2024. április 27. szombat
Ma Zita, Mariann, Anasztáz névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

A Vatikán 166. sz. közleménye

Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >

Tovább

A hűséges Hachiko története

Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >

Tovább

Hogyan szaporodnak a rendőrök?

Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >

Tovább

Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt

Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >

Tovább

A fasiszták zászlaja alatt

A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >

Tovább

Okosabb vagy, mint egy ötödikes?

– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >

Tovább

Motivált zsírégetés

Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >

Tovább

Úrvezetők Kínában

A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >

Tovább

Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról

Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >

Tovább

Mosdók a világ minden tájáról

A leleményesség határtalan. >

Tovább

Balla László esete Tito marsallal

Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >

Tovább

Távol Nigériától

Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >

Tovább

Napi ajánló

Népvándorlás? Milyen népvándorlás?

„Sokkal többen vándorolnak az európai országok között, mint ahányan Afrikából vándorolnak Európába.” 444.hu:

Minden csak perspektíva kérdése. Ha csak azt nézzük, amit Görögország határain, vagy akár a lehető legközelebbi példát véve Röszkénél láttunk tavaly, valóban úgy tűnhet, mintha tömegek keltek volna útra a világban új otthont keresve.

Ha az ENSZ hivatalos statisztikáit nézzük, azok szerint 2015-re 244 millióra nőtt a bevándorlónépesség a világban.

Ha az UNHCR-re, az ENSZ menekültügyi főbiztosságára hallgatunk, akkor jelenleg több ember kényszerül otthonától távol élni, mint a II. világháború óta valaha.

Ezek alapján joggal érezhetjük úgy, hogy valami, vagy inkább valakik megmozdultak a világban.

Ez azonban a Spiegel május 17-én megjelent cikke alapján csak hamis látszat, torz statisztikák optikai csalódása. Félreértés ne essék, nem akarom alábecsülni az európai helyzet súlyosságát. Végül is tavaly, a hivatalos összesített statisztikák szerint

1,321 millióan nyújtottak be menedékkérelmet

az EU országaiban, illetve Svájcban és Norvégiában, ami még akkor is megdöbbentően nagy szám, ha arányaiban eltörpül az EU 507,5 milliós népessége mellett, annak csupán

0,26 százaléka,

és összességében is csak annyi ember, mint ahányan Milánóban, Európa 20. legnagyobb városában élnek. Budapest 1,73 millió lakosával a 14. a rangsorban. (…)

Arról nem is beszélve, hogy az ilyen ömlesztett-összesített statisztikákból a vándorlás irányára se lehet következtetni. A Wittgenstein Központban épp ezért dolgoztak ki módszereket a vándorlás irányának vizsgálatára is, amiből kiderül, hogy

sokkal többen vándorolnak az európai országok között, mint ahányan Afrikából vándorolnak Európába.

Általában is, a statisztikáik szerint a vándorlás legjellemzőbb formája a kontinensen belüli vándorlás. Afrikából leginkább más afrikai országokba, a Közel-Keletről más közel-keleti országokba vándorolnak, és így tovább. Jól példázza ezt, hogy Szíriából a legtöbben nem Európába, hanem három szomszédos országba, Libanonba, Jordániába és Törökországba menekültek - bár az utóbbiak nem elhanyagolható hányada nyilván Európába vándorolna tovább. A kontinensek közti mozgás leginkább Amerikára jellemző, Dél-Amerikából Észak-Amerikába irányul. De még itt is csökkent a vándorlók száma az elmúlt öt évben, Délkelet-Ázsia pedig kiindulópontból egyre inkább célterületté vált.

Vagyis

a népszerű érzülettel szemben igazából nem kezdődött népvándorlás;

sőt, az országukat elhagyók aránya még csökkent is az elmúlt öt évben;

Európában is csökkent a bevándorlók száma;

amúgy pedig az európai bevándorlás jellemzően az európai országok közti vándorlást jelenti.

Végül vegyük az UNHCR 60 milliós adatát, ami, ahogy azt vészjóslóan megfogalmazták, a II. világháború óta nem látott szám. Ezzel is több probléma van. Annak a hatvan millió embernek, akikről az UNHCR beszél, a szó hagyományos értelmében véve csak a kisebbsége menekült: 35 millióan nem hagyták el szülőhazájukat.

Másrészt a II. világháború után

Európán belül volt hatvanmillió, otthona elhagyására kényszerült ember,

nem pedig az egész világban. És ez a hatvanmillió akkor a Föld kétmilliárdos népességéhez viszonyult, nem a mostani 7,1 milliárdoshoz. Akkor 3 százalék volt az arányuk, most egy százaléknyi sincs.

Hogy miért érezzük mégis úgy, hogy elindult a népvándorlás, és menekülthordák tartanak mindenhonnan mindenhova? A Spiegel szerint azért, mert

minden szereplőnek ez az érdeke.

Az alulfinanszírozott ENSZ a hangzatos számoktól a támogatások növelését reméli. A befogadáspártiak a nagy számok ismételgetésével szimpátiát, az idegenellenesek félelmet akarnak kelteni. Pedig a lap szerint valójában nem kezelhetetlen, pláne nem megoldhatatlan a helyzet. Ahogy az elején írtam, még a tavalyi nagy roham is csupán negyed százalékkal növelte Európa népességét - Magyarországra vetítve ez 25 ezernél is kevesebb, egy magyar kisvárosnyi embert jelent csupán. 

2016. május 26.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A Monroe-elv és ami ebből következett

A gyakorlatban azonban a hidegháború viszonyai között, a szovjet és kommunista fenyegetés nyomásában a nemzetbiztonságát fenyegetőnek >

Tovább

Izrael nem alapozhatja politikai stratégiáját a megkérdőjelezhetetlen katonai erőre

A palesztinokhoz fűződő viszonyt egy évtizeden át a jobboldal szabta meg, ám felsült vele. A hadsereg >

Tovább

Még Trump sem állhat a törvény felett

Őt is megilleti persze a tisztességes tárgyalás és az ártatlanság vélelme. Ám nem szabad semmiféle kiváltságot >

Tovább

Európa új frontvonalai

Az olasz Külpolitikai Intézet igazgatónője szerint új határok alakulnak ki Európában, mert a háború bebizonyította, hogy >

Tovább

A szaudi-iráni megállapodásról

Persze, van még egy ismerős ismeretlen ebben s közel-keleti egyenletben, aki nem is olyan háttérszereplő, különösen, >

Tovább

Putyin határtalan étvágya – Moldova, Koszovó és Bosznia

Moszkva meg akarja buktatni a kisinyovi kormányt, hogy az ország orosz befolyás alá kerüljön, és ezzel >

Tovább

Léggömb, vagy csak egy lufi?

Az aligha új, hogy két állam kémkedik egymás ellen, amióta világ a világ, ez az egyik >

Tovább

Az olasz miniszterelnök jobb, mint a híre

A Die Welt korábbi főszerkesztője nem ért egyet azokkal, akik félreverik a vészharangot az olasz miniszterelnök >

Tovább

Mi a gond a kínai lakosság csökkenésével

Paul Krugman kétségbe vonja a hivatalos kínai adatokat, mármint hogy tavaly váratlanul fogyni kezdett a lélekszám, >

Tovább

Netanjahu Izrael legnagyobb ellensége, miért nem száll vele szembe a Nyugat?

Hiszen a keményen jobbos vallási koalíció nekimegy a polgári szabadságjogoknak, külföldön pedig megbízhatatlan partnernek ígérkezik. Netanjahu >

Tovább

Ha Putyin belebukik a kalandba, egy jó ideig káosz áll be

Viszont kiaknázhatja Magyarország, Lengyelország és Románia, hogy megkaparintson olyan tartományokat, amelyekről 1919 és 45 között volt >

Tovább

Babiš nyomul az elnökségért

A megosztó populista milliárdos, Andrej Babiš nyomul az elnökségért a választás tegnap kezdődött és ma záruló >

Tovább