Ma Máté, Mirella, Jónás névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Nem könyveket, Tolnait olvasunk
Radics Viktória laudációja Tolnai Ottó Szépíró-díja alkalmából
Radics Viktória
Én bácskai vagyok, öröktől fogva ismerem a tolnais világot, sőt általa kezdtem volt megérteni a sajátomét, de minden jel arra mutat, hogy más magyarok is eligazodnak benne, tehát a couleur locale festői, amennyiben egyetemessé válik. Úgy van az Újvidék Áruház vagy a Palicsi-tó, ahogy a Saint Victoire vagy Arles.
Rendkívüli kontinuitás jellemzi Tolnai Ottó életművét, és ezt azért hangsúlyozom rögtön, mert unos-untig a töredékességet, disszeminációt, széthullottságot emlegetjük. Nos, nem, ebben a művészi világban folyamatosság van, szerteágazó összefüggések és jelentéstömörülések vannak, a műfajok átfolynak egymásba, a húszéves és a nemtomhányéves Tolnai kezet fognak, a motívumok összefutnak, az egész opus egyenletesen fodrozódik, és deltaszerűen szétágazik a szellemi világba, oda torkollik bele. Aki nem ismeri az opust, bárhol belevághat, akárhonnét indul el, ugyanoda jut. Kezdet és vég összeszaladnak. A rizomatikus, hálózati struktúra végtelenül alakítható és alakul is a mai napig. Én bácskai vagyok, öröktől fogva ismerem a tolnais világot, sőt általa kezdtem volt megérteni a sajátomét, de minden jel arra mutat, hogy más magyarok is eligazodnak benne, tehát a couleur locale festői, amennyiben egyetemessé válik. Úgy van az Újvidék Áruház vagy a Palicsi-tó, ahogy a Saint Victoire vagy Arles. Ha most önkéntelenül franciára vettem a fazont, nem véletlen, mivel Tolnai szellemisége alighanem a franciákéra hajaz, Deleuze rizóma- és szökésvonal-elméletét illusztrálni lehetne vele, és a gondolatfűzésére is a kanyarok, kitérők, excesszusok jellemzők. A képzőművészet meg az irodalom szétválaszthatatlansága számomra elsőrendűen fontos, mert nem enged elirodalmiasodni, nem érvényes a „sola sciptura” elve sem – imaginálj, olvasó!
Nem könyveket olvasunk tőle, hanem, mindenki így mondja, Tolnait olvasunk, ahogy a zenében hallgatjuk Bachot, szinte mindegy, mit. Az ő mondatfűzése, ezt a felolvasásokkor különösen érezni, tényleg zenei és fugaszerű. Azt is mindenki tudja, aki magyar szerte e világon, hogy a Tolnai-féle narráció utánozhatatlan. Van benne valami kedvesség is, ami azonban nemcsak emberekre, hanem állatokra, tárgyakra és dolgokra is vonatkozik. Ezért ezek az állatok, emberek, tárgyak és dolgok adják magukat a tolla alá. Pirinyó meghajlással.
Következő cikk: A közösség látta/látja kárát!
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A szabadkai városvezetést nem érdekli a falusiak nyomora
Szégyen és gyalázat. Ez testvérek között is azt jelenti, hogy a VMSZ és a várost vele >
OKTATÁSI ÜRÖMÖK
A legújabb PISA teszt szerint „a szerbiai tanulók eredményei 50 ponttal alacsonyabbak, mint a Gazdasági Együttműködési >
Magyar mozgalom – A vég kezdete
Mozgalmat mozgalommal lehet legyőzni. Az orbáni populista mozgalommal szemben most egy magyari populista mozgalom áll. Az >
Egyre lejjebb a lejtőn
A külföldi diplomatáknak fel lehet róni, hogy csak egy forrásból, vagyis egyoldalúan és tévesen tájékozódnak. Ha >
A HATALOM ÉS A TÁJÉKOZTATÁS ÖSSZEOLVADÁSA
A közösségi hálón Juhász Andreáról csak azt az adatot lehet találni, hogy az Újvidéki Rádió Faluműsor >
Lesz itt jobb, vagy erre rámegyünk?
Láttuk ennek az őrületnek a kezdetét és muszáj látnunk a végét is. Márpedig, ha van erő, >
A halálnál is rosszabb: a szolgaság
Karinthy nyomán akarva-akaratlanul arra gondolok, hogy napjaink háborús fenyegetése sokszor a szabadság megnyirbálásával jár. A háború >
Állítsuk meg Pásztor Bálintot!
Vojvodity (Bólogató) Ágnesünk 2024. július 15-én hasonló, alákérdezős „élő interjút” készített Nyilas Mihály oszlopos véemeszes káderrel >
„A jelenben is a múltban élünk. Mindig siratjuk a múltat.”
A Szabó Angéla tömör, nemzeti közösségi tanulmánynak is beillő, egy magyar faluközösség életéről szóló tényszerű írásában >
Alaptalan önreklámozás
Hiába a bugyuta, tortás jubileum és a kínos önreklámozás, a Grimasz melléklet csak akkor lesz ismét >
„Kitaposott úton” folyik a közösségrombolás
Az, hogy időközben 70 ezer magyarral lettünk kevesebben, nem a közösség és tagjainak a jogaiért, méltóságáért >
Tényleg nincsen, aki ezt megállítsa?
Mindezen túl, azt hiszem, végső ideje lenne egy kicsit magunkba nézni. Egy cseppet elmélázni azon, hogy >