Ma Marianna névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Naplójegyzetek – Fragmentumok
Végel László
Nem kell találkoznia azokkal az emberekkel, akik meghurcolták. Én látom őket, amint felkattintom a televíziót. Ha kezembe veszem az újságot, akkor mit látok, azok a politikusok, akiknek a pártja a magyar kisebbség tagjait egy szendviccsel a határon tálra küldték volna, napjainkban az udvarias és civilizált viselkedésről csevegnek a parlamenti szószéken. Végel László:
2017. december 5., kedd
Újra Ljubljanában. Svetlana Slapšak és Božidar, a férje ebédre invitáltak. Svetlanával legutóbb tavaly tavasszal találkoztam az umagi Tomizza-napokon. Sorsunk összeköt bennünket. A határhelyzetünk. Én Újvidéken magyarul, ő pedig Ljubljanában szerb nyelven írja műveit. Egyikünk sem él saját nemzetének fővárosában, ami szükségszerűen peremsorsot jelent. Peremsors a peremállamok peremén. Sinkó Ervin jut eszembe. Babel mondta neki Moszkvában: „Magyarnak lenni már magában is szerencsétlenség, de ez még valahogy megjárja. Magyarnak és zsidónak lenni, ez azonban már kicsit több a soknál. Magyarnak és zsidónak és kommunista magyar írónak lenni, ez valósággal perverzitás. De ma magyarnak, zsidónak, kommunista magyar írónak és hozzá jugoszláv állampolgárnak lenni – emellett a megboldogult Sacher-Masoch fantáziája egyszerűen ártatlan kis pincsikutya.” Lehet, hogy Savher-Masoh fantáziájának szüleménye a perem peremén, a nemzetállam fővárosán kívül magyar írónak lenni.
Szerencsére, ő átköltözhetett Ljubljanába, itt él mind a mai napig. Nem kell találkoznia azokkal az emberekkel, akik meghurcolták. Én látom őket, amint felkattintom a televíziót. Ha kezembe veszem az újságot, akkor mit látok, azok a politikusok, akiknek a pártja a magyar kisebbség tagjait egy szendviccsel a határon tálra küldték volna, napjainkban az udvarias és civilizált viselkedésről csevegnek a parlamenti szószéken. (…) Svetlanával beszélgetve szóba kerül Danilo Kiš is. Engem is, őt is, az utóbbi időben rendkívül zavarja Danilo Kiš kisajátítása. A Kiš-ciklusom legutóbbi darabjában már arról írtam, miként ünneplik Danilo Kišt a mai nemzeti érzelmű pártvezetők. A legjobb írók mégis a halott írók, őket ki lehet sajátítani. Jól odamondogatott a kommunistáknak, hangoztatták az újdonsült antikommunisták és dicsérik a Borisz Davidovics síremlékét, amelyet egykor nem volt ajánlatos dicsérni, ma pedig a hatalom kegyeit kereső színházigazgatók szívesen műsorra tűzik. (…)
Hogyan viselkedne Danilo Kiš, ha köztünk élne? (…) A volt Jugoszláv térségben ugyanis, az egykori rendszerkritikusok sorra a balliberális oldalra sodródtak, míg a rendszer hű támaszai, vagy azok, akik ügyesen meghúzódtak s egy kritikus szót sem ejtettek, hirtelen a legvérmesebb antikommunisták lettek. Tanulságos példa erre Slavuj Žižek, a világhírű marxista filozófussztár, aki a nyolcvanas években a rendszerkritikus Mladina munkatársa volt, jelenleg a baloldalon írja provokatív, a globális kapitalizmust ostromló írásait. Ezzel kapcsolatban érdemes emlékeztetni Milan Kundera megállapítására az emlékek orvellizálásáról. Azok az emberek beszélnek a „negyven szörnyűséges évről”, írja a disszidens Kundera, akik élték az életüket, nem kényszerültek emigrációba, nem járták meg a börtönöket, akikre nem néztek görbe szemmel. Ma már Dunát lehetne rekeszteni ehhez hasonló irodalommal. Nem tudom, meddig tart ez a kelet-közép-európai posztkommunista viktimológiai bohózat, amelynek segítségével még a kommunizmus kommunista áldozatait is kisajátítják az újkapitalista oligarchák. Kisajátítják, avagy kiárusítják. Majdnem mindegy.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Búcsúvacsora
Csoportosan érkeztek az ismeretlen vendégeim, akik majd kimondják a verdiktet felettem. Ítélőbíróim szótlanul lépnek be a >
Az újszerűség lett a dogmává váló uralkodó hagyomány
Napirendre került az autosovinizmus vádja is, amellyel egyébként az establishment rendszeresen „leleplezi” a kritikusan gondolkodókat. “A >
A történelem kapuja előtt
Eltávolodva a helyszíntől visszapillantottam: a lánykák még mindig az ablak előtt ácsorogtak. Azt hiszem, így álldogál >
A közgáz és a színiakadémia
A hivatalos Magyarország még színfalhasogatásra se képes, meg se leli a színfalat, a nem hivatalos Magyarország >
Szerbiában hanyatlik a demokrácia
A Pásztor István irányította Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) ezt a hanyatló szerbiai demokráciát – ami egyre >
Restitúció: „az adatok tényleg lesújtóak”
A délvidéki magyarok hogyan is jártak, kerültek ki ebből a folyamatból? Kárpótolva lettek-e vagy sem? Voltak-e >
Elvesztettem egy országot, de maradt egy város
Szóba került a kisebbségi állapot is. Emiatt nem siránkozok, elfogadtam, vállalom, ezzel élek és nem azonosulok >
Akinek Gorbacsov volt a riportere
Zolcer Jánossal valamikor a kilencvenes évek elején ismerkedtem meg Münchenben, amikor egy ideig ott éltünk Évával >
Minden befejezetlen, még a rendszerváltás is
Az ellenzéki pártok nem alkalmazkodnak az új helyzethez, nehezen veszik tudomásul, hogy többé nem Milošević izolációs >
Száz napos türelmi idő
Az új vezetőség egyik első intézkedése éppen az MNT-ből való kivonulás lehetne, ami új helyzetet teremtene >
A doktori diplomák feketepiaci ára zuhan, az arany ára emelkedik
Minden relatív lett. A hazugság meggyőzőbb, mint az igazság, minden eladó és minden megvásárolható. A doktori >
Orbán Viktor! Hátrább az agarakkal!
Ha pedig a rezsim mégis elfojtja ezt a méreteiben aprócska, politikailag gyönge, ám szeretetre méltó, szép, >