Ma Emőke, Botond, Ottó, Kartal névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Nem könyveket, Tolnait olvasunk
Radics Viktória laudációja Tolnai Ottó Szépíró-díja alkalmából
Radics Viktória
Én bácskai vagyok, öröktől fogva ismerem a tolnais világot, sőt általa kezdtem volt megérteni a sajátomét, de minden jel arra mutat, hogy más magyarok is eligazodnak benne, tehát a couleur locale festői, amennyiben egyetemessé válik. Úgy van az Újvidék Áruház vagy a Palicsi-tó, ahogy a Saint Victoire vagy Arles.
Rendkívüli kontinuitás jellemzi Tolnai Ottó életművét, és ezt azért hangsúlyozom rögtön, mert unos-untig a töredékességet, disszeminációt, széthullottságot emlegetjük. Nos, nem, ebben a művészi világban folyamatosság van, szerteágazó összefüggések és jelentéstömörülések vannak, a műfajok átfolynak egymásba, a húszéves és a nemtomhányéves Tolnai kezet fognak, a motívumok összefutnak, az egész opus egyenletesen fodrozódik, és deltaszerűen szétágazik a szellemi világba, oda torkollik bele. Aki nem ismeri az opust, bárhol belevághat, akárhonnét indul el, ugyanoda jut. Kezdet és vég összeszaladnak. A rizomatikus, hálózati struktúra végtelenül alakítható és alakul is a mai napig. Én bácskai vagyok, öröktől fogva ismerem a tolnais világot, sőt általa kezdtem volt megérteni a sajátomét, de minden jel arra mutat, hogy más magyarok is eligazodnak benne, tehát a couleur locale festői, amennyiben egyetemessé válik. Úgy van az Újvidék Áruház vagy a Palicsi-tó, ahogy a Saint Victoire vagy Arles. Ha most önkéntelenül franciára vettem a fazont, nem véletlen, mivel Tolnai szellemisége alighanem a franciákéra hajaz, Deleuze rizóma- és szökésvonal-elméletét illusztrálni lehetne vele, és a gondolatfűzésére is a kanyarok, kitérők, excesszusok jellemzők. A képzőművészet meg az irodalom szétválaszthatatlansága számomra elsőrendűen fontos, mert nem enged elirodalmiasodni, nem érvényes a „sola sciptura” elve sem – imaginálj, olvasó!
Nem könyveket olvasunk tőle, hanem, mindenki így mondja, Tolnait olvasunk, ahogy a zenében hallgatjuk Bachot, szinte mindegy, mit. Az ő mondatfűzése, ezt a felolvasásokkor különösen érezni, tényleg zenei és fugaszerű. Azt is mindenki tudja, aki magyar szerte e világon, hogy a Tolnai-féle narráció utánozhatatlan. Van benne valami kedvesség is, ami azonban nemcsak emberekre, hanem állatokra, tárgyakra és dolgokra is vonatkozik. Ezért ezek az állatok, emberek, tárgyak és dolgok adják magukat a tolla alá. Pirinyó meghajlással.
Következő cikk: A közösség látta/látja kárát!
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
KORMÁNYVÁLTÁS SZERBIÁBAN
Az országot most egy olyan személy tartja „sakkban” (sokkban?), akit – Gordana Čomić, előbb a Demokrata >
Szolidaritás és katarzis?
A magyarázat lehetséges kulcsszava tehát a szolidaritás, annak itt s másutt nemigen látott formái, amelyek sosem >
Ha létezne egy igazi államférfi
Míg az előző 30-50 körüli nemzedék nagy része – sokan közülük rossz lelkiismerettel - pragmatikusan alkalmazkodott >
Hősök emlékét ünneplik a gyávák
Gyáva népnek nincs hazája, a 177 évvel ezelőtti hősökre mutogató VMSZ-magyarkák a 48-as szabadságharc megszégyenítésének iskolapéldái. Mit >
A jelenlegi politikai elitnek le kell mondani az önzésről
A jelenleg uralkodó politikai elit nagy része három évtizede politikai üvegbúra alatt él, azzal a szent >
Mi veszélyezteti a vajdasági magyarok megmaradását?
A vajdasági magyar közösségnek joga van tudni, hogy mit is mondod Fremond Árpád, az MNT VMSZ >
A nagyhatalmak újra kezdik az érdekövezetek felosztását
A tömegek a válságos helyzetben olyan Vezért keresnek, akiben feltétlenül megbíznak. Az autokrata rendszerek tehát kimondottan >
Így fogadjuk el az autokratákat: kiskanállal
Még arra is bátorkodott utalni, hogy a parlament csak a demokratikus rendszer egyik eleme és nem >
A VMSZ SZÉGYENPÁRT
A junior pártelnök nem a magyar közösség, hanem csak a saját és pártja szűk elitjének az >
Barbárság vagy demokrácia?
„Donald Trump – írta Fukuyama - legutóbbi lépései Ukrajnával és Oroszországgal kapcsolatban letaglózóak voltak. A nyugati >
A VMSZ is engedelmesen tűrte, hogy a „puccsisták” közé sorolják
Ebben a zűrzavaros helyzetben külön figyelmet érdemel David Atlagić kormánypárti képviselő felszólalása. Kitért az 2000 október >
Egy országot elveszejteni
A megszabadulás tőle régóta elsőrendű erkölcsi és nemzeti egzisztenciális kérdés volt, a friss fejlemények fényében pedig >