2019. december 8. vasárnap
Ma Mária, Emőke névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Paradigma

Csorba Zoltán
Csorba Zoltán

Jelzés értékű, hogy melyek azok az idegen nyelvű szavak, amelyek jelentése iránt a honi internetezők leggyakrabban érdeklődnek: paradigma, dilettáns, explicite, renitens, hypertonia. Csorba Zoltán:

Meg kell jegyezni, hogy, aki ráklikkel a paradigma kifejezésre, nem lesz sokkal okosabb: „Minta, összehasonlításra alkalmazott példa”. Nyilván nem ez a jelentés miatt hallja az ember lépten nyomon az utóbbi időben, mint gyakrabban. Ha jobban odafigyel rájön, hogy paradigma váltást szoktak emlegetni, így, ezen a szintagmán már el lehet gondolkodni. A Szent István Egyetem portálján el is magyarázzák, hogy az 1960-as években kezdték el a paradigma kifejezéssel meghatározni azt, amikor főként a tudományon belül, valamelyik ágazatában közmegegyezésre jutottak abban milyen álláspontot lehet elfogadni. Mivel minden változik (panta rhei) idővel jelentkeznek új ismeretek, új tartalmak, új mozzanatok, felszínre kerülnek az anomáliák és változtatni kell a paradigmán. Ez a változtatási szándék általában ellenállásba, nehézségekbe ütközik, sokan ragaszkodnak az elfogadott közmegegyezéshez, mert az felel meg nekik, mások a változtatást sürgetik, sürgetnék.

Miért emlegetik manapság a paradigma váltást? Elsősorban azért mert a világ társadalmi-gazdasági és politikai helyzetében gyökeres és sokakat sújtó változások álltak be. A kapitalizmus már messze nem az, amivel kapcsolatban egy közmegegyezés alakult ki. Gyökeresen megváltozott az értékrend és aggasztó irányba tolódott. Meg kellene változtatni az emberiségnek az értékek iránti viszonyulását. Változtatni azon a paradigmán, hogy a termelés, a termelékenység és mindenek felett a pénz, a nyereség a legfontosabb és mindent felülír. Mert ez a hajsza a bolygónk tönkretételéhez vezet, miközben az emberiség nagy hányadát a szenvedésbe, a kizsákmányoltságba, a reménytelenségbe és a boldogtalanságba szorítja. A helyzet haszonélvezője egy szűk réteg, amely persze ragaszkodik pozíciójához.

Na ez volt részemről egy leegyszerűsített, dilettáns magyarázata a paradigma váltásnak. A dilettáns szó eredeti értelme az említett szótár szerint: az a műkedvelő, aki valamivel csak hobbi szinten foglalkozik. Mivel a közgazdasággal csak hobbi szinten foglalkozom (míg mások hobbiból eljárnak horgászni én figyelem hogyan dübörög a gazdaság) véleményem ezek szerint dilettáns. És dilettánsok mindazok, akik szabad idejükben festegetnek, zenélnek, sakkoznak... Ezzel persze nem értek egyet és hiszem, hogy sokan mások is a dilettáns kifejezés mögött egy más tartalmat éreznek.

Például: sokan egyetértenek abban, hogy a világ azért követeli a paradigma váltást, mert a dilettánsok (politikával nem kellő tudással és erkölcsi értékekkel rendelkező, a hatalomhoz minden áron ragaszkodó, többnyire egoista és a korrupcióra fogékony személy) explicite (világosan kimondott, egyértelmű) ide vezették. Ahhoz viszont, hogy megtörténjen a váltás sokkal több és sokkal határozottabb, szervezettebb renitensre (engedetlen, ellenszegülő) lenne szükség. Akik megtalálnák a módját, hogyan lehet a változásokat kikényszeríteni (bebizonyosodott például, hogy a tömeges tüntetések semmihez sem vezetnek, azok, akik ellen tüntetnek jókat röhögnek a markukba, kivárják, hogy a tüntetők belefáradjanak, hasonlóan védve érzik magukat a munkaadók, akik rájöttek, hogy következmények nélkül facsarhatják a munkavállalókat). Amíg ez nem történik meg, nem marad más hátra, mint hogy a lassanként rabszolgasorsba süllyedő tömegek tehetetlenül magukba roskadva bosszankodjanak, idegeskedjenek. Ez pedig a hypertoniához (magas vérnyomás) vezethet.

 

 

2018. szeptember 21.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Mengyán: A Magyar Szó és a Hét Nap „mélyrepülésben van”

Tanulmányozni kellene, hogy a közpénzek iránti ilyen – felelőtlennek is nevezhető – viszonyulásban (meg)vannak-e a gazdasági >

Tovább

Szerpentin a Kárpátokban

Akármennyire is lehangoló ma a román politika távlattalansága, az erdélyi magyar közvélemény figyelmét ismét rá kellene >

Tovább

A szájzár és a nemzet

Az ellenzéktagadásnak nevezhető meggyőződés, amelyről azt mondtuk, hogy fertőzésként terjedt el, itthon gyakorta még azzal a >

Tovább

„Egy ilyen országban, amelynek, sajnos, nem látjuk a jövőképét”…

itt egy formálisnak is alig nevezhető kulturális autonómia létezik, ami egy (költséges) pénzelosztó és (döntő többségében) >

Tovább

Most már komolyan veszem...

Akkor talán én is megmosolyogtam volna ezt a mondatot. Most azonban komolyan kellene venni. Nem vágyni >

Tovább

„Vajdaságban nagyon jó a helyzet”?

A Vajdaságban a nemzeti kisebbségi jogok az ún. joghurtforradalom előtt valóban példa értékűek, európai szintűek voltak. >

Tovább

A balkanizálódástól a posztfasiszta kísértésekig

A kelet-közép-európai régió egy-két évtizeden belül balkanizálódott. Ezt a „jövőt” Szerbiában könnyebb volt felismerni, mint a >

Tovább

Fontosabb a kirakat?

A nyilvánosságnak nem kell értesülni a nemzeti kisebbségek oktatási problémáiról?  Csak arról, amit Vicsek hangoztatott, hogy >

Tovább

Két bácskai katolikus pap, aki a háború idején Horvátországban szolgált

Egyszer arra lettem figyelmes, hogy az 56-os sorszámú után a 200-valahányas engedély következett. Másnap egy újabb >

Tovább

Nem a tietekért jöttünk, hanem tiértetek! (I. rész)

Lábra se tudott állni, olyan állapotban volt. A vörösmarti egyházközség akkori vezetője, a hatvanegynéhány éves Tűr >

Tovább

„Ej, ráérünk arra még!”?

Előre lemondani a választásokon való részvételről, a megmérettetésről, amikor – a magyarországi október 13-ai választásokhoz hasonlóan >

Tovább

A statisztaszerep bevállalása

Egy végtelenül cinikus álláspont fölvázolása következik a tavasszal esedékes szerbiai választás bojkottjával kapcsolatban, politikai kiskáté formájában. >

Tovább