Ma Borbála, Barbara, János névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Nem könyveket, Tolnait olvasunk
Radics Viktória laudációja Tolnai Ottó Szépíró-díja alkalmából
Én bácskai vagyok, öröktől fogva ismerem a tolnais világot, sőt általa kezdtem volt megérteni a sajátomét, de minden jel arra mutat, hogy más magyarok is eligazodnak benne, tehát a couleur locale festői, amennyiben egyetemessé válik. Úgy van az Újvidék Áruház vagy a Palicsi-tó, ahogy a Saint Victoire vagy Arles.
Rendkívüli kontinuitás jellemzi Tolnai Ottó életművét, és ezt azért hangsúlyozom rögtön, mert unos-untig a töredékességet, disszeminációt, széthullottságot emlegetjük. Nos, nem, ebben a művészi világban folyamatosság van, szerteágazó összefüggések és jelentéstömörülések vannak, a műfajok átfolynak egymásba, a húszéves és a nemtomhányéves Tolnai kezet fognak, a motívumok összefutnak, az egész opus egyenletesen fodrozódik, és deltaszerűen szétágazik a szellemi világba, oda torkollik bele. Aki nem ismeri az opust, bárhol belevághat, akárhonnét indul el, ugyanoda jut. Kezdet és vég összeszaladnak. A rizomatikus, hálózati struktúra végtelenül alakítható és alakul is a mai napig. Én bácskai vagyok, öröktől fogva ismerem a tolnais világot, sőt általa kezdtem volt megérteni a sajátomét, de minden jel arra mutat, hogy más magyarok is eligazodnak benne, tehát a couleur locale festői, amennyiben egyetemessé válik. Úgy van az Újvidék Áruház vagy a Palicsi-tó, ahogy a Saint Victoire vagy Arles. Ha most önkéntelenül franciára vettem a fazont, nem véletlen, mivel Tolnai szellemisége alighanem a franciákéra hajaz, Deleuze rizóma- és szökésvonal-elméletét illusztrálni lehetne vele, és a gondolatfűzésére is a kanyarok, kitérők, excesszusok jellemzők. A képzőművészet meg az irodalom szétválaszthatatlansága számomra elsőrendűen fontos, mert nem enged elirodalmiasodni, nem érvényes a „sola sciptura” elve sem – imaginálj, olvasó!
Nem könyveket olvasunk tőle, hanem, mindenki így mondja, Tolnait olvasunk, ahogy a zenében hallgatjuk Bachot, szinte mindegy, mit. Az ő mondatfűzése, ezt a felolvasásokkor különösen érezni, tényleg zenei és fugaszerű. Azt is mindenki tudja, aki magyar szerte e világon, hogy a Tolnai-féle narráció utánozhatatlan. Van benne valami kedvesség is, ami azonban nemcsak emberekre, hanem állatokra, tárgyakra és dolgokra is vonatkozik. Ezért ezek az állatok, emberek, tárgyak és dolgok adják magukat a tolla alá. Pirinyó meghajlással.
Következő cikk: A közösség látta/látja kárát!
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A Vajdaságba véletlenül betoppanó szemlélő idilli hangulatról számolhat be
Akad két-három kritikus hang, két-három politikusra terjed ki a figyelmük, hogy ezen kívül ki és mit >
Szerbiában továbbra sem lesz hiteles magyar érdekképviselet!
A magyar közösségnek a szerb parlamentben eddig sem volt és december 17. után sem lesz hiteles >
Népszavazás Vučićról
Az esetleges választási lopás arra kényszerítheti a polgárokat, hogy ismét az utcára vonuljanak, mint 2000. október >
A peremértelmiségi komplexusáról van szó
Vannak persze nagy kivételek, ilyen volt a szigorú és kritikus szellemű Tamás Gáspár Miklós, aki Budapestre >
Közszolgálati napilap ez?
Az MNT irányítása alatt „a világ legjobb magyar nyelvű napilapjából” silány (párt)közlöny lett! Már huzamosabb ideje >
Öncenzúra
Csak azt nem értem, hogy akik saját országuknak szuverén nemzeti jövőt vizionálnak, mit fognak szólni, ha >
Nincs jövőkép – a lakosok csendben távoznak!
Tordán – Dobai cikke alapján – semmilyen komolyabb befektetés, munkahelyteremtés nem volt és még csak a >
Lehet-e a nemzeti kérdésre nem nacionalista választ adni?
Rendben van, gondolom, mért ne lennének ellenvélemények, de azért a rendszerváltó eliteknek egyszer szembe kell nézniük >
A tolerancia határai
Arra gondolok, hogy az elmúlt években tapasztalt terrorista hullámok és a Hamász izraeli terrorakciója után jó >
A Magyar Nemzeti Tanácstól független szerkesztéspolitikát!
A magyar nyelvű tájékoztatásban is alkalmazni kell az említett törvény idézett két kulcsfontosságú rendelkezését! Ha tetszik >
Sosem panaszkodott másokra, legfeljebb diszkréten kételkedett
Útközben ért a hír: elhunyt Reményi József, magyar kritikus és esszéista. Nem voltam abban a szerencsés >
Méltatlan emlékezési körülmények
Az 1942-es újvidéki vérengzés többségében szerb és zsidó áldozatait megnevezték. Emléküket Újvidéken a Duna-parton (a Razzia >