2019. szeptember 22. vasárnap
Ma Móric, Tamás névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló (Ami az áprilisi jegyzetekből kimaradt)

Törvény – közösségi támogatás nélkül

Bozóki Antal
Bozóki Antal

A nemzeti kisebbségeknek a hatalom puszta támogatóvá való (át)alakítása, amire a vezetőik törekednek, nem jó. Nem jó Vajdaságra, sem Szerbiára nézve, nem jó a nemzeti kisebbségek, de a többségi nemzet számára sem. Végső esetben rossz a demokrácia számára. Csak azok számára jó, akik autokráciára törekednek. Bozóki Antal:

Április 11.

„Nemzetközi botrány”

A genfi székhelyű Építőipari- és Erdészeti Dolgozók Nemzetközi Szervezete (BWI) támogatásáról biztosította az Építőipari Dolgozók Önálló Szerbiai Szakszervezetének a nők megkülönböztetése elleni kampányát és Danka Simić, a Mali Zvornik-i Ravnaja vállalat dolgozója jogainak védelmét. „Felszólítunk mindenki, hogy Szerbiában szüntessék meg a nők megkülönböztetésének miden formáját – hangoztatta a BWI.

Ennek, a dolgozók jogainak védelmével foglalkozó nemzetközi szervezetnek a honlapján az egész világban megjelent a felhívás, amellyel felszólítanak mindenkit, hogy támogassa Dankát, de minden más, megkülönböztetésben részesülő nőt is.

– Amikor megütik a nőt, akkor a követ ütik meg – hangoztatta a BWI, hozzátéve a magyarázatot, miszerint Danka Simićet a kő és aggregátum gyárban, a laboránsi munkahelyről előbb a takarítónői munkahelyre helyezték át, később pedig, fizikai munkásként, követ hordattak vele a kőtörőben – csupán azért mert a férje szakszervezeti elnök volt.

– A mi ernyő szervezetünk támogatta a Danka Simić, de a munkahelyén megkülönböztetésben részesülő mindenki más védelmére indított kampányukat: Ez most egy olyan dolog, amit az egész világ lát, az egész világ láthatja, hogyan különböztetik meg a nőket Szerbiában – nyilatkozta a Danas c. belgrádi napilapnak Saša Torlaković, az Építőipari Dolgozók Önálló Szakszervezetének elnöke.

Danka Simić esete is az emberi jogok szerbiai állapotáról tanúskodik.

Ana Brnabić és Aleksandar Vučić, nyugodtan alszotok-e? – teszi fel a kérdést kommentárjában a Danas.

Április 12.

A brüsszeli megállapodás „szövege” cáfolja Belgrádot

A szerb hatalmi szervek nem kellene, hogy felháborodjanak Maja Kocijančićnak, az Európai Parlament szóvivőjének azon kijelentése miatt, miszerint a szerb községek közösségét (ZSO/SZKK) a koszovói törvényekkel összhangban hozzák létre, mivel Belgrád és Pristina brüsszeli megállapodásának 4. pontjában a következő áll: „A részvevő községeknek, a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájával és a koszovói törvényben foglalt meghatalmazásokkal összhangban, joguk lesz az együttműködésre a közös  illetékességeik megvalósításában, a szerb községek közössége által” – hangoztatták a belgrádi Danas napilap által megkérdezett személyek, kommentálva Aleksadar Vučić szerb elnök szavait, hogy a brüsszeli megállapodásban nem azt írja, hogy a SZKK a koszovói törvények alapján lesz megalakítva, és hogy meglepődött Kocijančić nyilatkozatán.

Diplomaták és a koszovói kérdés szakértői úgyszintén emlékeztetnek, hogy a SZKK-ről szóló, 2015. augusztus 25-i megállapodás ezt is tartalmazza: „A szerb községek asszociációját Koszovón, mint községek asszociációját/közösségét hozzák létre, az első megállapodással, az első megállapodás becikkelyezésével és a koszovói törvényekkel előlátott módon”. 

A Danas diplomáciai forrásai nem hivatalosan azt mondják, hogy az első (2013-ban aláírt) megállapodásnak homályos pontjai vannak, ami lehetővé teszi, hogy Belgrád és Pristina eltérően magyarázzák a rendelkezéseit, különösen azokat, amelyek a szerb községek létrehozására vonatkoznak.

Borko Stefanović, a Szerbiai Baloldal (LS) elnöke és a Belgrád tárgyaló csoportjának vezetője a Pristinával folytatott tárgyalásokon, a Danasnak nyilatkozva elmondta: – Nekik (a szerb hatalomnak) természetesen kellemetlen és nem megfelelő, hogy a polgároknak elmondják, mit fogadtak el. A tárgyalások mindig a koszovói kormány döntéseire való befolyásról folynak, és ez így volt 1999-től, mondja Stefanović. – A brüsszeli megállapodás 4. pontjában világosan írja, hogy a szerb községek közössége a koszovói rendszeren belül van – jegyzete meg.

Akkor most mivel is elégedetlen/miért is elégedetlenkedik a szerb vezetőség? 

Április 13-14.

A kisebbségi nyelvhasználattal minden rendben?

A Magyar Szó szerint a nyelvnek, a kultúrának és az identitásnak a megőrzésérő tartott „kétnapos szakmai tanácskozást a Tartományi Ombudsman a vajdasági parlament üléstermében”. A Minority News szerint nemzetközi konferenciát tartott a Tartományi Ombudsman, „Nyelv – kultúra – identitás címmel”

Zoran Pavlović tartományi ombudsman elmondta, „a nyelv és íráshasználat megvalósítása terén nem gondokkal, inkább technikai jellegű felkészületlenséggel lehet találkozni bizonyos helységekben Vajdaságban”. Előfordul – közölte, hogy a hibát, észlelése után azonnal elhárítják, s egy újfajta, megfelelő gyakorlatot vezetnek be.

Ebből a megfogalmazásból a gyanútlan olvasó arra a megállapodásra juthatna, hogy Vajdaságban a nemzeti kisebbségi nyelvhasználattal minden a legnagyobb rendben van és csak bizonyos műszaki „gondok” akadnak „bizonyos helységekben”, amelyeket az ombudsman nem nevezett meg.

Úgy tűnik, hogy a tartományi ombudsman nem kellőképpen tájékozott a témában, mivel ennek a megállapításának bizony nem sok köze van a valósághoz. A magyarlakta falvakban ugyanis jóformán még anyakönyvi kivonatot sem lehet kapni magyar nyelven, hogy az anyakönyvi események beírását, az adóvégzéseket, a nyugdíjvégzéseket, a személyi igazolványokat, stb. ne is említsük, vagy azt, hogy például „a szabadkai Városházán egyre kevesebb a magyarul beszélő és értő ember”. Ezt már „a nyelvhasználati jogok egyre drasztikusabb megnyirbálásának” is nevezik.

„A nyelv- és íráshasználat kérdése nem kizárólag identitásunkkal, hanem biztonságunkkal is kapcsolatba hozható – hangzott el a tanácskozáson”. Az írásból viszont nem tűnik ki, hogy ez mit is jelent és hogyan kell ezt érteni?

A tanácskozáson részt vett Gönc Lajos, az újvidéki Bölcsészettudományi Kar tanára, aki arról tartott „előadást” mit lehet tenni a nyelvi kulturális sokszínűség csökkentése ellen. Várady Tibor akadémikus arról beszélt, „hogyan őrizhető meg a nyelv és a kultúra. Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke úgyszintén nagy általánosságban beszélt arról, hogy „a vajdasági magyarság identitásának meghatározó tényezője a nyelv, a kultúra és a hit”.

Az idézett írásból nem derül ki, hogy a tanácskozásra (konferenciára?) készült-e felmérés a nyelv- és íráshasználati jogok érvényesítéséről a tartományi hivatalokban, a közszolgálatokban és a helyi önkormányzatokban és helyi közösségben tartomány szerte. (A Tartományi Ombudsman honlapja szerint legutóbb 2015-ben készült felmérés „a nemzeti kisebbségek nyelvének és írásának használatáról, amelyek hivatalos használatban vannak a tartományi közigazgatási szervekben”). Amennyiben ilyen felmérés most nem készült, akkor kár volt erre a kétnapos tanácskozásra költeni az adófizetők pénzét. A tudósításokból az sem derült ki, hogy a részvevők elfogadtak volna bármilyen záradékot a „nemzeti kisebbségi nyelv- és íráshasználat alkalmazása területén”.

Az ilyen jellegű összejöveteleken túl sok az „előadás”, hiányzik a helyzetelemzés, a problémák és a feladatok megfogalmazása! Már maga az elnevezése/témafelvetése is túlságosan általános. Miért nem arról tanácskoztak, hogyan valósultak meg az ombudsmannak 2015. évi felméréssel kapcsolatos ajánlásai? Van-e ennek a tanácskozásnak/konferenciának egyáltalán valamilyen konkrét hozadéka?

Április 16.

Törvény – közösségi támogatás nélkül

Belgrádban kerekasztal értekezletet tartottak, amelyen „a szerbiai nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsainak, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) szerbiai küldöttségének, a civil szférának, valamint a Szerbiai Államigazgatási és Helyi Önkormányzati Minisztériumnak a képviselői egyeztettek a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítási és kiegészítési javaslata tervezetének a munkaváltozatáról”.

Suzana Paunović, a szerb kormány Emberi- és kisebbségjogi Hivatalának igazgatójának nyilatkozata szerint „az Államigazgatási és Helyi Önkormányzati Minisztérium március 29-étől április 18-ig közvitát szervezett a törvénytervezetről”.

A szerb kormány javaslata „lehetővé tenné a nemzeti tanácsok helyzetének javítását, átlátható finanszírozásukat és a túlzott politizálás csökkentését”, jelentette ki Branko Ružić az említett minisztérium minisztere. Hogy ez valójában mit jelent majd a gyakorlatban, az a nyilvánosság számára egyelőre talány.

– A nemzeti tanácsok koordinációja a múlt hét folyamán egységes álláspontot alakított ki a törvénytervezettel kapcsolatban. A koordináció hét pontba foglalt álláspontját terjesztették elő a tegnapi rendezvényen a nemzeti tanácsok képviselői – nyilatkozta Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke. A koordináció javaslata a törvénymódosítási és kiegészítési tervezet legújabb munkaváltozatának a kiegészítését, azaz bővítését irányozza elő, tette hozzá. Szerinte „nagy az esély arra, hogy a törvénymódosítást két hónapon belül elfogadják a Szerbiai Képviselőházban”.

Csonka Áron, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) elnöke április 14-én a párt óbecsei székházában bírálta a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosításának tervezetét. Elmondta, hogy „a konzultációk alkalmával nagyon sok javaslat elhangzott, hogyan lehetne jobb a törvénytervezet, de ezek közül egyet sem építettek be, sőt további szigorítások történtek”. A VMDK elnöke ugyanakkor „felszólította a Vajdasági Magyar Szövetséget, hozzák nyilvánosságra, miről is tárgyalnak a miniszterrel, és konkretizálják az észrevételeiket, vagy pedig a javítási javaslataikat, hogy ebből egy vita kerekedjen.”

Jellemző, hogy a többi magyar párt és egyetlen civil szervezet a szavát sem hallatta ebben a fontos kérdésben. A magyar közösségben, sajnos, már jó ideje semmilyen párbeszéd sem közös érdekvédelem nincsen. 

Ismereteim szerint, az MNT még csak napirendre sem tűzte a nemzeti tanácsi törvény módosítását. A tervezet kidolgozásában Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke és valamint Nyilas Mihály tartományi oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi titkár vett részt. A VMSZ valamiféle háttári egyeztetéseket folytatott a Minisztériummal, de hogy mire jutott ezzel – a jelekből ítélve – csak akkor tudjuk meg, amikor a törvény a szerb parlament elé kerül. A módosítások – a fentiek alapján – a VMSZ és koalíciós partnere, a Szerb Haladó Párt (SNS/SZHP) egyezkedésének az eredménye. Mit hoz a közösségre nézve?

Április 16.

Miért támogatják a kisebbségek a SZHP hatalmát?

– Miroslav, tőletek, szerbektől függ ki lesz hatalmon Szerbiában, az én kötelességem, hogy a legjobb módon védjem a nemzeti közösségem érdekeit. Az én véleményem szerint ezeket pedig a legjobban a hatalmon lévő pártokkal való együttműködéssel védem. Egyébként, évek óta így jár el a te Pupovacod (Milorad, a horvátországi Szerb Nemzeti Tanács elnöke, kisebbségi parlamenti képviselő – B. A.) is Horvátországban – válaszolta „a vajdasági nemzeti kisebbségek egyik legnagyobb pártjának vezetője” Miroslav Vasinnak, a Demokrata Párt Tartományi Bizottsága elnökének kérdésére, „hogyan támogathatja (az említett párt elnöke – B. A.) azokat, akikkel évtizedekig ellentétben volt, az ideológiai, de a vajdasági értékeket is nézve?

– A nemzeti kisebbségeknek a hatalom puszta támogatóvá való (át)alakítása, amire a vezetőik törekednek, nem jó. Nem jó Vajdaságra, sem Szerbiára nézve, nem jó a nemzeti kisebbségek, de a többségi nemzet számára sem. Végső esetben rossz a demokrácia számára. Csak azok számára jó, akik autokráciára törekednek – írja Vasin.

 

 

2018. május 6.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Lépésnyire a végső győzelemtől

Már nem csodálkozunk rajta, hogy a „protestáló hit, küldetéses vétó” egyházának püspökét államunk vitathatatlan vezetője jelöli >

Tovább

Hasznos-e a bojkottálás?

Legyünk tisztában: A választásokat mindenképpen megtartják, az ellenzék részvételével, vagy az nélkül.  A VMSZ és a >

Tovább

Alászolgája Főnök, s respekt

Végleg populista fordulatot vett a rommagyar politika, nemcsak esetenként, azaz kampányban, hanem immár eldőlt, hogy minden >

Tovább

Szerelmünk volt és mostohánk lett

Többször is találkoztam Konráddal, hol Berlinben hol Budapesten, de nem került szóba Közép-Európa. Az utolsó néhány >

Tovább

Requiem a vajdmagy sajtószabadságért

Ma Bodzsoni és Ternovácz a vajdmagy újságírás két doyenje, vagy éppen szimbóluma – a két Nagy >

Tovább

Jelzők zűrzavarában

„Nem követhetnénk el nagyobb hibát annál, ha az eszmetörténet tárgykörében vizsgálnánk meg Orbán fejtegetéseinek valós vagy >

Tovább

Magyar-magyar párbeszéd?

Ez is arra utal, hogy a VMSZ elnökét mennyire (nem) érdekli a magyar-magyar együttműködés! De miért >

Tovább

Meghaltatok

Ez nem nekrológ. Csak lamento, jelentékeny emberek halálakor – amely mély válsággal esik egybe időben – >

Tovább

A szocializmusban az volt a legrosszabb, ami utána következett

Vannak azonban olyanok is, akik kritikusak a múlttal szemben, de a jelennel szemben is. Ők lettek >

Tovább

Nyári emlék

10 éve írtam Rajk Laci 60. szülinapjára (1949. január 26.). Nem gondoltam, hogy ez a megemlékezés >

Tovább

Az abszurd, "amiben élsz"

Az EP választásokkal fordulatot vett és kiteljesedett a rommagyar politika és végképp elköteleződött a nacionalista-populista – >

Tovább

A miniszterelnök nem magánember

Hiszen azt senki nem gondolhatja, hogy ez lenne Tarlós István budapesti főpolgármester választási üzenete (via Gulyás): >

Tovább