a Kárpát-medencében címmel tartotta meg hagyományos évi konferenciáját.
Csóti György, az intézet igazgatója köszöntőjében úgy fogalmazott: a konferencia célja az, hogy neves előadók, magas rangú tisztségviselők bemutassák a legújabb fejleményeket a kisebbségi jogvédelem területén, valamint, hogy sor kerüljön a nemzeti kisebbségeket érintő szakmai tapasztalatcserére és egyeztetésre.
A kétnapos konferencia szakmai részében részt vettek a környező országokban élő magyarok civil szervezeteinek képviselői és a KJI partnerei is. A konferencia teljes anyaga, videó felvételen, felkerült a KJI honlapjára, de az elhangzottakat könyv formájában is tervezik megjelentetni.
A Magyarországgal szomszédos országok mindegyikében működnek civil szervezetek, amelyek komoly erőfeszítéseket tettek/tesznek és eredményeket értek/érnek el nem csak a magyar nemzeti kisebbségi jogok jogvédelmében, de azok fejlesztésében, bővítésében is. Egyedül a Délvidéken – az Árgus kisebbségi jogvédő civil szervezet 2017. évi megszűnésével – nem maradt egyetlen jogvédő civil szervezet sem, amely – ha már a politika nem végzi ezt a feladatot – figyelemmel kísérné a magyar kisebbség helyzetének és alakulást. Ezt szóvá is tettem a konferencián. Úgy tűnik, hogy egy ilyen szervezet létezése nem túlságosan érdeke a jelenlegi magyar hatóságnak, mivel – az eddigi gyakorlathoz hasonlóan – netán bemutatná a valós helyzetet, ami esetleg zavarólag hatna a „történelmi csúcsponton” lévő szerb-magyar barátságra.
Az eseményen jelen volt a véemeszes/haladó Magyar Szó főszerkesztője is, aki szorgalmasan fotózott ugyan, de lapjában az értekezletről eddig mindössze egy rövidre sikeredett interjút jelentett meg, azt is 15 nappal később és a 18. oldalon szinte elrejtve. Talán hogy a vajdasági magyar olvasókat ne terhelje azzal, hogyan küzdenek más országokban a nemzeti kisebbségi jogokért. Ezt a feladatot akár egy gyakornokra is rá lehetett volna bízni!
November 23.
„Ünneplik magukat"
Háborús veszteségeink és az újvidéki Nagy Szerb Nemzetgyűlés következményei a délvidéki magyarok sorsára címmel tartottak tudományos tanácskozást Temerinben, a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) és a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) közös szervezésében.
– Tőkés László európai parlamenti képviselő, az est vendége felszólalásában úgy fogalmazott, egyetlen magyar ügy létezik a Kárpát-medencében, és hogy Trianonra az autonómia a válasz, e nélkül minden kisebbségpolitika csupán öncsalás. Helye és ideje volna a történelmi megbékélésnek, és mikor máskor, ha nem éppen most, a Nagy Háború befejeződésének századik évfordulóján, az Európai Unió alapjául szolgáló német–francia megbékélés példájára. Ennek a megbékélésnek azonban száz év után is éppen az ellenkezője történik, az utódállamok uralkodó nemzetei mindmáig a veszteseket leigázó megszállás logikájával ünneplik magukat és egykori háborús győzelmüket. Békét akarunk, de nem bármilyen áron, megbékélést, de nem megalkuvással és a jogainkról való lemondással – fogalmazott a KMAT elnöke.
Ismereteim szerint a Délvidéken ez volt az egyetlen rendezvény, amelyen megemlékeztek a 100 évvel ezelőtti történésekről. Ismét csak az emlékezetem szerint, mindmáig nem készült tárgyilagos jelentés arról, hogy mit és hogyan valósított meg a szerb hatalom és mit nem a délvidéki magyarok vonatkozásában az akkor Magyarországgal kötött békeegyezményből (vagyis a Trianoni Szerződésből). Ez a feladat, mint ahogy az autonómia megvalósítása is, még várat magára.
November 25.
„A szerb egység történelmi álma”
Az újvidéki Köztársaság téren megemlékezést tartottak abból az alkalomból, hogy Vajdaságot egy évszázaddal ezelőtt a Szerb Királysághoz csatolták. A téren állították fel I. Péter Karađorđević király 10 méter magas emlékművét. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) befolyása alatti Magyar Szó a „Szabad emberek szabad országa” címmel tudósított az eseményről.
A szoboravatást követő, a Szerb Nemzeti Színházban megtartott ünnepségen Aleksandar Vučić elnök „a modern, szerb történelem talán legjelentősebb dátumaként beszélt 1918. november 25-éről: 757 küldött és egyetlen döntés. A csatolásról szóló döntés a szerb nép legnagyobb történelmi hagyatéka az utóbbi két évszázadban, a szerb egység történelmi álma valósult meg aznap” – hangoztatta a szerb elnök. Az ünnepségen, mint az a felvételről is megállapítható,
Pásztor István, VMSZ/BMC elnöke is részt vett.
November 26.
Mivel is foglalkozik valójában az MNT?
Szabadkán bemutatták a (köztársasági) Polgári Jogvédő (Ombudsman) különjelentését a magyar nyelv- és írás használatáról, amely az EBESZ Szerbiai Missziójának támogatásával készült.
A magyar nyelv és írás 31 városban/községben van hivatalos használatban, valamint Vajdaság AT szerveinek és szervezeteinek munkájában, mivel a magyar nemzeti kisebbség tagjainak száma meghaladja a 2%-os törvényes küszöböt, a magyar nyelvet a polgárok használhatják, amikor a köztársasági szervekhez fordulnak, és joguk van a válaszhoz is ezen a nyelven és írással – olvasható a 61 oldal terjedelmű jelentésben.
A 26 helyi önkormányzattól érkezett adatok alapján a jelentés készítői szerint „leszögezhető, hogy a gyakorlatban a közigazgatási szervek előtt nem használják gyakran a magyar nyelvet, és csak kivételes esetekben van példa alkalmazására. Ehhez részben hozzájárul a közhatalmi szervek viszonyulása, amelyeknek nincsenek a területükön hivatalos használatban levő összes nyelv egyenrangú használatához létrehozott kapacitásaik, és nem is ösztönzik a nemzeti kisebbségi nyelvek használatát, de benne van a polgárok szándéka is, hogy minél gyorsabban és egyszerűbben oldják meg a közigazgatási eljárást”. Ezt az állítást erősítik meg azok az adatok is, melyeket a polgári jogvédő a kutatás folyamán összegyűjtött, miszerint „2017-ben csak három helyi önkormányzatban, nevezetesen Szabadkán, Topolyán és Zentán nyújtottak be kérelmet a közigazgatási eljárás magyar nyelven való lefolytatása iránt”. A jelentés készítői szerint „külön bátorító tény, hogy a 26 beérkezett válaszból 25 helyi önkormányzati egységben a foglalkoztatottak beszélnek és írnak magyarul”.
Az ombudsman hivatalának a jelentéséből kiderül az is, hogy „a Köztársasági Egészségbiztosítási Alap (RFZO) a felmérésében részt vett 31 kirendeltségéből 13-ban senki nem beszél vagy ír magyarul. Az Észak-bácskai körzet szabadkai székhelyű fiókintézetének felülvizsgált 2 kirendeltségében a 36 munkatársból 9-en tudnak magyarul, a Közép-bánáti körzet felülvizsgált 4 kirendeltségében az 51-ből 1, az Észak-bánáti körzet felülvizsgált 5 kirendeltségében a 47-ből 8, a Nyugat-bácskai körzet felülvizsgált 3 kirendeltségében a 46-ból 2, a Dél-bácskai körzetben (10 kirendeltség) a 129-ből 4, a Dél-bánáti körzetben (7 kirendeltség) pedig a 81-ből 3”.
Robert Sepi, a jogvédő nemzeti kisebbségek jogaiért felelős helyettese Szabadkán hangoztatta, hogy „a helyi önkormányzatokban folyamatos munkára van szükség, úgy a magyar nyelv- és írás megismerésével kapcsolatos képzés alkalmával, mint pedig a pénzeszközök időbeni biztosításakor, amelyek elősegítenék, hogy a nemzeti kisebbek számára garantált és előírt jogok gyorsan és hatékonyan valósuljanak meg”. A biztosított jogok megvalósításnak követelése nem más, mint a kulturális önazonosság megőrzésére való törekvés – tette hozzá.
A megállapított problémák és szabálytalanságok elhárítása, a magyar nyelv és írás hivatalos használatához való jog érvényesítésének előmozdítása, valamint a személynevek magyar nyelven és írással történő kiválasztása és használata lehetőségének céljából, a polgári jogvédő 7 pontba foglalt ajánlásokat fogalmazott meg, amelyeket az Államigazgatási és Helyi Önkormányzati Minisztériumhoz, a helyi önkormányzatokhoz és a Köztársasági Egészségbiztosítási Alap Igazgatóságához intézett.
Miért nem a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) készített ilyen jelentést? Pedig a hivatalos nyelvhasználattal megbízott Végrehajtó Bizottsági tagja és nyelvhasználati bizottsága is volt/van. Jellemző, hogy a szerb civil szervezetek többet foglalkoztak a nemzeti kisebbségek – köztük a magyarok helyzetével és jogaival – mint a Hajnal Jenő vezette MNT!
A belgrádi Etnikai Kutatóközpont (Centar za istraživanje etniciteta) tanulmányt adott ki a nemzeti kisebbségek részvételéről Szerbia társadalmi és politikai életében, az ugyancsak szerb fővárosi Etnikai Viszonyok Fóruma (Forum za etničke odnose) árnyékjelentést készített a nemzeti kisebbségek jogainak védelméről az országban, az újvidéki Regionalizmus Központ (Centart za regionalizam) felmérést végzett arról, hogy a gazdasági tényezők miként befolyásolják a kisebbségi jogok megvalósítását.
Mivel is foglalkozik valójában az MNT? A magyarországi pénzek elosztásával és a pártkáderek elhelyezésével? Most legalább – a különjelentés és az eddigi gyakorlati tapasztalatok alapján – állást kellene foglalnia az anyanyelvhasználat kérdéseiben és figyelemmel kísérni az Ombudsman ajánlásainak a gyakorlati megvalósítását. Ha egyáltalán képes erre…
Következő cikk: Pásztor István és a Pannon RTV félretájékoztat
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A „pásztori döbbenet” kritikátlan terjesztése
A vajdasági nemzeti kisebbségek számára „Presevo-völgy is intő jel lehet azzal kapcsolatban, hogy – törvénnyel vagy >
„A titkárnak fogalma sincs”, de az elnöknek se! (2.)
Szakállasnak és Nyilasnak az államapparátusban és a Vajdasági Magyar Jogász Egyletben (VMJE) betöltött tisztségével kapcsolatban az >
„Ne követeljétek a jogaitokat, elég, hogy nem gyilkolunk benneteket”
Kamberi nyilatkozatairól – a helyi sajtó mellett – beszámolt a Beta hírügynökség, az N1 televízió, a >
Veszélyben az oktatás és a művelődés (is)!
Az oktatásért felelős MNT (VMSZ-es) tisztségviselőinek tevékenysége az oktatás területén többnyire a magyarországi adófizetők pénzéből befolyt >
„A titkárnak fogalma sincs”!
„A titkárnak fogalma sincs”, hogy mit írt alá, az államtitkár azt üzeni a tanároknak, hogy „ne >
A magyarok pisszenni sem mernek
Ha az orosz csapatok maradtak volna Magyarországon is, akkor nyilván nem Orbán Viktor lenne az ország >
A magyar közösség lemarad az oktatásban!
A magyarok a középiskolai végzettség tekintetében azonban 3,7 százalékkal, a felsőfokú végzettség szempontjából pedig már 10,7 >
BÚJTATOTT RÁGALMAZÁS
Mindezek fölött ott duzzad a migráns-botrány felhője is. Szeptember 8-án már nem az erdőkben, a falvakban >
Közép-Európa újra időszerű
Akkor már végleg felismertem, hogy a nyolcvanas évek nagy álma, Kelet-Közép-Európa dögrováson van. Éppen akkor került >
Oroszország és a Balkán
Hogy Belgrád merre orientálódik, azt az utóbbi időben számos szabálytalan rögtönzés teszi talányossá. Mindazonáltal nem érdektelen >
TÁBLARONGÁLÁS – VAGY VALAMI MÁS?
Nyilvánvaló, hogy Szerbiában a nemzeti kisebbségi/közösségi jogok gyakorlati alkalmazása akadályokban ütközik, s ez rontja a nemzeti >
A hontalan jugoszláv író
Mindenhol otthon volt és – sehol. Miljenko Jergović pontosan fogalmazott, amikor száműzött írónak nevezte. A magyar >