2019. november 21. csütörtök
Ma Olivér névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló

A közösség látta/látja kárát!

Bozóki Antal
Bozóki Antal

Óvakodtak olyan kérdést a testület napirendjére tűzni, aminek csak a legkisebb politikai vonatkozása/vonzata is volt. Nem jutott el hozzájuk a tudat, hogy minden, amit az MNT tesz, az maga a politika. Hozzájárultak, segítették ezzel a testület illetékességnek leépítését, az egyébként is korlátozott autonómia szűkítését. Vagy el se jutottak a nemzeti tanácsi törtvény 10. szakaszáig. Vagy az MNT véemeszes vezetését csupán a magyarországi pénzek elosztása érdekli? Bozóki Antal:

Október 28.

„Még sok mindent meg kell tenni”…

– Még sok mindent meg kell tenni, sok mindent le kell róni az áldozatok emléke előtt, hogy itt egyszer nyugalom és béke legyen – hangsúlyozta Hajnal Jenő, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács elnöke vasárnap Csúrogon, ahol az 1944-1945-ben ártatlanul kivégzett áldozatokra emlékeztek – tudósít az MTI.

Teleki Júlia túlélő, a csúrogi megemlékezés szervezője beszédében kiemelte: emlékeznünk kell, hogy soha többé ne történhessen meg sem az, ami 1942-ben, sem az, ami 1944-1945-ben történt. – Ne legyen nemzetgyűlölet. Azt szeretnénk, hogy békében éljünk egymás mellett. De mindehhez meg kell ismerni az igazságot, és meg kell tanulni, meg kell tanítani a történelmet szerbeknek és magyaroknak egyaránt. Még valami: azok az áldozatok és hozzátartozók, akiket megaláztak, megkínoztak és kifosztottak bűntelenül, megérdemelnék a bocsánatkérést. Ahogy Áder János elnök bocsánatot kért a szerb parlamentben, ugyanúgy elvárnánk a mindenkori hatalomtól, hogy ezt megtegye – részletezte. (Teleki Júliai beszédét a véemeszes MNT által irányított Magyar Szó meg sem említette.)

Mina Jurišin, a Razzia 1942 Emlékbizottság titkára kijelentette, úgy érzi, annak ellenére, hogy mennyi mindent ért el a társadalom, amelyben élünk, mennyire megváltozott a bűncselekményekről történő gondolkodásmód, az ártatlan áldozatokat mind a mai napig a legkevésbé ismerik el, és a legkevésbé emlegetik a megemlékezéseken. Ugyanígy kevés említés esik azokról a civilekről, akik mentették az üldözötteket – húzta alá.

A második világháborúban Jugoszlávia német lerohanása után, 1941 áprilisában a Délvidék magyar fennhatóság alá került. Újvidéken és környékén a magyar honvéd- és csendőralakulatok által 1942 elején végrehajtott partizánvadász rajtaütésekben közel 3-4 ezer ember vesztette életét, főként szerbek és zsidók.

Az 1942-es „hideg napok” után két és fél évvel, az 1944. október 17-től 1945. február 1-ig tartó jugoszláv katonai közigazgatás idején Tito partizánjainak megtorlásában a becslések szerint legalább 20 ezer délvidéki magyar halt meg. A legvéresebb események színhelye Csúrog, Mozsor és Zsablya volt, ahol szinte a teljes magyar lakosságot kiirtották. A túlélőket gyalogmenetben a járeki gyűjtőtáborba vitték, ahol hat-nyolc hónapot kellett eltölteniük. A nélkülözésekbe több ezren belehaltak, a túlélők soha nem térhettek vissza otthonaikba.

A történtekről 1990-ig beszélni sem lehetett. A szerb kormány 2014. október 30-án, hét évtized után helyezte hatályon kívül a három vajdasági település (Csúrog, Mozsor és Zsablya) magyar lakosságának kollektív bűnösségét kimondó határozatot – olvasható az MTI tudósításában.

A szerb kormányhatározat formálisan eltörölte ugyan a három község magyarjainak kollektív bűnösségét, de csak „a jövőre nézve”, nem pedig visszamenőleg, az 1945. évi határozatok meghozataláig szűnt meg. A közigazgatási eljárásról szóló törvény 255. szakaszának 3. bekezdésére hivatkozva a szerb kormány határozata kimondja, hogy „a jogerős határozat hatályának megszüntetéséről szóló határozat alapján csak a jövőre nézve állhat be jogkövetkezmény”. 

A határozat ugyanakkor nem rendezte a kollektív bűnösség megszűntetésének az erkölcsi következményeit, sem az anyagi oldalát (az érintetteknek továbbra is személyesen kellett lefolytatni a rehabilitálási eljárásokat), sem az anyagi oldalát (a károsultak – csupán a határozat alapján – nem kapták vissza elvett vagyonukat, nem részesültek kárpótlásban. Érdemében tehát nem változott úgyszólván semmi.

A Magyar Nemzeti Tanács nem tűzte napirendre a Tari István tanácsnok által beterjesztett állásfoglalást a 3877-es határozatról, mivel – Hajnal Jenő, a testület elnöke szerint – „nem tartozik a nemzeti tanács hatáskörébe”.

Hajnalnak most mintha egyszerre megvilágosodott volna, hogy „még sok mindent meg kell tenni, sok mindent le kell róni az áldozatok emléke előtt, hogy itt egyszer nyugalom és béke legyen”. Sajnos megkésve. Ehhez hozzá kell tenni azt is, hogy „Áder János elnök bocsánatot kért a szerb parlamentben”, amire a járeki tábort megjárt Teleki Júlia is felhívta a figyelmet, de a szerb bocsánatkérés a mai napig sem hangzott el. Ezt azonban az MTI már nem közölte…

Október 31.

A közösség látta/látja kárát!

A nyomtatott és az elektromos média is állandóan arról cikkezik, hogy a Magyar Nemzeti Tanács illetékességi köre csak „a kultúra, az oktatás, a tájékoztatás, valamint a hivatalos nyelv- és íráshasználat” területére korlátozódik.

Amikor az egyik újságíró-ismerős figyelmét felhívtam, hogy ez szemlélet jogilag nem csak helytelen, de téves és a közösségre káros is, a válasz ez volt: „De valahogy be kell határolni a témákat. És lehet, hogy téves, de a kezdetektől ezeket emlegetjük.”

Ennek „a kezdetektől való” terjesztésében sajnos a Hajnal Jenő, a VMSZ/BMC MNT elnöke és a vezető tisztségviselői jártak az élen. A testület ülésein számos alkalommal olyan indoklással utasították el a magyar közösséget érintő fontos társadalmi kérdések megvitatását, hogy azok „nem tartoznak a nemzeti tanács hatáskörébe”.

Óvakodtak olyan kérdést a testület napirendjére tűzni, aminek csak a legkisebb politikai vonatkozása/vonzata is volt. Nem jutott el hozzájuk a tudat, hogy minden, amit az MNT tesz, az maga a politika. Hozzájárultak, segítették ezzel a testület illetékességnek leépítését, az egyébként is korlátozott autonómia szűkítését. Vagy el se jutottak a nemzeti tanácsi törtvény 10. szakaszáig. Vagy az MNT véemeszes vezetését csupán a magyarországi pénzek elosztása érdekli?

Hogyan is állunk a nemzeti tanácsok illetékességi körével? A nemzeti kisebbségi tanácsokról szóló hatályos törvény 10 szakasza rendezi a tanácsok „általános hatáskörét”.

A szakasz szinte egyáltalán nem alkalmazott rendelkezései a 11-től a 15. pontokban találhatók, miszerint a nemzeti tanács „önállóan”

11) külön előírások meghozatalát, illetve módosítását és ideiglenes intézkedéseket javasol azokon a területeken, amelyeken az önkormányzati jog érvényesül, a nemzeti kisebbséghez tartozók és a többséget képező polgárok közötti teljes egyenjogúság elérése érdekében;

12) panaszt emel a polgári jogvédő, a tartományi és a helyi ombudsman, valamint más hatáskörrel rendelkező szervek előtt, amikor megítélése szerint a nemzeti kisebbségekhez tartozóknak az Alkotmányban és törvényben szavatolt jogainak és szabadságjogainak megsértésére került sor;

13) a nemzeti kisebbség nevében panaszt emel a szakasz 12) pontja alapján;

14) állást foglal, kezdeményezést tesz és intézkedéseket foganatosít a nemzeti kisebbség helyzetével, identitásával és jogaival közvetlenül kapcsolatos minden kérdésben;

15)a törvényben ráruházott más kérdésekről is dönt.

Különösen fontos a 14. és a 15. pont, amelyek lehetővé teszik, hogy az MNT minden, a közösség számára fontos kérdéssel kapcsolatban „állást foglaljon, kezdeményezést tegyen és intézkedéseket foganatosítson”. Ezeknek az alkalmazásáról az MNT vezetősége azonban rémülten „menekült, mint ördög a kereszttől”. Példa erre a nemzeti tanácsi törvénymódosítás, a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítésére vonatkozó cselekvési terv, [10] vagy éppen Tari István tanácsos számos javaslatának a megvitatása. Már ez is túl sok ahhoz, hogy a Hajnal bizalmat kapjon az új összetételű nemzeti tanács vezetésére. Sajnos, nem ez történt. Ennek viszont, sajnos, a közösség látta/látja kárát!

Az sem hagyható szó nélkül – ha már a nemzeti tanács illetékességéről van szó – hogy a június 20-án megszavazott – nemzeti tanácsi törvénynek hivatalos formában nincsen egy egységes szerkezetbe foglalt szövege (a szerb Hivatalos Közlöny 47. számban is csak a módosításokat közölték), magyar nyelven pedig még csak a módosítások szövege sem található. (Az MNT honlapján még mindig csak a módosítás előtti törvényszöveg található). Mindez megnehezíti a jogszabályra való hivatkozást, szövegének értelmezését és alkalmazását is. Pedig az MNT-nek tetemes összegek állnak a rendelkezésére a jogszabályok fordítására. Vagy ez sem tartozik az illetékességi körébe?

 

 

2018. november 10.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Ez nem a miénk, mi itt megszállók vagyunk

Ebben a faluban, a templom előtt volt a gyülekezés. A parancsnokunk azt ígérte, hogy végre jöhetünk >

Tovább

Szeretettel a Vajdaságból: itt a harmadik orosz megszállás, de ennek most örülnek

Ám, mint azt jól tudjuk, semmi sem tart örökké, és minden jónak vége szakad egyszer. Megbízható >

Tovább

Egy dél-bácskai tartalékos katona története

Talán az volt a szerencsénk, hogy amikor már egy jó ideje meneteltünk, az egyik szerb tartalékos >

Tovább

Egy vita rejtekei

A nemzeti érzés – és nemcsak a magyar – nem lehet ártatlan. Soha többé. Mert a >

Tovább

Füstbe ment szerv

Azt hiszem elég volt, ezt az egész cudarságot, nekünk, egymást kézen fogva, mindenáron el kell kerülnünk. >

Tovább

Virág a kormányzó úr sírján

Érdektelen, hogy Lázár János (aki Orbán utóda szeretne lenni) miért tette ezt – és hogy miért >

Tovább

Háborús emlékek nyomában

Arra szeretném kérni Önöket, hogy ezt, amit most tőlem hallottak, adják tovább, és meséljék el, hogy >

Tovább

„Mórahalmon egyeztettek”

Mivel a VB következő (hatodik) ülését a társelnökök 2020 februárjára jelezték, a Magyar Nemzeti Tanácsnak (MNT) >

Tovább

Ökomama

Arra nem emlékszem, hogy a „természet” fogalmát úgy általánosságban emlegették volna. Hanem csak konkrétan: kukorica, karfiol, >

Tovább

"Kivérezteti a vajdasági magyarságot a kettős állampolgárság"

„Lehet mellébeszélni, de az az igazság, hogy a vajdasági magyar közösség menthetetlenné vált, s egy évtizeden >

Tovább

„Szerbiának két külügyminisztere...”

A magyar külpolitika tehát a nyugat-balkáni országok integrálását az Európai Unióba stratégiai fontosságúnak tartja, miközben teljesen >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

A nemzeti kisebbségek helyzetét egy társadalomban/országban számos tényező együttes létezése alapján lehet csak megállapítani, amelyek közül >

Tovább