Ma Bódog, Félix névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Kézikönyv nőknek 1955-ből
1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >
Boszorkányperek Németországban
A németországi boszorkányperek jogtörténeti jellemzői A rengeteg ártatlan emberi életet követelő boszorkányperek tipikusan az újkori Európa, méghozzá >
Budapesti fotók a harmincas évekből
Frank Csontos gyűjtötte össze a megsárgult fényképeket. Érdemes összevetni, mi változott (vagy nem változott) az eltelt >
Boszorkányper Magyarországon
A szegedi boszorkányper 1728/29 „De strigis vero quae non sunt, nulla questio fiat” [1] – olvassuk Kálmán >
Az igazi Wass Albert
Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >
Fejezetek a vajdasági zsidók történetéből (8.)
MINJÁN – (héber, a. m. szám) 13 évesnél idősebb férfiakból álló tízfős csoport – ennyi jelenlevőre >
Székely Éva esete a kétféle szemű nyilassal
Székely Éva, a legendás úszóbajnok 85 éves. Életrajza szerint: „Az apukám Erdélyből jött, az anyukám >
Kormányrendelet
Dr. Szórád gyűjtéséből származik a kormányrendelet, amelyiknek szöveghű leiratát itt tesszük közzé. A dörgedelmes dokumentum több mint fél >
Budapest, 1936
A svéd közszolgálati tévé archívumában egy több mint hetvenéves, a magyar székesfővárost bemutató turisztikai filmet őriznek. >
A porcelán unikornis
A porcelán unikornis az amerikai Keegan Wilcox rendezésében nyerte el a legjobb rövidfilm díjat. >
A magyarok hullottak, mint a legyek
Amint azt egy korábbi írásunkban már megígértük, az e-novine engedélyével teljes egészében közöljük Bojan Tončić >
Így kezdődött...
Kicsit megsárgult már... de olvasható még mindig. Nemrég lett nagykorú, tavaly töltötte be a tizennyolcadikat. >
Napi ajánló
A Veritas Intézet vezetője szerint nem volt jogfosztó törvény a numerus clausus
Szakály Sándor szerint van, aki abban a hitben volt, hogy azért viszik a gyerekeket, hogy együtt legyen a család. Propeller:
Szakály Sándor történészprofesszorral, a Veritas Intézet főigazgatójával készített interjút a Budapest Beacon. A kormányközeli kutatóintézet vezetője úgy látja:
a Horthy-korszak nem a zsidóság „kiiktatására” jött létre,
és vitatja, hogy Hóman Bálint a németek szálláscsinálója lett volna.
Szakály úgy gondolja, hogy 1944 májusában deportált és deportáló nem láthatta előre, hogy mi történik az emberekkel. Az viszont szemet szúrhatott volna, hogy nem csak életerős férfiakat, hanem csecsemőket és aggastyánokat is elvittek. A főigazgató ezt azzal magyarázza, hogy
van, aki abban a hitben volt, hogy azért viszik a gyerekeket, hogy együtt legyen a család. Valóban lehetett akár azt is föltételezni, hogy nem munkára viszik őket, de egy huszonöt-harminc éves zsidó férfi nyilván sokkal inkább tett volna önnön deportálása ellen ha tudja, hogy nem munka-, hanem megsemmisítő táborba viszik.
Vita tárgyát képezi Karsai László azon okfejtése, hogy a zsidók túlélési esélye Szálasi alatt nagyobb volt, mint Sztójay alatt. Szakály Sándor Karsai nézeteivel nem ért egyet:
Azt gondolom, hogy nem volt nagyobb a túlélési esély. Nem tudjuk, hogy a nyilas hatalomátvétel után hány embert lőttek a Dunába
- szögezte le a főigazgató.
Arra a kérdésre, hogy a numerus clausust jogfosztó törvénynek tartja-e, Szakály határozott nemmel válaszolt. Majd kifejtette:
„Mert azt mondta ki, hogy a törvényben felsorolt felsőoktatási intézményekbe »nemzethűség s erkölcsi tekintetben feltétlenül megbízhatók« kerüljenek felvételre. Az 1920. évi XXV. törvénycikk szöveg úgy szólt, hogy »a felvételt kérők szellemi képességeire, másfelől arra is figyelemmel kell lenni, hogy az ország területén lakó egyes népfajok és nemzetiségekhez tartozó ifjak arányszáma a hallgatók közt lehetőleg elérje az illető népfaj vagy nemzetiség országos arányszámát«.”
A numerus clausus törvény 1920-ban kimondta, hogy „magyarországi nemzetiségek és népfajok” tagjai csak az országban mért hivatalos létszámadataik arányában jelentkezhetnek nagy presztízsű, értelmiségi állásokba, és végezhetnek el ezekhez szükséges egyetemi képzéseket.
A törvény nyilvánvalóan a zsidóság ellen született, mert a numerus clausus előtt egyes egyetemi szakokon 30 százalék körül is volt a zsidó hallgatók létszáma, ami sokkal magasabb, mint amennyi az izraeliták lakosságon belüli aránya volt akkoriban.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A márciusi ifjak
Az etnikai és vallási különbségek szemükben semmit sem számítottak. Valamennyien polgárnak, éspedig egyszerre magyar és világpolgárnak >
Találkozás Mengelével Auschwitzban – egy hiteles szemtanú
A The Times páratlan kortörténeti dokumentumnak minősíti azt a naplót, amelynek legfontosabb részét Auschwitzban, titokban írt >
A második világháborút a zsidógyűlölet okozta
Yehuda Bauer, aki egyben a Yad Vashem tudományos tanácsadója, élesen bírálja, hogy Közép- és Kelet-Európában kiforgatják >
Puskás fizette a szurkolókat
– Nem értelek, Öcsi- jegyezte meg Papp. Te azért panaszkodsz, hogy alig hallasz magyar szót Spanyolországban. >
Ezen a napon
63 évvel ezelőtt, ezen a napon, így kezdődött az a történet, amelyet 60 évvel később "Valahogy >
A nyilvánosságban megélt élet – Rajk László (1949-2019)
Amikor Rajk Lászlóval 2002-ben az utolsó interjút készítettem édesanyjáról, Rajk Júliáról szóló életrajzi kötetemhez, búcsúzásnál megígértem >
Június 28. Versailles
Magyarországra nézve hátrányos (trianoni) békeszerződés előreprogramozott volt. De nemcsak erről hallgat a magyar történelemírás. Hiszen a >
Az „anyások” közutálat tárgyai lettek
1938. november 11-én 11 órakor az egész országban megszólaltak a harangok, megállt a forgalom, két percre >
„Ez nem az én forradalmam”? – Ady Endre és az őszirózsás forradalom
Alighogy Ady Endre 41 évesen elhunyt a városligeti Liget Szanatóriumban, megkezdődött – és majd az 1920-as >
Az igazi Wass Albert
Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >
A magyar lány, aki az albánok Sisije akart lenni
„Aztán találkoztam a királlyal, és mint a mesékben, meglátni és megszeretni valójában csak egy pillanat műve >
Odbijen predlod ya rehabilitaciju Tibora Kiša: Nije nevina žrtva partizana
Vrbašanin Tibor Kiš, nekadašnji visoki činovnik šećerane u Vrbasu i "turanjski lovac", čiju je rehabilitaciju osporavala >