2020. december 4. péntek
Ma Borbála, Barbara, János névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Naplójegyzetek – fragmentumok

Végel László
Végel László

A vajdmagyar közéletben (nemcsak ott, de illik először a saját házam táján seperni) szürke, közömbös arcokkal, azzal ártatlan tekintetekkel szembesülök, amelyről Nietzsche beszél. Végel László:

2018. április 14., szombat

Délután találkozom Urbán Andrással, éppen a Hasanaginicát állítja színre az Újvidéki Színházban, s kesernyésen jegyzi meg, hogy a dráma szövege magyarul előadva „megpuhul”. (…)

Késő este fellapozom a kecskeméti Forrás áprilisi számát. Illyés Mária, közzéteszi apjának néhány eddig a nemzeti érzésről szóló közöletlen jegyzetét, befejezetlen írását. Nagy érdeklődéssel olvasom őket, már csak azért is, mert biztos vagyok benne, hogy Ilyés életművét újra végig kell gondolni, éppen most, amikor senki sem tartja sajátjának. „Nem fér ide – mert hisz ahhoz egész könyv is kevés volna -, hogy a kétnyelvűség aztán mi mindenre nyit utat. Mit jelent a világot nem csak két szókincs, hanem két kultúra látószögéből nézni”, írja Illyés. (…)

2018. április 15., vasárnap

Thomas Mann Doktor Faustusában található a következő elgondolkodtató mondat. Félelmetes dolog tiszánlátónak lenni és hallgatni, de még félelmetesebb és hátborzongatóbb, ha már mindenki tisztán lát és hallgatni kényszerül, ekkor csak a rémülten kimeredő szemekből olvasható ki az igazság. Én, sajnos még ilyen félresiklott tekintetekkel sem találkozom, hátborzongató jelenetek sincsenek. A vajdmagyar közéletben (nemcsak ott, de illik először a saját házam táján seperni) szürke, közömbös arcokkal, azzal ártatlan tekintetekkel szembesülök, amelyről Nietzsche beszél. „Jó lelkiismeret” a hazugságban, jellemzi Nietzsche azt a fajta habitust, amelyről a tekintetek árulkodnak. Ezek a „modern emberek” két szék között tiszta lelkiismerettel ülnek a pad alatt, s egy szuszra mondanak igent is, meg nemet is. A politikusok szerint ezek a bölcs, kimért és megbízható emberek. Ez a rideg és tanult „bölcsesség” napjaink autokratikus rendjének ékessége.

 

2018. június 8.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Baljós gyermekbetegség

Napjainkban a baloldal elvesztette régi befolyását, sok országban egészen marginális, ám továbbra is észlelhető, hogy a >

Tovább

November 25. – a gyász napja!

A VMSZ tartományi képviselői is „megtehették volna, hogy legalább nem szavazzák meg a megalázó javaslatot. De >

Tovább

Isten veled, FüVÉSZ!

Az intelligenciát mérni lehet. A megszerzett tudást viszont nem lehet elvenni az embertől. A képzettségnek pontos >

Tovább

Mesterlövészek

Az 1991-ben kirobbant délszláv testvérháborúkban elkövetett szörnyű rombolás gyászos szimbólumaként maradt meg emlékezetünkben két város neve: >

Tovább

„Sokat elvittek, de sokan jönnek”

Így aztán nem lehet megállapítani, hogy közülük bárki is megkérdezte volna a dupla elnök urat, milyen >

Tovább

Lengyel-magyar párbeszéd

Magyar és lengyel berontanak egy korcsmába, s egy óra múlva magyar és lengyel deli táncra lendül.” >

Tovább

Demokrácia vagy posztfasizmus?

Tudom, sokféle válasz lehetséges: bűnös és kevésbé bűnös, de meggyőződésem szerint a legnagyobb bűn úgy élni, >

Tovább

Nyírő Józsefet olvasva

Kiváló részleteket olvastam, egy megrendült és megtört ember életéről, aki nincs tisztában a saját bűneivel. De >

Tovább

„Tizennyolc hónapig voltam katonaruhában”

Csonoplya vegyes lakosú falu. A háború kitörése előtt nem nagyon foglalkoztunk azzal, hogy ki milyen nemzetiségűnek >

Tovább

„Ich habe alles geprüft und erwogen”

Nem tudom eldönteni, nem is szeretném, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök mai rádiós interjúját a sötét >

Tovább

„Úgy halok meg, hogy nem is láthatom a fiamat…”

Eddig mindig hazaengedték, amikor kértem, pár napra, ha valamilyen ünnep közeledett, vagy ha nagyon szerettem volna >

Tovább

Hiányzik a meghökkentető eredeti eretnekség. A szeszélyes kaland. A melléfogás varázslata

A szocializmusban az apolitikus értelmiségi volt az eszménykép, a posztszocializmusban pedig a valóságból menekülő szűzi pártszimpatizáns. >

Tovább