Ma Ervin, Klétusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
A Vatikán 166. sz. közleménye
Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >
A hűséges Hachiko története
Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >
Hogyan szaporodnak a rendőrök?
Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >
Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt
Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >
A fasiszták zászlaja alatt
A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >
Okosabb vagy, mint egy ötödikes?
– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >
Motivált zsírégetés
Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >
Úrvezetők Kínában
A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >
Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról
Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >
Mosdók a világ minden tájáról
A leleményesség határtalan. >
Balla László esete Tito marsallal
Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >
Távol Nigériától
Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >
Napi ajánló
Netanjahu és a közbizalom
„Ha Olmert után immáron a második miniszterelnöknek kellene leköszönnie posztjáról korrupciós vádak miatt, a politikai elitnek nagyon nehéz lesz visszaszerezni a közbizalmat. Szeretném emlékeztetni az ellenzéket és a médiát, hogy mindenkit tekintsenek ártatlannak, amíg a vele szembeni vádak bizonyítást nem nyernek, s ez vonatkozik a miniszterelnökre is. Hagyjuk a rendőrséget, hogy végezze a munkáját.” Ara-Kovács Attila (Diplomáciai jegyzet):
Az elmúlt fél évszázadban soha nem állt egymáshoz ilyen közel az izraeli és az orosz vezetés. A szovjet időszakból megörökölt „arab-pártiság” formálisan ugyan még mindig jellemzi az orosz politikát, de ebből legfeljebb az Iránhoz fűződő kapcsolatok, illetve Bassár el-Aszad szír rendszeréhez fűződő baráti viszony számít ma is forró témának; ám e téren is növekvő visszafogottság tapasztalható. Főként azért, mert Moszkva és Teherén kapcsolata nem egyértelműen őszinte és eltökélt, másrészt Jeruzsálem számára is hasznosabb egy kiszámítható Aszad, mint ellenzékének kaotikus egycélúsága, melyben harcban áll mindenki mindenkivel.
A két vezetőt, Vlagyimir Putyint és Benjamin Netanjahut is közel sodorta egymáshoz a nagypolitikai kényszer. Mindkettőjükkel szemben egyre ellenségesebb hangot ütött meg az Obama adminisztráció, és egyre több kifogás fogalmazódott meg mind Oroszország, mind Izrael vezetőjével szemben az Európai Unió részéről is. Gyakorlatilag egyformán ítélték meg az „arab tavaszt” és annak következményeit, melyekben Moszkva valamilyen „színes forradalmi” láncreakciót vizionált, Jeruzsálem pedig a térségi egyensúly fatális megbomlását. Sajátos szempontjaik alapján persze nem egészen alaptalanul. Nem véletlen, hogy mindkettő a veszélyesnél nagyobb mértékben sodródott közel Donald Trumphoz s igyekeznek fellelni másutt, így az Európai Unióban is azokat, akik hasonlóképpen látják a világot, s hasonló nagyvonalúsággal mellőzik a liberális demokráciák alapértékeit. Nem véletlen, hogy Putyin 2017-es budapesti útja időben nagyon közel esik Netanjahu tervezett magyarországi látogatásához.
Van azonban a két politikus életútjában egy óriási különbség: az egyik mára teljesen felszámolta országában az elmúlt huszonöt évben kialakított demokratikus szabályrendszert, a másik viszont nem hagyhatja ezeket figyelmen kívül, még ha mindent meg is tesz annak érdekében, hogy egyéni szándékai szerint sajátítsa ki, illetve alakítsa azokat. Netanjahut az elmúlt héten komoly vádakkal kereste fel a rendőrség, s bár a politikus igyekszik bagatellizálni az ügyeket, azok akár a karrierjébe is kerülhetnek.
December 26-án az izraeli rendőrség bejelentette: az elmúlt kilenc hónap során folytatott nyomozás eredményeként egyértelmű bizonyítékok kerültek a birtokába legalább három olyan cselekményről, melyek alapján vádemelés lehetséges a miniszterelnök ellen. Mielőtt lezárnák a nyomozást, meg kívánják hallgatni Netanjahut – szólt a közlés –, és a találkozóra sor is került január 1-jén, a miniszterelnök jeruzsálemi rezidenciáján. A kihallgatás komolyságára utal, hogy az kilenc órán át tartott.
Az első vád, melyet komoly bizonyítékok is alátámasztanak, hogy Netanjahu 1 millió eurót fogadott volna el egy bizonyos francia üzletembertől, Arnaud Mimrantól még 2009-ben – jelentette be Avichai Mandelblit főügyész, a nyomozást kommentálva. Mimrant azóta már 8 évre ítélte egy francia bíróság csalás miatt, s jelenleg börtönben ül. Az egyelőre nem tisztázott, hogy a pénz magáncélokat szolgált volna, vagy a Likud, Netanjahu pártja érdekeit, de a jelek szerint a tranzakció megtörténtéhez nem fér kétség. A miniszterelnök legfeljebb azt vitathatja, hogy a pénzmozgás legális volt-e vagy sem.
A másik ügy ennél bonyolultabb s nem véletlen, hogy erről került ki a legkevesebb információ. Eszerint Netanjahu kezdeményezte, hogy a kormány a német TyssenKrupp vállalattól vásároljon egy tengeralattjárót. A problémát az okozza, hogy a vásárlás ötlete a miniszterelnök személyes tanácsadójának, David Simronnak (Shimron) a fejéből pattant ki, aki viszont szerepel a TyssenKrupp vállalat fizetési listáin. Így a rendőrség nem zárja ki, hogy olyan politikai befolyás ütötte nyélbe az üzletet, melyet az izraeli törvények szigorúan tiltanak. De a tengeralattjáró-ügynek ez csak az egyik, méghozzá nem is a leglényegesebb mozzanata. A titkosszolgálat ugyanis már idejekorán figyelmeztette a politikai vezetést, és ennek alapján Mose Jalon (Moshe Ya alon) védelmi miniszter Netanjahut, hogy a TyssenKruppban az iráni kormány társtulajdonos, így komoly biztonsági problémákat vet fel mindennemű kereskedelmi kapcsolat a vállalattal. Ám mindezt Netanjahu figyelmen kívül hagyta.
A harmadik vád az előbbiekhez képest valójában bagatellnek számít. Eszerint egy dúsgazdag kanadai üzletember, Ronald Lauder – aki nem mellesleg a Zsidó Világkongresszus (JWC) elnöke jelenleg – állta volna a miniszterelnök 25 éves fia, Yair Netanjahu tengeren túli utazásainak költségeit, illetve felesége, Sara Netanjahu és a miniszterelnök is több százezer sékel értékben különböző ajándékokat kapott volna Laudertől, beleértve drága ruhadarabokat is.
Hogy az izraeli demokrácia egyelőre működik, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az eljárás megindítása, mely a következő három hónapban juthat konkrét vádemelési szakaszba. Bár Netanjahu eddig egyszer sem célzott rá, hogy politikai lejáratás zajlana ellene, pártjának, a jobboldali Likudnak néhány tagja már egy ideje házal a gyanúsítással.
Hogy ez teljességgel kizárható, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az elmúlt években számtalan olyan ítélet született, melyekben börtönbüntetéseket szabtak ki vezető politikusokra. Csak nemrég szabadult a szintén Likud-párti Móse Kacav volt államelnök, akit 2011-ben hét évre ítélt el egy izraeli bíróság nemi erőszak és zaklatás vádjával. A baloldali Kadima egyik vezető politikusát, Ehúd Olmert volt miniszterelnököt pedig 2014-ben ítélték hat évre korrupciós vádakkal, s most is börtönben ül.
Yair Lapid, a liberális Yesh Atid (Jes Atid) vezetője, s egyben Netanjahu legfőbb riválisa – a legutolsó közvélemény-kutatások szerint, ha ma lennének a választások, ez a párt győzne – az események kapcsán, január 2-án a Kneszetben kijelentette: „Ha Olmert után immáron a második miniszterelnöknek kellene leköszönnie posztjáról korrupciós vádak miatt, a politikai elitnek nagyon nehéz lesz visszaszerezni a közbizalmat. Szeretném emlékeztetni az ellenzéket és a médiát, hogy mindenkit tekintsenek ártatlannak, amíg a vele szembeni vádak bizonyítást nem nyernek, s ez vonatkozik a miniszterelnökre is. Hagyjuk a rendőrséget, hogy végezze a munkáját.”
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A Monroe-elv és ami ebből következett
A gyakorlatban azonban a hidegháború viszonyai között, a szovjet és kommunista fenyegetés nyomásában a nemzetbiztonságát fenyegetőnek >
Izrael nem alapozhatja politikai stratégiáját a megkérdőjelezhetetlen katonai erőre
A palesztinokhoz fűződő viszonyt egy évtizeden át a jobboldal szabta meg, ám felsült vele. A hadsereg >
Még Trump sem állhat a törvény felett
Őt is megilleti persze a tisztességes tárgyalás és az ártatlanság vélelme. Ám nem szabad semmiféle kiváltságot >
Európa új frontvonalai
Az olasz Külpolitikai Intézet igazgatónője szerint új határok alakulnak ki Európában, mert a háború bebizonyította, hogy >
A szaudi-iráni megállapodásról
Persze, van még egy ismerős ismeretlen ebben s közel-keleti egyenletben, aki nem is olyan háttérszereplő, különösen, >
Putyin határtalan étvágya – Moldova, Koszovó és Bosznia
Moszkva meg akarja buktatni a kisinyovi kormányt, hogy az ország orosz befolyás alá kerüljön, és ezzel >
Léggömb, vagy csak egy lufi?
Az aligha új, hogy két állam kémkedik egymás ellen, amióta világ a világ, ez az egyik >
Az olasz miniszterelnök jobb, mint a híre
A Die Welt korábbi főszerkesztője nem ért egyet azokkal, akik félreverik a vészharangot az olasz miniszterelnök >
Mi a gond a kínai lakosság csökkenésével
Paul Krugman kétségbe vonja a hivatalos kínai adatokat, mármint hogy tavaly váratlanul fogyni kezdett a lélekszám, >
Netanjahu Izrael legnagyobb ellensége, miért nem száll vele szembe a Nyugat?
Hiszen a keményen jobbos vallási koalíció nekimegy a polgári szabadságjogoknak, külföldön pedig megbízhatatlan partnernek ígérkezik. Netanjahu >
Ha Putyin belebukik a kalandba, egy jó ideig káosz áll be
Viszont kiaknázhatja Magyarország, Lengyelország és Románia, hogy megkaparintson olyan tartományokat, amelyekről 1919 és 45 között volt >
Babiš nyomul az elnökségért
A megosztó populista milliárdos, Andrej Babiš nyomul az elnökségért a választás tegnap kezdődött és ma záruló >