2019. július 22. hétfő
Ma Magdolna, Mária, Magda névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Napi ajánló

A jogi kar visszaüt

Bozóki Antal
Bozóki Antal

Nincs-e itt az ideje elgondolkozni az illetékeseknek – első sorban az MNT-nek – az újvidéki Jogtudományi Karon kívüli magyar jogászképzésről? Bozóki Antal:

„Alig egy óra alatt egyhangúlag elfogadták a képviselők a Magyar Nemzeti Tanács május 24-ei 33. rendes ülésének közel 50 napirendi pontját”!

Ez azt jelenti, hogy egy percnél alig valamivel több idő jutott egy-egy napirendi pontra.  Lehet itt érdemi munkáról beszélni? Nem komolytalan ez?

Az ülésen Hajnal Jenő, a testület elnöke – „napirenden kívül” – „tájékoztatta a tagságot, hogy a testület tiltakozott (sic!) az illetékes tartományi titkárságoknál az Újvidéki Egyetem Jogtudományi Kara által a következő tanévben kezdődő alapképzésre meghirdetett pályázat okán, mivel abban az intézmény a szerb nyelv ismeretének a bizonyítását szabta meg feltételként a nemzeti kisebbségek nyelvén felvételizők számára.

A Jogtudományi Kart, amely éveken át folyamatosan megszegte a vonatkozó, kötelező erejű tartományi határozatot, a közelmúltban jogerős bírósági ítélettel „kényszerítették” a felvételi vizsga megszervezésére a nemzeti kisebbségek nyelvén. Idei felhívásában az intézmény a nemzeti kisebbségekhez tartozó felvételizők esetében külön feltételt szabott meg: B2-es szintű szerbnyelv-teszt kitöltését a felvétel feltételeként. Ennek következtében a többségi nemzet képviselőihez képest a nemzeti kisebbségeknek eggyel több feltételt kell teljesíteniük, ha a szóban forgó intézményben szeretnék megkezdeni felsőoktatási tanulmányaikat. A nemzeti kisebbségekhez tartozók felvételizhetnek anyanyelvükön, de egy nappal a felvételi vizsgát követően – még mielőtt az intézmény közzé tenné az összes felvételiző eredményét, és megállapítaná a felvételt nyertek rangsorát – felmérik a szerbtudásukat, és az eredményük függvényében nyernek felvételt az intézménybe – olvasható az ülésről készült írásban.

Hajnal „tájékoztatta a tagságot, hogy a tanács (vagyis az MNT – B. A.) tiltakozott az illetékes tartományi titkárságoknál” a pályázati feltételek miatt.

Ebből azt lehet kiérteni, a tanácstagok a helyszínen értesültek, hogy már tiltakoztak a pályázat ellen?! Az ülésről készült írás további részéből aztán megtudjuk, hogy „az MNT (nem tiltakozott, hanem csak – B. A.) felvette a kapcsolatot (sic!) az illetékes tartományi titkárságokkal, és ők arról biztosítottak bennünket (nem tudni kit: Hajnal Jenőt, vagy az MNT-t? – B. A.), hogy már kötelezték a jogi kart arra, hogy azonnali hatállyal módosítsák a jogegyenlőség elvét sértő pályázati felhívást”.

Aki ismeri a tartományi közigazgatás szervezetét, annak világos, hogy ebben az ügyben egyedül a Nyilas Mihály vezette Tartományi oktatási, közigazgatási és nemzeti közösségi titkárság az illetékes. Az a Nyilas titkár, aki eddig – ismereteim szerint – nem érvényesítette a Jogtudományi Karral szemben a vonatkozó tartományi jogszabályt. Ez miatt kerül(he)tett sor a perre. Most majd rá fogja kényszeríteni a Kart, hogy változtassa meg a pályázati feltételeket?  Rövidesen megtudjuk.

Az elnök „tájékoztatójából” most nem világos, kinek a nevében „tiltakozott”, a saját nevében, az MNT nevében, vagy a tanácstagok nevében, illetve csak „felvette a kapcsolatot az illetékes tartományi titkárságokkal”. Ez mégsem ugyan az! Még azt sem mondta, hogy melyekkel. Hol van a dokumentum, amelyikkel ezek a titkárságok (?) „biztosítottak bennünket” (kit?) a pályázat módosításáról.

Egyébként is, mit jelent az, hogy „az MNT felvette a kapcsolatot”? Kivel? Hajnal Jenő felhívta telefonon a Nyilas Mihályt? A „rosszindulatú provokációnak” nevezett pályázat ellen miért nem a Jogtudományi Karnál tiltakozott, vagy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és az Európai Unió (EU) belgrádi irodájánál? Talán azért, mivel ezzel „az általunk (értsd: Hajnal Jenő és társai által – B. A.) szőtt szálakat is elvágnánk”[6]? Hajnal nem a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és a Szerb Haladó Párt (SNS) közötti „szálakat” félti?

Közben az idő múlik, és a bizonytalanság miatt is, a társadalom- és jogtudomány iránt érdeklődő középiskolát végző nemzeti kisebbségi diákok külföldre távoznak! („Nagy a hiány a magyar jogászból az egész tartományban, és szükséges a fokozott utánpótlás, fontos a jogszabályt mielőbb betartatni és elérni, hogy a magyar nyelvű felvételi vizsgákat mielőbb megszervezzék az említett karon is.”)

Nyilvánvaló, hogy a Jogtudományi Kar újabb hátrányos, megkülönböztető lépést tett a magyar diákokkal szemben, diszkriminálja azokat a többségi nemzet tagjaihoz viszonyítva.

Sajnos beigazolódott, amire a Kar ellen szóló bírósági ítélettel kapcsolatos, április 26-ai írásomban[8] utaltam, amely döntés értelmében a jövőben a nemzeti kisebbségek nyelvén, így magyar nyelven is köteles megszervezni a felvételi vizsgát: „Nem kell továbbra sem elkönyvelni, hogy most már minden akadály elhárul a magyar felvételizés elől, hiszen az elsőfokú elutasító bírósági ítéletet, „tapsviharral nyugtázták a rektor által vezetett dékáni értekezleten”. Sóti Attila, a Vajdasági Magyar Diákszövetség (VaMaDiSz) elnöke április 17-én – a Facebookon közölt bejegyzése szerint – elment a Jogi Karra meghallgatni az ítélettel kapcsolatban „megígért kommentárt”, „de csak a portásfülkéig engedték”… A kar most, formálisan tiszteletben tartva a bírósági ítéletet, újabb diszkriminatív feltétellel állt elő a nemzeti kisebbségi hallgatók iránt.

A Jogtudományi Karra – amelynek egykor én is a hallgatója voltam, ahol megakadályozták a doktori értekezésem megvédését – (újabb) szégyen, hogy a perre egyáltalán sor került. Az meg csak hab a tortán, hogy a Kar a pert el is veszítette. Ennek a karnak – úgy látszik – már jó ideje nem érdeke a magyar jogászok képzése. (Annak ellenére, hogy a szerb állam köteles ezt biztosítani!) Egyébként is, hogyan fogják érezni magukat a magyar hallgatók azon a karon, amelyik megkülönböztetésben részesíti őket/ahol nem kívánatosak? Mi várhat rájuk a tanulmányok alatt? Nincs-e itt az ideje elgondolkozni az illetékeseknek – első sorban az MNT-nek – az újvidéki Jogtudományi Karon kívüli magyar jogászképzésről?

 

 

2018. május 29.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Az árulás testi kényszere

Vajon gyávaság-e vészhelyzetben futni, menekülni, félni? Vajon Magda, ha őrzi, vállalja a zsidó identitást, több esélye >

Tovább

Balkáni egzotikum vagy Európa nyitott sebe

Miljenko Jergović boszniai horvát író egyik interjújában pontosan megfogalmazta miről is van szó. Úgy érzi, írja, >

Tovább

Egy magyar közösség leépítése

Ceterum cense (vagyis: egyébként úgy vélem): A Helyi Közösség Tanácsácsnak – a művelődési és egyéb szórakozási >

Tovább

Nem a smirgli

Oda jutottunk, hogy a kisember annyira kiábrándult már a biztonságáért felelős szervből, valamint az őt – >

Tovább

A szabadkai Houdini

Szemmel látható, hogy Bogdan Laban a szabadkai hatalmi elit (és a szélesebb értelemben vett hatalomgyakorlók) számára >

Tovább

Temetőt győztek

A temetőbeli közjáték a működő nemzeti illiberál színrevitele, valami másra van szükségünk, jövő-tervekre, hiszen a múltat >

Tovább

Vége

A rezsim nem a barantázó pántürk ősdilettánsokat hozza helyzetbe, és nem is az Akadémia ingatlanvagyona érdekli, >

Tovább

Mélységesen sajnálnám, ha a Vajdaságban kihalna a magyar mondat

Vagy tíz évvel ezelőtt naplómban írtam erről, akkor is jöttek a verőlegények, mert ez tabutréma volt. >

Tovább

SZÓSZEDET

Itt, a szövegeket szövők és lélegzők tengerszemében olyan távolinak tűnnek a kultúra ítészei és szabászai, a >

Tovább

Szavazni vagy bojkottálni?

A délvidéki/vajdasági magyar közösség – egyebek között – politikai apátiába is került, amit katasztrófának is lehet(ne) >

Tovább

A hinta

Újvidék önkormányzata nem folyamodik olyan populista, ad hoc megoldásokhoz, mint egyes városok, ahol egy mobilcsapat 48 >

Tovább

„Meddig jutottunk?”

A háborús bűnösség, rehabilitálás és kártérítés kérdésével kapcsolatban megállapítják, hogy az észlelt „fogyatékosságok nagyban nehezítik, vagy >

Tovább