Ma Kornél, Soma, Tamás névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Kik vagyunk, mit akarunk
Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >
Napi ajánló
Ivica jóslata
J. Garai Béla
Majd ha a fűzfán szőlő terem
Megesik ugyan néha, hogy a fűzfa errefelé szőlőt terem, mégpedig bőven. De őszintén szólva én még nem láttam. hogy ráadásul bőven is. J. Garai Béla:
Így szól a legújabb albán-szerb viszonyról szóló versike, amolyan előzetes jókívánság. Majd ha a fűzfán szőlő terem, akkor lesz nektek autonómiátok, addig ne is ábrándozzatok. Ez talán az első kedveskedő jókívánság a két náció között, eddig mindig csak kegyetlen verekedés meg az átokszórás ült kettejük között. Hátha lassan a közhangulat is megváltozik, és megszűnik végre ez az átkozódás.
Ki tudja, lehet, hogy az idén is jobban jártunk volna az albán tűzifával… El tudom azonban képzelni, hogy a ruszki barátok esetleg korlátoznák az errefelé irányuló ilyesféle szállítmányokat, csutkából pedig nem futná mindenkinek.
Van ugyan fűzfa erre felé is, de őszintén szólva, én még nem láttam, hogy szőlő is termett volna rajta.
Talán majd jövőre. Mert azért Ivica jóslatai olykor tényleg bejönnek. Talán jövőre.
Talán egyszer jövőre. Például egy-egy egzotikus távoli ország esetében, ott érdemesebb is lenne, ahol kapósabb termések teremnek. Vagy neadjisten kőolaj?
Hátha egyszer meghallgatja az a magasságos az itteni kérelmeket. Úgy is olvasom, hogy a kormány utasítást adott ki, hogy ezentúl csak bölcs intézkedéseket szabad hozni. Koszovó függetlensége helyett csupa hasznos és javunkat szolgáló intézkedéseket. Alig várom, hogy beinduljon már a kampány. És ne az történjen, amiről Thaciék ábrándoznak. Fűzfa helyett muskotályos, vagy sós mogyoró, kőolaj, és ehhez hasonlók.
És akkor mindjárt felszökne vezetőink tekintélye.
Még nagyobb lehet majd az örömünk, ha a kínai elnök meghallgatja óhajunkat. A napokban arról olvashattunk, hogy hozzá szeretnénk fordulni egy jelentős kéréssel. Nem tudom, hogy nagyobb lesz-e annál, amiért Thaci eseng az Atyához? Mindenesetre a hívők létszáma furcsa módon kezd közeledni, és mi történik, ha lassan kiegyenlítődik? És a Mindenhatótól is legalább annyit lehet majd kunyerálni, mint az előbbitől? Nem szeretnék a nyugati politikusok bőrében lenni néhány évtized múlva.
Mit mondanak majd a hívőknek?
Hogy lassan a Mennyország is kifogy a mannából?
Csak arra leszek kíváncsi, hogy a ravasz sipik akkor vajon majd kihez fognak segélyekért fohászkodni?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
„le tudtad-e írni e leírhatatlan érzést”
A nagyszabású formátlanságban megtalálni azt a bizonyos minimális, legkisebbre redukált formát, aminek viszont pontos jelentése és >
Egy lovasszobor története
Ne pazaroljátok rájuk, mármint (az albánokra) a lőszert, karókkal verjétek őket agyon, adta ki a parancsot >
A széplelkek apokalipszise
Kezdek félni a “bátraktól,” azoktól a farizeus írástudóktól, akik a páholyban ülve másokat küldenek harcba, miközben >
Mennyire „történelmi” a VMSZ választási sikere?
Egy szabadnak és tisztességesnek távolról sem mondható, bojkott által övezett választáson sikerült a VMSZ-nek hatalmi pozícióból, >
Amikor a kakas korán kukorékol
Mindez megerősíti, hogy a háború utáni legnagyobb választási csalásnak/hamisításnak vagyunk tanúi. Már előre lehetett látni, hogy >
Európai hatalmi vákuum
Gyáni Gábor a Nagy Háború utáni amnéziáról beszél, holott a XX. század akkor nyerte el a >
Nevidljivi neprijatelj u Kriznom štabu
Sada još više, jer je i broj zaraženih svakim danom sve veći… I dok se zaraza >
A hágai matt
Így múlik el a világ dicsősége: Szerbiának és Koszovónak egyedülálló, történelmi esélye adódott volna, hogy ha >
Itt minden a párté
Az alattvalói magatartás a kulturális élet minden területén visszaköszön, tehetséges újságírók válnak pályaelhagyóvá, de aki marad, >
Churchill, a rasszista
Pár – általában művészileg értéktelen – szobor lerombolásával (vagy megtartásával) semmi sincs elintézve. És akinek mindenekelőtt >
A szavazás vesztese a demokrácia
Most már csak abban lehet reménykedni, hogy a „tél” nem fog négy évig tartani… Ehhez azonban >
A szabadkai kudarc után
A Napló észak-bácskai tudósítója, jól értesült forrásokra hivatkozva, azt jelentette, hogy Pásztor István a szabadkai fiaskó >