Ma Zsigmond, Atanáz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
A Vatikán 166. sz. közleménye
Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >
A hűséges Hachiko története
Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >
Hogyan szaporodnak a rendőrök?
Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >
Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt
Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >
A fasiszták zászlaja alatt
A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >
Okosabb vagy, mint egy ötödikes?
– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >
Motivált zsírégetés
Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >
Úrvezetők Kínában
A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >
Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról
Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >
Mosdók a világ minden tájáról
A leleményesség határtalan. >
Balla László esete Tito marsallal
Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >
Távol Nigériától
Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >
Napi ajánló
Egy sziget lehetősége
„A kilépést meglovagló politikusok és a bulvársajtó nem naggyá tették Britanniát, hanem leitatták, és most kifizettetik vele a buli árát.” Tóta W. Árpád (hvg.hu):
A Brexit nem kényszer volt. Valakik gólemet építettek butaságból, és épül a többi sorban.
Van az, amikor a kedves már összepakolta a bőröndöt, és a kilincsre teszi a kezét. Ekkor már mindkét fél retteg a következményektől, de a meghátrálás szégyenétől is. A jövő ilyenkor azon múlik, játsszuk-e tovább a taktikát, amikor már stratégiát kellene.
Megható volt, ahogy Európa országaiban kormányok és civilek álltak fel azzal, hogy szeretünk, Britannia, ne hagyj el minket! Ebben persze nemcsak a szenvedély játszott szerepet, hanem a jól felfogott érdek is. Szükségünk van a pénzükre, piacukra, a munkahelyeikre és katonai képességükre; velük erősebbek vagyunk. Ugyanez fordítva is igaz. Nekik se lesz jobb egyedül, minden használható modell ezt támasztja alá. Ezekre az érvekre a kilépéspárti kampány bamba balladákkal felelt, amelyek arra futottak ki, hogy legyen Britannia újra nagy. Ja meg ordas hazugságokkal.
Ám ha egy ország több mint fele úgy gondolja, hogy neki kívül tágasabb lenne, akkor nemcsak ők hibáztak, hanem az EU is elmulasztotta az illő bemutatkozást. Ha ennyire vad rágalmak nyargalhattak végig Anglián, akkor jogos a felvetés, hogy mégis ki az az Európa, aki a hamis vádakra annyit se tud reagálni, mint egy egyszerű alattvaló.
Most is kiderült, hogy az észérvek szintjén a tagságnak nincs alternatívája, de ettől még nem lett belőle közmegegyezés és hagyomány. Ehhez ugyanis az unió nem látszik eléggé. Eredményeit és pénzét cinikus nemzeti kormányok csomagolják át sikerpropagandának meg rezsicsökkentésnek, és adják el saját teljesítményként – már amelyik nem lopja haza magának a hátsó udvarba, a vak komondor mellé; mert az ilyet lecsukatni sincs erő. Nem meglepő, ha ennyien nem fogták fel, mit köszönhetnek az összetartozásnak. Az arizonai polgároknak nem kell külön bizonygatni, hogy az Egyesült Államok milyen védelmet, erőt és jólétet biztosít, ezért nem is merül fel bennük, hogy kikiáltsák a függetlenségüket. Az a zászló nemcsak bot és vászon. Európa felségjele azonban nem villan meg az árvizekben és viharok után – Brüsszel minden sikert átenged a kormányoknak, miközben annyi eszköze sincs igaza megvédésére és ereje, sőt létezése demonstrálására, mint a Kremlnek. Ahol most nagy ünnep van egyébként.
Szokás szerint itt is volt egy csomó okos elemzés, hogy milyen történelmi tapasztalatok vezettek oda, hogy a britek megpróbálkoztak a kilépéssel. Hogy ők kényesek a szuverenitásukra, meg individualisták meg szigetország, és ezért fogékonyak erre a felvetésre, voltaképpen ezen a vágányon gurultak, mit volt mit tenni.
Ennek biztos van alapja, de a történelmi szükségszerűségek mellett van azért olyan magyarázat, hogy
a dolgokat el is lehet kúrni.
Minden kényszer nélkül. Van szabad akarat, és vele felelősség. Megvadult politikusok, akik csak a holnapig láttak, ráharaptak a témára, és örömmel látták, hogy ezzel akár többséget lehet szerezni. Hogy utána mi lesz, az tökmindegy, de olyan jó érzés, ahogy dübörög utánuk az özönvíz. Találtak egy nyertesnek látszó ügyet, és beleálltak. A bezárkózás, a nemzeti agorafóbia ősi ösztönét. A Brexit a populizmus - egyik - zsákutcája, amikor az üres szólamok testet öltenek, és már mindenki tudja, hogy jön a fal, de nyomni kell a gázt, mert így jön ki a rím.
Most jönnek a másnapok. Britannia ettől nem lett újra nagy, sőt megnyílt az esély, hogy még kisebb legyen. Skóciát és a többieket eddig ugyanúgy csak a löttyös indulat vihette volna ki az Egyesült Királyságból, mint ahogy most Britannia kitántorgott az unióból egy részeg éjszakán. Ezután viszont lesz rá egy jó érvük is: hogy okosabbak akarnak lenni az angol nyugdíjasoknál.
A demokrácia utat nyit a demagógiának, de annak is, hogy eszünknél maradjunk. A kilépést meglovagló politikusok és a bulvársajtó nem naggyá tették Britanniát, hanem leitatták, és most kifizettetik vele a buli árát. A többiek szinte ingyen tanulhatják meg a leckét: butaságból nem érdemes gólemet építeni. Mert a butaságra ugyanaz igaz, ami a szuronyokra: sok mindent el lehet érni velük, csak nyugodtan ülni rajtuk, az nem megy.
Következő cikk: A Veritas Intézet vezetője szerint nem volt jogfosztó törvény a numerus clausus
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A Monroe-elv és ami ebből következett
A gyakorlatban azonban a hidegháború viszonyai között, a szovjet és kommunista fenyegetés nyomásában a nemzetbiztonságát fenyegetőnek >
Izrael nem alapozhatja politikai stratégiáját a megkérdőjelezhetetlen katonai erőre
A palesztinokhoz fűződő viszonyt egy évtizeden át a jobboldal szabta meg, ám felsült vele. A hadsereg >
Még Trump sem állhat a törvény felett
Őt is megilleti persze a tisztességes tárgyalás és az ártatlanság vélelme. Ám nem szabad semmiféle kiváltságot >
Európa új frontvonalai
Az olasz Külpolitikai Intézet igazgatónője szerint új határok alakulnak ki Európában, mert a háború bebizonyította, hogy >
A szaudi-iráni megállapodásról
Persze, van még egy ismerős ismeretlen ebben s közel-keleti egyenletben, aki nem is olyan háttérszereplő, különösen, >
Putyin határtalan étvágya – Moldova, Koszovó és Bosznia
Moszkva meg akarja buktatni a kisinyovi kormányt, hogy az ország orosz befolyás alá kerüljön, és ezzel >
Léggömb, vagy csak egy lufi?
Az aligha új, hogy két állam kémkedik egymás ellen, amióta világ a világ, ez az egyik >
Az olasz miniszterelnök jobb, mint a híre
A Die Welt korábbi főszerkesztője nem ért egyet azokkal, akik félreverik a vészharangot az olasz miniszterelnök >
Mi a gond a kínai lakosság csökkenésével
Paul Krugman kétségbe vonja a hivatalos kínai adatokat, mármint hogy tavaly váratlanul fogyni kezdett a lélekszám, >
Netanjahu Izrael legnagyobb ellensége, miért nem száll vele szembe a Nyugat?
Hiszen a keményen jobbos vallási koalíció nekimegy a polgári szabadságjogoknak, külföldön pedig megbízhatatlan partnernek ígérkezik. Netanjahu >
Ha Putyin belebukik a kalandba, egy jó ideig káosz áll be
Viszont kiaknázhatja Magyarország, Lengyelország és Románia, hogy megkaparintson olyan tartományokat, amelyekről 1919 és 45 között volt >
Babiš nyomul az elnökségért
A megosztó populista milliárdos, Andrej Babiš nyomul az elnökségért a választás tegnap kezdődött és ma záruló >