Ma Virág, Szvetlana, Konrád, Viktória névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
A jogi kar visszaüt
Bozóki Antal
Nincs-e itt az ideje elgondolkozni az illetékeseknek – első sorban az MNT-nek – az újvidéki Jogtudományi Karon kívüli magyar jogászképzésről? Bozóki Antal:
„Alig egy óra alatt egyhangúlag elfogadták a képviselők a Magyar Nemzeti Tanács május 24-ei 33. rendes ülésének közel 50 napirendi pontját”!
Ez azt jelenti, hogy egy percnél alig valamivel több idő jutott egy-egy napirendi pontra. Lehet itt érdemi munkáról beszélni? Nem komolytalan ez?
Az ülésen Hajnal Jenő, a testület elnöke – „napirenden kívül” – „tájékoztatta a tagságot, hogy a testület tiltakozott (sic!) az illetékes tartományi titkárságoknál az Újvidéki Egyetem Jogtudományi Kara által a következő tanévben kezdődő alapképzésre meghirdetett pályázat okán, mivel abban az intézmény a szerb nyelv ismeretének a bizonyítását szabta meg feltételként a nemzeti kisebbségek nyelvén felvételizők számára.
A Jogtudományi Kart, amely éveken át folyamatosan megszegte a vonatkozó, kötelező erejű tartományi határozatot, a közelmúltban jogerős bírósági ítélettel „kényszerítették” a felvételi vizsga megszervezésére a nemzeti kisebbségek nyelvén. Idei felhívásában az intézmény a nemzeti kisebbségekhez tartozó felvételizők esetében külön feltételt szabott meg: B2-es szintű szerbnyelv-teszt kitöltését a felvétel feltételeként. Ennek következtében a többségi nemzet képviselőihez képest a nemzeti kisebbségeknek eggyel több feltételt kell teljesíteniük, ha a szóban forgó intézményben szeretnék megkezdeni felsőoktatási tanulmányaikat. A nemzeti kisebbségekhez tartozók felvételizhetnek anyanyelvükön, de egy nappal a felvételi vizsgát követően – még mielőtt az intézmény közzé tenné az összes felvételiző eredményét, és megállapítaná a felvételt nyertek rangsorát – felmérik a szerbtudásukat, és az eredményük függvényében nyernek felvételt az intézménybe – olvasható az ülésről készült írásban.
Hajnal „tájékoztatta a tagságot, hogy a tanács (vagyis az MNT – B. A.) tiltakozott az illetékes tartományi titkárságoknál” a pályázati feltételek miatt.
Ebből azt lehet kiérteni, a tanácstagok a helyszínen értesültek, hogy már tiltakoztak a pályázat ellen?! Az ülésről készült írás további részéből aztán megtudjuk, hogy „az MNT (nem tiltakozott, hanem csak – B. A.) felvette a kapcsolatot (sic!) az illetékes tartományi titkárságokkal, és ők arról biztosítottak bennünket (nem tudni kit: Hajnal Jenőt, vagy az MNT-t? – B. A.), hogy már kötelezték a jogi kart arra, hogy azonnali hatállyal módosítsák a jogegyenlőség elvét sértő pályázati felhívást”.
Aki ismeri a tartományi közigazgatás szervezetét, annak világos, hogy ebben az ügyben egyedül a Nyilas Mihály vezette Tartományi oktatási, közigazgatási és nemzeti közösségi titkárság az illetékes. Az a Nyilas titkár, aki eddig – ismereteim szerint – nem érvényesítette a Jogtudományi Karral szemben a vonatkozó tartományi jogszabályt. Ez miatt kerül(he)tett sor a perre. Most majd rá fogja kényszeríteni a Kart, hogy változtassa meg a pályázati feltételeket? Rövidesen megtudjuk.
Az elnök „tájékoztatójából” most nem világos, kinek a nevében „tiltakozott”, a saját nevében, az MNT nevében, vagy a tanácstagok nevében, illetve csak „felvette a kapcsolatot az illetékes tartományi titkárságokkal”. Ez mégsem ugyan az! Még azt sem mondta, hogy melyekkel. Hol van a dokumentum, amelyikkel ezek a titkárságok (?) „biztosítottak bennünket” (kit?) a pályázat módosításáról.
Egyébként is, mit jelent az, hogy „az MNT felvette a kapcsolatot”? Kivel? Hajnal Jenő felhívta telefonon a Nyilas Mihályt? A „rosszindulatú provokációnak” nevezett pályázat ellen miért nem a Jogtudományi Karnál tiltakozott, vagy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és az Európai Unió (EU) belgrádi irodájánál? Talán azért, mivel ezzel „az általunk (értsd: Hajnal Jenő és társai által – B. A.) szőtt szálakat is elvágnánk”[6]? Hajnal nem a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és a Szerb Haladó Párt (SNS) közötti „szálakat” félti?
Közben az idő múlik, és a bizonytalanság miatt is, a társadalom- és jogtudomány iránt érdeklődő középiskolát végző nemzeti kisebbségi diákok külföldre távoznak! („Nagy a hiány a magyar jogászból az egész tartományban, és szükséges a fokozott utánpótlás, fontos a jogszabályt mielőbb betartatni és elérni, hogy a magyar nyelvű felvételi vizsgákat mielőbb megszervezzék az említett karon is.”)
Nyilvánvaló, hogy a Jogtudományi Kar újabb hátrányos, megkülönböztető lépést tett a magyar diákokkal szemben, diszkriminálja azokat a többségi nemzet tagjaihoz viszonyítva.
Sajnos beigazolódott, amire a Kar ellen szóló bírósági ítélettel kapcsolatos, április 26-ai írásomban[8] utaltam, amely döntés értelmében a jövőben a nemzeti kisebbségek nyelvén, így magyar nyelven is köteles megszervezni a felvételi vizsgát: „Nem kell továbbra sem elkönyvelni, hogy most már minden akadály elhárul a magyar felvételizés elől, hiszen az elsőfokú elutasító bírósági ítéletet, „tapsviharral nyugtázták a rektor által vezetett dékáni értekezleten”. Sóti Attila, a Vajdasági Magyar Diákszövetség (VaMaDiSz) elnöke április 17-én – a Facebookon közölt bejegyzése szerint – elment a Jogi Karra meghallgatni az ítélettel kapcsolatban „megígért kommentárt”, „de csak a portásfülkéig engedték”… A kar most, formálisan tiszteletben tartva a bírósági ítéletet, újabb diszkriminatív feltétellel állt elő a nemzeti kisebbségi hallgatók iránt.
A Jogtudományi Karra – amelynek egykor én is a hallgatója voltam, ahol megakadályozták a doktori értekezésem megvédését – (újabb) szégyen, hogy a perre egyáltalán sor került. Az meg csak hab a tortán, hogy a Kar a pert el is veszítette. Ennek a karnak – úgy látszik – már jó ideje nem érdeke a magyar jogászok képzése. (Annak ellenére, hogy a szerb állam köteles ezt biztosítani!) Egyébként is, hogyan fogják érezni magukat a magyar hallgatók azon a karon, amelyik megkülönböztetésben részesíti őket/ahol nem kívánatosak? Mi várhat rájuk a tanulmányok alatt? Nincs-e itt az ideje elgondolkozni az illetékeseknek – első sorban az MNT-nek – az újvidéki Jogtudományi Karon kívüli magyar jogászképzésről?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Erkölcsi kontextus
Természetesen a bíróság dolga kimondani az ítéletet. Feltételezem azonban, hogy ennek a jogi normának van erkölcs >
Moslékkoalíció
Napjainkban a forradalmi hitbe vetett remény ugyanúgy elsorvadt, miként a hagyományos hitbe vetett bizalom. Miért? Lehet, >
Nemzeti kisebbségpolitikai pálfordulás?
Amikor, tehát, AV a „kisebbségek jelenlétének fokozásáról” beszél „a köztársasági és a tartományi kormányban”, emögött Szerbia >
Ami elválaszt és ami összeköt
Az interneten Szőcs Gézát búcsúztatják. Jól esett olvasni Ara-Kovács Attila az intellektuális párbeszédre példát mutató mondatát. >
Civil jogvédelem
Nem a Caritas vezetőinek kellett volna átvenni a főkonzul asszonytól az ajándékot? Nem, mert akkor Pásztor >
Szőcs Géza halála
Politikusként próbálta gyógyítani aztokat a sebeket, amelyeket előzőleg értelmiségiként és költőként elszenvedett. Ízig-vérig modern költő nem >
Czeslaw Milos: „Azt mondom, XX. század és libabőrös leszek tőle”
Mit fognak mondani a XXI. századról? Nemcsak Czeslaw Milos esszéit, hanem a verseit is kedvelem. A >
Az egyetemi tanárok és az iszlám
Tudomásul veszem, én is azzal vigasztalódok, hogy a barbárság csatát nyerhet, de háborút nem. Előfordulhat-e azonban >
Hivatásos optimisták
Amíg nem készül alapos, tárgyilagos elemzés/térképezés a magyar közösség helyzetéről Szerbiában, beleértve a szórvány állapotát is >
Manapság kocsonyás lett a szellemi élet
Csakhogy a komp immár nem pusztán Magyarország, hanem az egész kelet-közép-európai régió. Az értelmiség nagy része >
Európa árvái
Idővel azonban hála néhány kritikusnak, rádöbbentem, hogy ez egy másik titokzatos kisebbségit is megszólaltat. Európa legrejtélyesebb >
Marxizmusról és egyebekről
De az biztos, hogy a primitív anyagiasság, az a materializmus, amely „az anyagi előny” ideológiája, a >