Ma Adorján, Adrián névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
A jogi kar visszaüt
Bozóki Antal
Nincs-e itt az ideje elgondolkozni az illetékeseknek – első sorban az MNT-nek – az újvidéki Jogtudományi Karon kívüli magyar jogászképzésről? Bozóki Antal:
„Alig egy óra alatt egyhangúlag elfogadták a képviselők a Magyar Nemzeti Tanács május 24-ei 33. rendes ülésének közel 50 napirendi pontját”!
Ez azt jelenti, hogy egy percnél alig valamivel több idő jutott egy-egy napirendi pontra. Lehet itt érdemi munkáról beszélni? Nem komolytalan ez?
Az ülésen Hajnal Jenő, a testület elnöke – „napirenden kívül” – „tájékoztatta a tagságot, hogy a testület tiltakozott (sic!) az illetékes tartományi titkárságoknál az Újvidéki Egyetem Jogtudományi Kara által a következő tanévben kezdődő alapképzésre meghirdetett pályázat okán, mivel abban az intézmény a szerb nyelv ismeretének a bizonyítását szabta meg feltételként a nemzeti kisebbségek nyelvén felvételizők számára.
A Jogtudományi Kart, amely éveken át folyamatosan megszegte a vonatkozó, kötelező erejű tartományi határozatot, a közelmúltban jogerős bírósági ítélettel „kényszerítették” a felvételi vizsga megszervezésére a nemzeti kisebbségek nyelvén. Idei felhívásában az intézmény a nemzeti kisebbségekhez tartozó felvételizők esetében külön feltételt szabott meg: B2-es szintű szerbnyelv-teszt kitöltését a felvétel feltételeként. Ennek következtében a többségi nemzet képviselőihez képest a nemzeti kisebbségeknek eggyel több feltételt kell teljesíteniük, ha a szóban forgó intézményben szeretnék megkezdeni felsőoktatási tanulmányaikat. A nemzeti kisebbségekhez tartozók felvételizhetnek anyanyelvükön, de egy nappal a felvételi vizsgát követően – még mielőtt az intézmény közzé tenné az összes felvételiző eredményét, és megállapítaná a felvételt nyertek rangsorát – felmérik a szerbtudásukat, és az eredményük függvényében nyernek felvételt az intézménybe – olvasható az ülésről készült írásban.
Hajnal „tájékoztatta a tagságot, hogy a tanács (vagyis az MNT – B. A.) tiltakozott az illetékes tartományi titkárságoknál” a pályázati feltételek miatt.
Ebből azt lehet kiérteni, a tanácstagok a helyszínen értesültek, hogy már tiltakoztak a pályázat ellen?! Az ülésről készült írás további részéből aztán megtudjuk, hogy „az MNT (nem tiltakozott, hanem csak – B. A.) felvette a kapcsolatot (sic!) az illetékes tartományi titkárságokkal, és ők arról biztosítottak bennünket (nem tudni kit: Hajnal Jenőt, vagy az MNT-t? – B. A.), hogy már kötelezték a jogi kart arra, hogy azonnali hatállyal módosítsák a jogegyenlőség elvét sértő pályázati felhívást”.
Aki ismeri a tartományi közigazgatás szervezetét, annak világos, hogy ebben az ügyben egyedül a Nyilas Mihály vezette Tartományi oktatási, közigazgatási és nemzeti közösségi titkárság az illetékes. Az a Nyilas titkár, aki eddig – ismereteim szerint – nem érvényesítette a Jogtudományi Karral szemben a vonatkozó tartományi jogszabályt. Ez miatt kerül(he)tett sor a perre. Most majd rá fogja kényszeríteni a Kart, hogy változtassa meg a pályázati feltételeket? Rövidesen megtudjuk.
Az elnök „tájékoztatójából” most nem világos, kinek a nevében „tiltakozott”, a saját nevében, az MNT nevében, vagy a tanácstagok nevében, illetve csak „felvette a kapcsolatot az illetékes tartományi titkárságokkal”. Ez mégsem ugyan az! Még azt sem mondta, hogy melyekkel. Hol van a dokumentum, amelyikkel ezek a titkárságok (?) „biztosítottak bennünket” (kit?) a pályázat módosításáról.
Egyébként is, mit jelent az, hogy „az MNT felvette a kapcsolatot”? Kivel? Hajnal Jenő felhívta telefonon a Nyilas Mihályt? A „rosszindulatú provokációnak” nevezett pályázat ellen miért nem a Jogtudományi Karnál tiltakozott, vagy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és az Európai Unió (EU) belgrádi irodájánál? Talán azért, mivel ezzel „az általunk (értsd: Hajnal Jenő és társai által – B. A.) szőtt szálakat is elvágnánk”[6]? Hajnal nem a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és a Szerb Haladó Párt (SNS) közötti „szálakat” félti?
Közben az idő múlik, és a bizonytalanság miatt is, a társadalom- és jogtudomány iránt érdeklődő középiskolát végző nemzeti kisebbségi diákok külföldre távoznak! („Nagy a hiány a magyar jogászból az egész tartományban, és szükséges a fokozott utánpótlás, fontos a jogszabályt mielőbb betartatni és elérni, hogy a magyar nyelvű felvételi vizsgákat mielőbb megszervezzék az említett karon is.”)
Nyilvánvaló, hogy a Jogtudományi Kar újabb hátrányos, megkülönböztető lépést tett a magyar diákokkal szemben, diszkriminálja azokat a többségi nemzet tagjaihoz viszonyítva.
Sajnos beigazolódott, amire a Kar ellen szóló bírósági ítélettel kapcsolatos, április 26-ai írásomban[8] utaltam, amely döntés értelmében a jövőben a nemzeti kisebbségek nyelvén, így magyar nyelven is köteles megszervezni a felvételi vizsgát: „Nem kell továbbra sem elkönyvelni, hogy most már minden akadály elhárul a magyar felvételizés elől, hiszen az elsőfokú elutasító bírósági ítéletet, „tapsviharral nyugtázták a rektor által vezetett dékáni értekezleten”. Sóti Attila, a Vajdasági Magyar Diákszövetség (VaMaDiSz) elnöke április 17-én – a Facebookon közölt bejegyzése szerint – elment a Jogi Karra meghallgatni az ítélettel kapcsolatban „megígért kommentárt”, „de csak a portásfülkéig engedték”… A kar most, formálisan tiszteletben tartva a bírósági ítéletet, újabb diszkriminatív feltétellel állt elő a nemzeti kisebbségi hallgatók iránt.
A Jogtudományi Karra – amelynek egykor én is a hallgatója voltam, ahol megakadályozták a doktori értekezésem megvédését – (újabb) szégyen, hogy a perre egyáltalán sor került. Az meg csak hab a tortán, hogy a Kar a pert el is veszítette. Ennek a karnak – úgy látszik – már jó ideje nem érdeke a magyar jogászok képzése. (Annak ellenére, hogy a szerb állam köteles ezt biztosítani!) Egyébként is, hogyan fogják érezni magukat a magyar hallgatók azon a karon, amelyik megkülönböztetésben részesíti őket/ahol nem kívánatosak? Mi várhat rájuk a tanulmányok alatt? Nincs-e itt az ideje elgondolkozni az illetékeseknek – első sorban az MNT-nek – az újvidéki Jogtudományi Karon kívüli magyar jogászképzésről?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Ki a jó magyar és ki nem az
Természetesen azzal kérkednek, hogy ők a legjobb magyarok! Ahogy látom a „jó magyarok” időközben jócskán megszelídültek, >
A nemzeti közösségi jogok újabb nyirbálása?
Az MNT-nek a kultúrában való döntéshozatali jogokért való mostani kiállása határozott és jogilag is indokolt. Kérdés >
Európa árvái
Jól esett, hogy újra láthattam a régi ismerős arcokat. Kiderült, hogy Horvátországban és Szlovéniában mégis valamelyest >
Az énekes halálát gyászolja a hatalom és az ellenzék
A mérvadó újságok megemlékeznek a 100 évvel ezelőtt 1921-ben született (2002-ben elhunyt) amerikai liberális filozófusról, John >
Sok pénz, semmi eredmény
A jelenlegi vezetőknek halvány elképzelésük se nincsen, hogyan lehetne fejleszteni, a saját lábára állítani a délvidéki/vajdasági >
A mazsolázók
Színre lépnek a névtelenül mazsolázó sajtómunkások, akik a megjelent autorizált interjút úgy vágják össze, hogy nem >
Kusturica Szarajevó fölött
És akadnak azért jó dolgok is. Igaz, a halálhoz kötődnek ezek is. Elhunyt ugyanis az újvidéki >
Az elrabolt idők nyomában
Én csak keresem a hagyományt miközben az a tudat kínoz, hogy elrabolták a múltomat. Nem csak >
A tévedhetetlenekkel szemben
Furcsa állítás, de bevallom: nem hiszek azoknak az embereknek, akik életükben nem tévedtek jó néhányszor. Nem >
„Nesze semmi, fogd meg jól!”
Aki csak teheti, továbbra is tartson ki az elvett ingatlanok természetben való visszakövetelése mellett, ne fogadja >
A közéleti vákuum depresszív hatása
A covid19 befagyasztotta az állapotokat, ami nem jelenti azt, hogy a társadalmi feszültségek nem növekszenek. Ezt >
A harmincas évek újra meg újra felbukkanak
Az antifasiszta Európa kerekedett felül, az képviselte a többséget, és rossz érzéseim ellenére elégedett vagyok azzal, >