2019. november 17. vasárnap
Ma Hortenzia, Gergő, Dénes névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Napi ajánló

Virsli vagy/és malac

Csorba Zoltán
Csorba Zoltán

Szóval: a szagok alapján szinte minden lakásban lencsét főztek. A mi lakásunkból viszont, Emma feleségem jóvoltából, a finom sült malac illata csalogatott. A sült malaccal nincs gond a pia témában sem: előtte jó házi pálinka (karácsonykor kaptunk Szerda Laci barátomtól Becsén) utána mehetne akár a sör (sörrel van a malac meglocsolva), de finom vörösbor és pezsgő is. Csorba Zoli:

Az emberek az üzletekben, a piacon, tonna számra vásárolják a virslit. Na, jó, ez költői túlzás, nem tonna számra, de több kilós mennyiségben. És hasonlóan mint december 24-én a halas előtt, most a virsliért állnak sorba. Meg persze a lencséért. A Buza utcai (becézve: buziutca) hentes ismerve a szokásokat, noha nem tartozik a hentesáruk közé, lencsét is árusít. Hogy megkönnyítse azon férjek dolgát, akiket a feleségük virsliért és lencséért szalasztott el otthonról.

Bevallom őszintén, hogy ezzel a virsli-lencse kombinációval az új hazámban találkoztam először. Elfogadtam: Magyarországon szilveszterkor az emberek ezt fogyasztják. A virsli másik ünnepe pedig május 1-je. Akkor sörrel. Sok minden más kaja létezik, amihez a sör jobban passzol, de ha ez a szokás... A magyarázat szerint a Munka ünnepén azért fogyaszt a már nem létező munkásosztály (nem létező, mert senki sem vallja be magának, hogy a munkásosztályhoz tartozik, határozottan elhatárolódik a szocializmus minden terminusától, pláne attól, hogy gondolataiban megfordulna a munkásosztály hatalomra kerülése, persze, hogy ilyesmivel nem foglalkozik, mert nem való a munkásosztálynak a hatalom, meg ez az egész olyan komcsi duma, pfuj-. !) virslit, mert az ipari termék, és ily módon illik az élelmiszer-ipart támogatni.

Volt hazámban, abban az immár nem létező országban, Jugoszláviában a virsli nem számított olyan szintű eledelnek, hogy egy évben két jelentős ünnep menüjét meghatározza. Május 1-jén a magyarok vagy halászlét vagy bográcsost főztek a természetben, a szlávok malacot, bárányt vagy csevapot sütöttek. Persze, szívesen megvendégeltük egymást. Szilveszterkor pedig nemzeti hova tartozástól függetlenül a sült malac a kedvenc kaja. Meg egyéb sültek.

A virsli, ez a kétes eredetű termék szóba sem kerül. Az élelmiszer-iparban dolgozókon kívül – hasonlóan mint a pástétom - senki sem tudja hogy miből és hogyan készül. A gimnáziumban az egyik osztálytársam édesapja a helyi élelmiszer-ipari gyár – Becsén úgy hívták, hogy Csirkegyár – igazgatója volt. Egy alkalommal ellátogatott apja munkahelyére és meglátta hogyan készül a pástétom. Ettől kezdve, ha az iskola konyhában pástétomos kenyeret osztottak uzsonnára, ő inkább nem kért. Pedig a becsei májpástétom finomnak számított.

Emlékszem, hogy a hetvenes évek legelején Jugoszlávia-szerte megjelentek ugyanolyan, mutatós, műanyagból készült és élénk színekre festett bódék, ahol hot-dogot árusítottak. Azt hiszem, szlovén cég terjesztette ezt a nyugati hóbortot az országban, két féle lehetőség közül lehetett választani: virsli, vagy a debrecenihez hasonlító kranji kolbász, hozzá, mellé, a szintén új íz, a szintén szlovén gyártmányú mustárral (itt 3 percet kellett gondolkodnom, mi a helyes magyar elnevezés a szenfre, és hiszem, hogy sokaknak Vajdaságban a mustár helyett a szenf „ugrik be” először). Szerettem. Finom volt. Hétköznap, uzsonnára. De ha valaki szilveszteri bulin virslivel fogadta volna a vendégeit...

Az imént végigmentem az épület lépcsőházában és szinte kivétel nélkül a lakásokból a lencse illata érződött. A virsli illata nem, mert egyrészt, még korán van megfőzni ezt az eledelt, ami egyébként is gyorsan megfő (és szétpattan, ha nem vigyázunk) másrészt azért, mert a virslinek nincs illata. Sem illata, sem íze. És az ember nem tud rá mit inni. Sört? Bort? Pezsgőt?

Szóval: a szagok alapján szinte minden lakásban lencsét főztek. A mi lakásunkból viszont, Emma feleségem jóvoltából, a finom sült malac illata csalogatott. A sült malaccal nincs gond a pia témában sem: előtte jó házi pálinka (karácsonykor kaptunk Szerda Laci barátomtól Becsén) utána mehetne akár a sör (sörrel van a malac meglocsolva), de finom vörösbor és pezsgő is.

BUÉK kedves olvasóim!

 

2017. december 31.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

„Szerbiának két külügyminisztere...”

A magyar külpolitika tehát a nyugat-balkáni országok integrálását az Európai Unióba stratégiai fontosságúnak tartja, miközben teljesen >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

A nemzeti kisebbségek helyzetét egy társadalomban/országban számos tényező együttes létezése alapján lehet csak megállapítani, amelyek közül >

Tovább

A jugoszláv rendszerváltás

Egy könyv címe szerint pedig „A háború a Maksimirben kezdődött el”, azaz 1990. május 13-án, amikor >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

A gond nem csak a képviselők számával van, hanem, sajnos, azzal is hogyan képviselik a délvidéki/vajdasági >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

Hogyan lehetséges, hogy olyan községben, mint a zombori, nagybecskereki, nagykikindai, vagy Muzslya, a Közép-Bánság legnagyobb magyar >

Tovább

„Így pusztul ki a bánsági magyarság”!

A nyár nagy részét a bánsági Tordán töltöttem, így alkalmam volt megismerkedni a falu életével és >

Tovább

Összefoglaló (2. rész)

Ezekből az esetekből azt a következtetést lehet levonni, hogy az egykori egyenrangú használatból Vajdaságban mostanra joghátrány >

Tovább

Rekviem a szabadkai zöld Zsolnay szökőkútért

Búcsúzom Tőled zöld Zsolnay szökőkút és szerintem nem csak én, hanem nagyon sok szabadkai búcsúzik városunk >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

A magyarországi „gazdaságfejlesztési program” által, az utóbbi három évben, mindössze „700 új munkahely” létesült. Ez arra >

Tovább

Mindannyian célkeresztben vagyunk

Vannak a művészek között, akik még kitartóan reménykednek, hogy a buborék az utolsó mentsvár, az egyetlen >

Tovább

Orbán és a jobbhorog

„Az unió, s ezen belül a Parlament, valamint a Bizottság már egy jó ideje sorozatosan arra >

Tovább

Hulló vasak

Akkoriban folyton hullott valami az égből, egészen furcsa dolgokat szórtak ránk. >

Tovább