2019. november 22. péntek
Ma Cecília, Filemon névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló

Áttörés az érdekvédelemben?

Bozóki Antal
Bozóki Antal

Kérdés, hogy – a jelenlegi erőviszonyokat figyelembe véve – az LMP, illetve Jobbik mennyire tudja befolyásolni a magyar külpolitikát, amely köztudott, hogy „feltétel nélkül támogatja Szerbia uniós csatlakozását”. Fontos azonban, hogy a két párt állást foglalt a délvidéki érdekvédelem támogatása ügyében, és hogy ezt képviselni is fogja – Magyarországon és az uniós vezetőknél is. Érdekvédelmi áttörés kezdete lehetne ez. Ehhez persze szükséges a délvidéki magyar partok határozott autonómia követelése is. Bozóki Antal:

Szeptember 3.

Hiába a csomag, ha nincs diák!

A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) és a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) tisztségviselőinek „beiskoláztatási” csomagosztásával kezdődött az idei tanév. Vajdaság szerte csaknem 1400 csomagot osztottak szét a magyar kormány támogatásával.

Újvidék, Tiszakálmánfalva és Budiszava négy általános iskolájában 36 elsős kezdte meg a tanulmányait.

Szenttamáson egy magyar nyelvű osztály indult 21 kisdiákkal.

Zomborban az idén 25 nebuló tanul magyarul az első osztályokban, a városban öten, a falvakban húszan.

Kúlán az új iskolaévben a magyar tagozaton 10 diák kezdte meg az oktatást.

Nagybecskereken, az általános iskolai oktatás 115 éves történelmében, most történt meg először, hogy nem nyitottak önálló magyar első osztályt. Két elsős összevont tagozatban tanul majd a 11 második osztályossal.

Még nem találtam összesített adatot arról, hogy hány kisdiák kezdte meg a magyar nyelvű oktatást szeptember 3-án.

A fenti adatokból is kitűnik azonban, hogy egyre kevesebb az első osztályba indulók száma. Ez úgyszintén a délvidéki magyarok fogyatkozásról tanúskodik.

A magyar kormány oktatási támogatása nagyon fontos, hiszen sok szülőnek nem jutna a nélkülözhetetlen tanfelszerelésre. A megoldás mégis az lenne, ha szülőknek lenne munkája és tisztességes fizetése, amiből jutna a iskolára is.

Jelenleg a nemzeti tanácsi választások kampányideje van. Sok iskolában az MNT és a VMSZ politikusai vitték el a csomagokat az iskolákba, vagy a művelődési házba, mint például Újvidéken. Ez azt jelenti, hogy kampánycélra használták fel az iskolakezdést.

A 18. évét be nem töltött gyermekek politikai célokra való felhasználását erélyesen tiltja minden emberi jogi egyezmény. А tаrtományi ombudsman közleményben szólított fel minden politikai tényezőt, hogy „a gyermekeket ne használják politikai promóciókra”.  – A politikai célokra való visszaélés a gyermekekkel abszolút elfogadhatatlan és sérti a gyermekek jogait, akiknek a védelme elsődleges célja kell, hogy legyen minden felelős embernek – olvasható az ombudsman közleményében.

Magyarországon „a köznevelési törvény feketén-fehéren kimondja, hogy óvodában, iskolában tilos politikai tevékenységet folytatni”. Ezek szerint, a politikusok évek óta sértik a gyermekek jogait, amikor az iskolákban csomagosztással kampányolnak. Most pedig még nemzeti tanácsi kampányidőszak van, ami még súlyosbító körülmény is. És még a magyar adófizetők pénzéből kampányolnak. Ingyen politikai reklám. És az Ombudsman sem tesz ez ellen semmit!

Jogosan szólította fel, tehát, a DélHír portál a politikusokat, hogy „takarodjanak ki az iskoláinkból”.

Miért nem lehet azt, hogy a „tisztelt politikus” tanítási időn kívül adja át az iskola vezetőinek vagy a tanároknak a csomagot, akik legalább olyan ügyesen megtudnák oldani azok kiosztását, mint ők – kérdezi a portál. Csak akkor nem jelennének meg a hírekben.

Vagy a politikusoknak minden engedélyezett?

Szeptember 3-4.

Áttörés az érdekvédelemben?

Rövid idő alatt három magyar politikus is felszólalt a délvidéki magyarok érdekvédelme és az autonómiája témájában.

Ungár Péter, az LMP országgyűlési képviselője, a szeptember 3-ai sajtótájékoztatóján arra szólította fel Szijjártó Péter külgazdasági-és külügyminisztert, hogy a kormány állapítsa meg azokat a vajdasági magyarokkal kapcsolatos minimumkövetelményeket, amelyek teljesítése esetén támogatja Szerbia európai uniós csatlakozását.

A képviselő szerint a nyugat balkáni euroatlanti integráció régóta közösen osztott konszenzusa volt a magyar külpolitikának, azonban míg Martonyi János külügyminisztersége idején Magyarország irányítója volt ennek a folyamatnak, amióta Szijjártó Péter a tárcavezető, a „kispadon ülünk”.

Ungár Péter egyetértett Szijjártóval abban, hogy a migrációs útvonalak miatt is fontos a nyugat-balkáni országok euroatlanti integrációja, de szerinte nem ez az elsődleges szempont, hanem a vajdasági magyarok érdekképviselete.

Az LPM képviselője azért arra szólította fel a külügyminisztert, hogy a Vajdaságban élő 250 ezer magyar érdekében a kormány állapítson meg olyan minimumkövetelmény-rendszert, amelynek teljesítése esetén Magyarország hajlandó Szerbiát beengedni az Európai Unióba.

Hangsúlyozta: Románia EU-csatlakozása idején, mind az akkori szocialista kormány, mind az ellenzékben lévő Fidesz „biankó csekket” adott Romániának és semmilyen feltételt nem szabtak az ottani magyarsággal kapcsolatban. Ennek azóta isszuk a levét, hiszen nem áll sehogy a székely autonómia kérdése – tette hozzá.

Ungár Péter közölte azt is: levelet ír Johannes Hahn EU-s bővítési biztosnak, amelyben arra vár választ, hogy az Európai Bizottság mit kíván tenni a kisebbségi alapjogok szerbiai érvényesüléséért.

Szávay István, a Jobbik nemzetpolitikai kabinetje vezetőjének június 4-ei parlamenti felszólalása, majd Sneider Tamás pártelnök szeptember 4-ei sajtótájékoztatóján elhangzott gondolatok és üzenetek is arról tanúskodnak, hogy a Jobbik „törődik a külhoni magyarság, és azon belül a délvidéki nemzettársaink autonómiájának kérdésével”.

A Jobbik elnökének szavai szerint történelmi lehetőséget teremtenek a délvidéki magyarság számára Szerbia uniós csatlakozósáról szóló tárgyalások.

A pártelnök szerint a demokratikus Európai Unióban nem lehetséges, hogy az önrendelkezés alapjoga, itt a határaink mentén ne érvényesülhessen, miközben Nyugat-Európában számtalan kiváló példát találni területi vagy személyi autonómiára.

A politikus közölte, egyértelmű a helyzet: az elszakított területeken élő közösségeink mind megfogalmaztak eddig autonómia-törekvéseket, de a magyar belpolitika, a magyar kormányok mindeddig nem voltak hajlandóak ezzel sem foglalkozni, sem pedig azokat erőteljesebben képviselni nemzetközi fórumokon, illetve a környező országokkal szemben.

Sneider leszögezte: a Jobbik ezzel szakít, és egy olyan politikai diskurzusra törekszik, amely megmutatja, milyen hatalmas mindenki számára az autonómia, az önrendelkezés – példaként a német többségű Dél-Tirolt hozta fel, amely megkapta az autonómiát, nem szakadt el Olaszországtól, és most az ország leggazdagabb tartománya.

A Jobbik a különböző autonómia-törekvések támogatásával azt szeretné elérni, hogy „Kelet-Közép-Európa végre évszázadokra a stabilitás térsége legyen”, illetve azt sem akarják, hogy még egyszer a szőnyeg alá söpörjék a magyar emberek jogait, ne legyenek többé bűnbakok.

Ennek keretében Szávay István vezetésével összeül az autonómia-munkacsoport, ahol párbeszédet folytatnak majd a környező országok politikusaival. Sneider Tamás fontosnak tartja, hogy ebben konstruktív legyen a kormánypárt is.

Ha a Fidesz „szó szerint hazaáruló módon nem foglalkozik az autonómia kérdésével” akkor a Délvidéken negyedmillió magyar embernek veszik el a lehetősége egy tisztességes, becsületes területi és személyi autonómiára, amely együtt járna a gazdasági fejlődéssel.

Sneider Tamás leszögezte: számíthatnak a Jobbikra, ha lesz a kormánynak bármilyen elképzelése arról, hogy Szerbia EU-s csatlakozása milyen feltételek mentés valósulhat meg.

Kérdés azonban, hogy – a jelenlegi erőviszonyokat figyelembe véve – az LMP, illetve Jobbik mennyire tudja befolyásolni a magyar külpolitikát, amely köztudott, hogy „feltétel nélkül támogatja Szerbia uniós csatlakozását”. Fontos azonban, hogy a két párt állást foglalt a délvidéki érdekvédelem támogatása ügyében, és hogy ezt képviselni is fogja – Magyarországon és az uniós vezetőknél is. Érdekvédelmi áttörés kezdete lehetne ez. Ehhez persze szükséges a délvidéki magyar partok határozott autonómia követelése is.

 

2018. szeptember 11.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Ez nem a miénk, mi itt megszállók vagyunk

Ebben a faluban, a templom előtt volt a gyülekezés. A parancsnokunk azt ígérte, hogy végre jöhetünk >

Tovább

Szeretettel a Vajdaságból: itt a harmadik orosz megszállás, de ennek most örülnek

Ám, mint azt jól tudjuk, semmi sem tart örökké, és minden jónak vége szakad egyszer. Megbízható >

Tovább

Egy dél-bácskai tartalékos katona története

Talán az volt a szerencsénk, hogy amikor már egy jó ideje meneteltünk, az egyik szerb tartalékos >

Tovább

Egy vita rejtekei

A nemzeti érzés – és nemcsak a magyar – nem lehet ártatlan. Soha többé. Mert a >

Tovább

Füstbe ment szerv

Azt hiszem elég volt, ezt az egész cudarságot, nekünk, egymást kézen fogva, mindenáron el kell kerülnünk. >

Tovább

Virág a kormányzó úr sírján

Érdektelen, hogy Lázár János (aki Orbán utóda szeretne lenni) miért tette ezt – és hogy miért >

Tovább

Háborús emlékek nyomában

Arra szeretném kérni Önöket, hogy ezt, amit most tőlem hallottak, adják tovább, és meséljék el, hogy >

Tovább

„Mórahalmon egyeztettek”

Mivel a VB következő (hatodik) ülését a társelnökök 2020 februárjára jelezték, a Magyar Nemzeti Tanácsnak (MNT) >

Tovább

Ökomama

Arra nem emlékszem, hogy a „természet” fogalmát úgy általánosságban emlegették volna. Hanem csak konkrétan: kukorica, karfiol, >

Tovább

"Kivérezteti a vajdasági magyarságot a kettős állampolgárság"

„Lehet mellébeszélni, de az az igazság, hogy a vajdasági magyar közösség menthetetlenné vált, s egy évtizeden >

Tovább

„Szerbiának két külügyminisztere...”

A magyar külpolitika tehát a nyugat-balkáni országok integrálását az Európai Unióba stratégiai fontosságúnak tartja, miközben teljesen >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

A nemzeti kisebbségek helyzetét egy társadalomban/országban számos tényező együttes létezése alapján lehet csak megállapítani, amelyek közül >

Tovább