2018. augusztus 19. vasárnap
Ma Huba, Marián, Emília névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló

„Két megoldás” a magyar vezetők előtt: küzdelem a közösségi jogokért vagy távozás!

Bozóki Antal
Bozóki Antal

Nyilas előtt is „két megoldás” van. Az egyik, érvényt szerez a nemzeti kisebbségi jogoknak, a másik pedig, hogy távozik a tisztségeiről! Miért fogadnak el az emberek olyan funkciókat, amit nem tudnak, amit képtelenek, vagy nem akarnak ellátni? A pénzért, a privilégiumokért?... Bozóki Antal:

Május 31.

Hajnal Jenő mondjon le!

Branko Ružić államigazgatási és önkormányzati miniszter kijelentette, hogy a köztársasági kormány megerősítette a kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény módosítási javaslatát.

Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke, május 10-én nyilatkozta: „Hatalmas sikerként élte meg, hogy a kormányfő elfogadta a felkérést”, miszerint „a május 21-e utáni napokban” sor kerül a nemzeti tanácsok koordinációs testületének „egy utolsó, közös érdekeket szem előtt tartó megbeszélésére”, „a közvetett kommunikációból adódó félreértések elkerülése végett”, amelynek „vezetője a kormányfő lesz”.

Szabadkán, május 23-án, a Magyar Nemzeti Tanács székházában tárgyalt a szabadkai székhelyű nemzeti tanácsok képviselőivel Branko Ružić államigazgatási és helyi önkormányzati miniszter. A találkozón „ismét kitértek a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítási és kiegészítési tervezetére, illetve a nemzeti tanácsok koordinációjának utóbbival kapcsolatban megfogalmazott és a tervezet közvitája során bemutatott hétpontos javaslatára”.

 „Megerősítették, hogy az előttünk álló napok valamelyikén Ana Brnabić kormányfő részvételével a szóban forgó javaslat kapcsán ismét tárgyalóasztalhoz ülnek a nemzeti tanácsok és a Branko Ružić vezette tárca vezetői.”

Amit Hajnal Jenő „hatalmas sikerként élt meg”, abból – vagyis az kormányfővel való tárgyalásból, a nemzeti tanácsok „hétpontos javaslatáról” való egyeztetésből – nem lett semmi. A nemzeti tanácsokról szóló törvény módosításai úgy kerültek a szerb parlament elé, ahogy azt előre lehetett látni: Branko Ružić (1975, a Milošević-féle szocialista párti)  miniszter  figyelemre sem méltatta/lesöpörte a tárgyaló asztalról a nemzeti tanácsok javaslatait!

Az MNT elnökének most le kellene vonni a következményeket az eddigi, huzamos sikertelen munkája alapján, aminek a következménye most egy rossz, még a kulturális autonómiát sem biztosító törvényjavaslat. Az egyedüli lehetősége még, hogy azonnal lemondjon! Ezt követelné a tisztesség és a becsület.

Június 1.

Törvények – kisebbségi támogatás nélkül

A szerb kormány öt olyan törvényt is a köztársasági parlament elé terjesztett, amelyek lényegesen meghatározzák a nemzeti kisebbségi jogokat és szabadságokat:

1.      az anyakönyvekről szóló törvény módosítási javaslatát (május 15-én);

2.      a hivatalos nyelv- és íráshasználati törvény módosítási javaslatát (május 29-én);

3.      a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságjogainak védelméről szóló törvény módosítási javaslatát (május 29-én);

4.      a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény módosítási javaslatát (június 1-jén) és

5.      Az aláírások kéziratok és átiratok hitelesítéséről szóló törvény módosítási javaslatát (június 1-jén).

Elfogadhatatlan és felfoghatatlan, hogy ezekről a jogszabályokról a Magyar Nemzeti Tanács semmilyen vitát nem nyitott,  álláspontot nem fogadott el.

A testület tagjai, de legfőképpen az elnöke fogja viselni az erkölcsi és politikai felelősséget, amennyiben ezek a törvények nem felelnek meg a magyar közösségnek, illetve szembe mennek a szerzett jogaival!

Mélyen hallgat a magyar-szerb tagságú Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és a parlamenti képviselői is!

Alkalmazni kell végre az elvet, hogy a nemzeti tanács tagjainak és vezetőinek tisztsége valamint a képviselői mandátum nem csak nagy fizetéssel, előnyökkel, hanem felelősséggel is jár.

A törvények, ha elfogadásra is kerülnek, nem élvezik a magyar közösség támogatását. A közösségre erőszakolt törvényekként lesznek megélve.

Minden jogi eszköz latba kell vetni, hogy a szerzett jogok ne csorbuljanak. Ideértve az alkotmánybírósághoz és a nemzetközi fórumokhoz, szervezetekhez való fordulás jogát is.

Június 6.

„Nem felel meg a délvidéki magyarság igényeinek”

A délvidéki magyar pártok közül csak a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) hallatta a hangját a szerb parlament elé terjesztett, a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítási javaslatával kapcsolatban. (A többi magyar párt mintha nem is létezne, vagy a VMSZ szatellitje lett és hallgat.)

A VMDK „elhibázottnak, diszkriminatívnak, valamint komoly hátralépésnek tartja” a törvénymódosítási javaslatot és úgy értékeli, hogy az „nem felel meg a délvidéki magyarság igényének”. 

– A VMDK ilyen formában nem tudja elfogadni a Nemzeti Tanácsokról szóló törvény módosítását mert az nem biztosítja a kulturális autonómiát, nem biztosítja a nemzeti tanács közjogi illetékességét, hogy feltárja, kifejezze, és legitimen képviselje a délvidéki magyarság önazonosságának megőrzésével összefüggő érdekeit, csökkenti a szerzett jogokat, diszkriminatív módon korlátozza a kisebbségi pártokban politizáló egyének részvételét a nemzeti tanács irányításában, diszkriminál a hivatalos nyelvhasználat területén, a választási névjegyzékre tett módosítások pedig nem teszik lehetővé a legitimen megválasztott és demokratikus kapacitással rendelkező nemzeti tanácsok létrejöttét – közölte a párt sajtószolgálata.

A VMDK szerint „a tervezet szövege egyben a szerbiai hatalomba beépült politikai párt politikusainak a tükre, hiszen végig részt vettek a kidolgozásában közösségi felhatalmazás nélkül. Mint kiderült a szerbiai hatalomba beépült politikusok félrevezették a délvidéki magyar közvéleményt, amikor azt állították a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítása megfelel a délvidéki magyarság igényeinek” – olvasható a párt közleményében.

A VMDK „ezért felszólítja a szerbiai hatalomba beépült magyar parlamenti képviselőket ne szavazzák meg a törvénytervezetet. Ne járuljanak hozzá a nemzeti tanácsok leépítéséhez és a szerzett jogok csökkentéséhez!”

A módosítási javaslat, nem csak, hogy nem felel meg a magyar közösség érdekeinek, de – a 2a szakasza – megalázó rendelkezést is tartalmaz, miszerint „a nemzeti tanács elnevezése kötelezően szerb nyelvű és cirill betűs írással van kiírva. A nemzeti tanács elnevezése, ha ez az alapszabállyal elő van látva, a nemzeti kisebbség nyelvén és írásmódjával is lehetséges”.

Tomislav Žigmanov, a Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetségének (DSHV/VHDSZ) elnöke is nyilatkozatában – egyebek között – rámutatott, hogy „a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságainak védelméről és a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény módosításai nem felelnek meg és eltérnek a kulcsfontosságú európai intézmények, mindenekelőtt az Európa Tanács és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet szabványaitól”.

A VMDK közleménye sajnos nem elegendő: Akkor éri el a célját, ha el lesz juttatva az Európai Unió és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) szerbiai jelentéstevőjéhez, illetve irodájához, az Európai Parlament magyar képviselőihez, a magyarországi pártokhoz és a kisebbségvédelemmel foglalkozó szerbiai civil szervezetekhez is.

Június 6.

Nyilas „két megoldása”

Továbbra se nincsen biztosítva a magyar nyelvű felvételizés az Újvidéki Egyetem Jogtudományi Karán

A Jogi Kar lehetővé tette ugyan a hivatalos használatban álló kisebbségi nyelveken történő felvételizést a Fellebbviteli Bíróság ítéletét követően, ám kötelező szerb írásbeli-szóbeli vizsgát vezetett be ezzel együtt a kisebbségieknek. Az érdekvédelmi szervezetek ezt diszkriminációnak ítélik meg a többségi nyelven felvételiző hallgató-jelöltekhez viszonyítva.

Nyilas Mihály tartományi kormányfő-helyettes, oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti közösségi titkár erről az alábbiakat nyilatkozta:

– Több lépés is történt már annak érdekében, hogy ez a probléma rendeződjön, részünkről is, a civil szféra, a Vajdasági Magyar Diákszövetség, a Magyar Nemzeti Tanács részéről is, de köztársasági szinten is léptünk, a Vajdasági Magyar Szövetség oktatásügyi minisztériumi államtitkára intézkedett. Két megoldást tudok elképzelni jelenleg. Az első szerint a Jogtudományi Kar megváltoztatja az álláspontját, figyelembe véve, hogy mégiscsak az egységes oktatási rendszernek a része. A hatalmi szervek nyomására megszünteti tehát a pótfelvételit, ami diszkriminatív jellegű. Ennek megvan az esélye, de az eddigi megnyilvánulások alapján nem tarthatjuk különösebben valószínűnek. A döntéseket mégiscsak a kar hozza meg, s az eddigiek alapján úgy tűnik, nemigen hajlik a korábbi döntésének a módosítására. A második megoldás a kényszerítés, ennek a legkézenfekvőbb lehetősége egy bírósági határozat (a bíróság végzést hoz, s nem „határozatot” – B. A.), amely egy gyors döntés, ideiglenes intézkedés is lehet még a felvételi vizsga előtt. Erre vonatkozó javaslat létezik, a VaMaDiSz új pert indított a diszkrimináció kiküszöbölése, megakadályozása érdekében, s úgy gondolom, ez reális lehetőséget jelent. Optimista vagyok, a legújabb diszkriminatív lépés sokkal gyorsabban orvoslást kaphat, mint a korábbi, vagyis a kisebbségi nyelvű felvételizés megakadályozása – hangoztatta Nyilas.

A tartományi titkár arról is szólt, hogy „meglehetősen nehéz ma tanácsot adni azoknak, akik a Jogtudományi Karra készülnek felvételizni, mégis arra biztatott mindenkit, hogy éljen a kiharcolt jogainkkal” .

– A leendő hallgatók bizonyára már korábban meghozták a döntésüket, s erős az elhatározásuk. Függetlenül attól, hogy most pontosan mi történik majd – reméljük, a szerb pótfelvételi eltörlése következik majd be, ahogyan arra számítunk –, arra tudom őket buzdítani, kérjék a kisebbségi, magyar diákok esetében magyar nyelvű felvételi vizsga lehetőségét, éljenek azzal, amit most több mint három év huzavona után nyújt a Kar. Ha nem élünk vele, akkor megkérdőjelezhetővé válik, hogy szeretnénk-e egyáltalán gyakorolni a jogainkat – mondta Nyilas.

Mit lehet ennek a – zavarosnak is mondható – nyilatkozatnak az alapján mondani, gondolni?

Először: A nyilatkozatból arra a megállapításra lehet jutni, hogy Nyilasnak esze ágában se nincsen érvényt szerezni a Tartományi Képviselőház 2015. április 8-ai határozatának, melynek a 2. szakasza kimondja:

„Az egyetemi intézmény köteles a jelentkezőknek lehetővé tenni a nemzeti kisebbségi – nemzeti közösségi nyelven való felvételizést, azzal a feltétellel, hogy egy olyan nyelvről van szó, amely Vajdaság Autonóm Tartomány területén lévő önkormányzatban hivatalos használatban van.” A magyar nyelv pedig közismerten e nyelvek közé tartozik.

Члан 2.

Високошколска установа је дужна да кандидатима омогући полагање пријемног испита на језику националне мањине – националне заједнице, под условом да је то један од језика који је у службеној употреби у локалној самоуправи на територији Аутономне покрајине Војводинe.

8. април 2015. С ЛУЖБЕНИ ЛИСТ АПВ Број 14 – Странa 207

Másodszor: Hiába mondja Nyilas (még feltételes módban is), hogy „a legújabb diszkriminatív lépés sokkal gyorsabban orvoslást kaphat, mint a korábbi, vagyis a kisebbségi nyelvű felvételizés megakadályozása”. A Vajdaság Magyar Diákszövetség (VaMaDiSz) által indított új per, amire vélhetően a „partnerei” buzdították – ismerve a bíróság munkáját –, ismét el fog húzódni. Amennyiben Nyilas tenné a dolgát/végezné a munkáját, a perre nem is lenne/lett volna szükség!

Harmadszor: Nyilas „arra biztatott mindenkit, hogy éljen a kiharcolt jogainkkal”. Illetve, hogy „éljenek azzal, amit most több mint három év huzavona után nyújt a Kar. Ha nem élünk vele, akkor megkérdőjelezhetővé válik, hogy szeretnénk-e egyáltalán gyakorolni a jogainkat” – mondta Nyilas.

A „kiharcolt jog” az anyanyelven való felvételizés. Hogyan éljenek ezzel a joggal a hallgató-jelöltek, ha azt a Jogi Kar nem teszi lehetővé? Nyilas nem azt mondja, hogy márpedig a Jogi Karnak (is) tiszteletben kell tartani a jogszabályokat és a nemzeti kisebbségi jogokat, hanem azt, hogy ha „nem élünk vele”, vagyis a jelöltek nem fogadják el „a kötelező szerb írásbeli-szóbeli vizsgát”, akkor „megkérdőjelezhetővé válik, hogy szeretnénk-e egyáltalán gyakorolni a jogainkat”.

Nonszensz! Érhetetlen és elfogadhatatlan a nemzeti kisebbségi ügyekben is felelős titkárnak, a Tartományi Kormány alelnökének és a Vajdasági Magyar Szövetség Elnökségi tagjának a hátrányos megkülönböztetést támogató nyilatkozata! Közben egyre kevesebb a magyar jogász, az esetleges hallgatók pedig messze elkerülik a Jogi Kart!

Negyedszer? Nyilas előtt is „két megoldás” van. Az egyik, érvényt szerez a nemzeti kisebbségi jogoknak, a másik pedig, hogy távozik a tisztségeiről!

Miért fogadnak el az emberek olyan funkciókat, amit nem tudnak, amit képtelenek, vagy nem akarnak ellátni? A pénzért, a privilégiumokért?...

 

2018. június 8.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

MagyarZó Pistike messéi

Ja és az egész EU-ban történelmi hőség uralkodott, ezt mondta a tévé. Kivéve Boszniát, mert ott >

Tovább

Mindennapi Pásztorunk 20.0

„Liberális megmondóember” igen kevés van Vajdaságban és még kevesebb az olyan, aki annak is meri vallani >

Tovább

Naplójegyzetek – Fragmentumok

Sabato átéli azokat a kalandokat, amit egy fiatalembernek át kell élni, ám idős korára lelkében is >

Tovább

Heller Ágnes antikommunista!

De ez a nagyjából komikus epizód érdekes kérdést vet föl: ha a legtöbb területen teljhatalommal rendelkező >

Tovább

Kavilló, Orom, Torda

Megtudtuk, hogy hasonlóan, mint egész Vajdaságban, sajnos, vészesen megfogyatkozott Torda lakossága is („Sokan elmöntek Némötországba...”). Elmesélte, >

Tovább

„A jogi keret jelentősen jobb a kisebbségek valós helyzeténél”

A két belgrádi szervezet – az Etnikai Kutatóközpont és a Helsinki Emberi Jogok Szerbiai Bizottsága – >

Tovább

A magyar konzervatívoknak is kampec

Megszűnt Magyar Nemzet, visszaorbánosodott Hír Tv, fölszámolt Heti Válasz, átalakított Kommentár. A miniszterelnöktől és kedélyes féldiktatúrájától >

Tovább

Aki sokat beszél, az keveset tesz!

A VMSZ – az eddigi gyakorlat szerint – saját listát nem mer indítani, mivel az a >

Tovább

A dzsenderrendelet értelme

Azt szeretnék, ha zavartalanul gyakorolhatnák az antifeminizmust (ami végső soron nem más, mint nőgyűlölet), a homofóbiát, >

Tovább

MagyarZó Pistike messéi

Jaés a mama sehogy sem érti, hogyhogy ebben a pokoli hőségben így elhidegültek a viszonyok Szerbia >

Tovább

Naplójegyzetek – Fragmentumok

A VMSZ továbbra sem él ezzel a joggal, ugyanis a többségi nemzet nyelvén könnyebb meggyőzni a >

Tovább

Huszonegyedik századiak

Híre kelt, hogy a XXI. századi magyar pártok (LMP, Jobbik, Momentum) összefognának. A három párt összes >

Tovább