Ma Béla, Adalbert névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Kézikönyv nőknek 1955-ből
1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >
Boszorkányperek Németországban
A németországi boszorkányperek jogtörténeti jellemzői A rengeteg ártatlan emberi életet követelő boszorkányperek tipikusan az újkori Európa, méghozzá >
Budapesti fotók a harmincas évekből
Frank Csontos gyűjtötte össze a megsárgult fényképeket. Érdemes összevetni, mi változott (vagy nem változott) az eltelt >
Boszorkányper Magyarországon
A szegedi boszorkányper 1728/29 „De strigis vero quae non sunt, nulla questio fiat” [1] – olvassuk Kálmán >
Az igazi Wass Albert
Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >
Fejezetek a vajdasági zsidók történetéből (8.)
MINJÁN – (héber, a. m. szám) 13 évesnél idősebb férfiakból álló tízfős csoport – ennyi jelenlevőre >
Kormányrendelet
Dr. Szórád gyűjtéséből származik a kormányrendelet, amelyiknek szöveghű leiratát itt tesszük közzé. A dörgedelmes dokumentum több mint fél >
Székely Éva esete a kétféle szemű nyilassal
Székely Éva, a legendás úszóbajnok 85 éves. Életrajza szerint: „Az apukám Erdélyből jött, az anyukám >
Budapest, 1936
A svéd közszolgálati tévé archívumában egy több mint hetvenéves, a magyar székesfővárost bemutató turisztikai filmet őriznek. >
A porcelán unikornis
A porcelán unikornis az amerikai Keegan Wilcox rendezésében nyerte el a legjobb rövidfilm díjat. >
A magyarok hullottak, mint a legyek
Amint azt egy korábbi írásunkban már megígértük, az e-novine engedélyével teljes egészében közöljük Bojan Tončić >
Így kezdődött...
Kicsit megsárgult már... de olvasható még mindig. Nemrég lett nagykorú, tavaly töltötte be a tizennyolcadikat. >
Napi ajánló
40 éves a Charta
„A Charta új idegenlégió a hidegháború szolgálatában, a Charta kibocsátói politikai és társadalmi roncsok, a saját népükhöz vezető valamennyi hidat felégető emberek”.
Január 7.: nyilvánosságra hozzák a Charta 77 nyilatkozatát (1977)
1968-ban ugyan „testvéri segítségnyújtás” révén a szovjet birodalomnak sikerül eltipornia a csehszlovák forradalmat, de az elégedetlenséget és rendszerkritikát nem tudták már elfojtani. Igazából többen gyűlölték Csehszlovákiában a rendszert, a pártot, a Varsói Szerződést és a Szovjetuniót, mint 1968 előtt.
1976-ban államellenes szervezkedés vádjával letartóztatták a Plastic People of the Universe nevű underground zenekar tagjait. Egy évvel voltunk a Helsinki Záróokmány aláírása után, amelyet Albánia kivételével az összes „létező szocialista ország” állampárti kormánya aláírt. Így Prága is garantálta, hogy tiszteletben tartja az emberi jogokat, egyebek mellett a szólás- és a művészeti alkotás szabadságát.
A keleti blokk kormányai azt hitték, elég lesz deklarálni azokat a szépen hangzó jogokat, amelyek a sztálini mintájú alkotmányaikban egyébként addig is ott voltak. Csakhogy Kelet-Európában akadtak olyan bátor emberek, akik számon kérték a hatalmon az ígéretét. A Moszkvai Helsinki Csoport volt az első, a Charta 77 a második.
Csehszlovák ellenzékiek nyugati lapokhoz juttatták el tiltakozó nyilatkozatukat a prágai zenekar elleni rendőrállami akciókról és a szabadságjogok hiányáról. Nem politikai és gazdasági reformokra törekvő ellenzékként, hanem a hatalommal konstruktív dialógust folytatni akaró polgári kezdeményezésként határozzák meg magukat. Realisták is voltak, nem csak bátrak. Az aláírók között találjuk Václav Havelt, Jaroslav Seifertet, Jan Patocka, Zdeněk Mlynář, Jiří Hájek, Pavel Kohout és Jiří Dienstbier. 242-en voltak.
A szöveget Csehszlovákiában szamizdatként terjesztették. Az állambiztonság hazaárulásnak minősítette a történteket, Václav Havel, Ludvík Vaculík írót és Pavel Landovsky színészt azonnal letartóztatták. A kormány a nyilatkozatot felforgatónak, szocializmusellenesnek minősítette és propagandakampányt indított ellene. A központi pártlap szerint „a Charta új idegenlégió a hidegháború szolgálatában, a Charta kibocsátói politikai és társadalmi roncsok, a saját népükhöz vezető valamennyi hidat felégető emberek”. Megalkották az úgynevezett Antichartát is, amelyet párthűségből vagy kényszerből százezrek írtak alá.
Budapesten már január 9-én szolidaritási nyilatkozat született, amelyben magyar értelmiségiek üdvözölték a prágai kezdeményezést. Ezt a napot szokás az ún. Demokratikus Ellenzék születésnapjának is tekinteni. A támogató aláírásokat 1979-ben Kőszeg Ferenc, a Magyar Helsinki Bizottság későbbi alapítója is gyűjtötte és maga is aláírta a nyilatkozatot. Ez volt a közvetlen oka annak, hogy politikai megfontolásból kirúgták akkori állásából az Európa Kiadótól. Új jelenség, hogy szemben a korábbi magyar ellenzéki csoportosulásokkal, ez a kör az emberi jogok védelmét és a szabadság kiterjesztését tekintette legfontosabb céljának.
Magyar Helsinki Bizottság / Hungarian Helsinki Committee
Következő cikk: Netanjahu és a közbizalom
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A márciusi ifjak
Az etnikai és vallási különbségek szemükben semmit sem számítottak. Valamennyien polgárnak, éspedig egyszerre magyar és világpolgárnak >
Találkozás Mengelével Auschwitzban – egy hiteles szemtanú
A The Times páratlan kortörténeti dokumentumnak minősíti azt a naplót, amelynek legfontosabb részét Auschwitzban, titokban írt >
A második világháborút a zsidógyűlölet okozta
Yehuda Bauer, aki egyben a Yad Vashem tudományos tanácsadója, élesen bírálja, hogy Közép- és Kelet-Európában kiforgatják >
Puskás fizette a szurkolókat
– Nem értelek, Öcsi- jegyezte meg Papp. Te azért panaszkodsz, hogy alig hallasz magyar szót Spanyolországban. >
Ezen a napon
63 évvel ezelőtt, ezen a napon, így kezdődött az a történet, amelyet 60 évvel később "Valahogy >
A nyilvánosságban megélt élet – Rajk László (1949-2019)
Amikor Rajk Lászlóval 2002-ben az utolsó interjút készítettem édesanyjáról, Rajk Júliáról szóló életrajzi kötetemhez, búcsúzásnál megígértem >
Június 28. Versailles
Magyarországra nézve hátrányos (trianoni) békeszerződés előreprogramozott volt. De nemcsak erről hallgat a magyar történelemírás. Hiszen a >
Az „anyások” közutálat tárgyai lettek
1938. november 11-én 11 órakor az egész országban megszólaltak a harangok, megállt a forgalom, két percre >
„Ez nem az én forradalmam”? – Ady Endre és az őszirózsás forradalom
Alighogy Ady Endre 41 évesen elhunyt a városligeti Liget Szanatóriumban, megkezdődött – és majd az 1920-as >
Az igazi Wass Albert
Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >
A magyar lány, aki az albánok Sisije akart lenni
„Aztán találkoztam a királlyal, és mint a mesékben, meglátni és megszeretni valójában csak egy pillanat műve >
Odbijen predlod ya rehabilitaciju Tibora Kiša: Nije nevina žrtva partizana
Vrbašanin Tibor Kiš, nekadašnji visoki činovnik šećerane u Vrbasu i "turanjski lovac", čiju je rehabilitaciju osporavala >