Ma Paszkál, Ditmár, Rezeda névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
A Vatikán 166. sz. közleménye
Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >
A hűséges Hachiko története
Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >
Hogyan szaporodnak a rendőrök?
Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >
Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt
Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >
A fasiszták zászlaja alatt
A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >
Okosabb vagy, mint egy ötödikes?
– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >
Motivált zsírégetés
Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >
Úrvezetők Kínában
A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >
Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról
Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >
Mosdók a világ minden tájáról
A leleményesség határtalan. >
Balla László esete Tito marsallal
Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >
Távol Nigériától
Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >
Napi ajánló
Ismét egypárti kormányzás Törökországban
„Az AKP volt az a párt, amelyről a török lakosság elhitte, hogy valóban elhozhatja a stabilitást és biztonságot.” Kőműves Anita (NOL):
Recep Tayyip Erdogan 2002 óta vezeti az országot és hatalma csak néhány hónapra ingott meg, amikor júniusban nem szerzett abszolút többséget pártja, az AKP. Ám ahhoz nem szereztek elég mandátumot a vasárnapi előre hozott választásokon sem, hogy új alkotmányt írjanak és elnöki rendszert vezessenek be.
Azért szavaztak ismét a törökök, mert júniusban az AKP 2002 óta először nem szerzett elegendő szavazatot ahhoz, hogy kormányt alakítson, és a koalíciós tárgyalások nem vezettek eredményre.
A 49,15 százalék jobb, mint amit a legoptimistább közvélemény-kutatások vártak, és a Reuters szerint
még a párt vezetői is meglepődtek azon, mennyit erősödtek.
Ám egy új alkotmány megírásához és elfogadásához szükséges kétharmados többsége így sincs meg az Erdogan-pártnak. Ennek oka, hogy a baloldali, kurdpárti HDP is hajszállal megugrotta a tízszázalékos parlamenti bejutási küszöböt – ha nem így történt volna, akkor az ő mandátumaik is az AKP-hez vándoroltak volna. A baloldali CHP lett a második 25,32 százalékkal. A nacionalista MHP 11,91 százalékot szerzett.
Nem lesz tehát elnöki rendszer Törökországban a közeljövőben. A miniszterelnöki székből a nagyrészt ceremoniális elnökibe tavaly átült Erdogan ugyanis az új alkotmánnyal alakította volna át az országot úgy, hogy erős végrehajtó hatalmat adott volna a saját kezébe. Egyébként épp ennek az elnöki rendszernek az erőltetése lehetett az egyik oka annak, hogy júniusban Erdoganék rosszul szerepeltek – mondta el lapunk kérdésére Egeresi Zoltán, a térség szakértője. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa szerint akkor sokan tiltakozásképp pártoltak el az AKP-től és szavaztak az ahhoz ideológiailag legközelebb álló MHP-ra, mivel nem tetszett nekik, hogy a kampány elsősorban az elnöki rendszer kiépítéséről szól. A közvélemény-kutatások szerint ezt a törökök 70 százaléka ellenzi. Emellett elegük volt Erdogan és az AKP körüli korrupciós botrányokból is.
Ám a vasárnapi választásokra az AKP-nek sikerült elterelnie minderről a figyelmet és új témát helyeznie a választások középpontjába. Egyrészt nagyon sok populista, népjóléti ígéretet tettek a politikusai, illetve a központi üzenet a béke és biztonság megteremtése volt. Feszült időszakot élt át Törökország az elmúlt hónapokban: nyáron összeomlott a kurd szeparatistákkal két éve kötött tűzszünet, október 10-én pedig az ország történetének legvéresebb, 102 halálos áldozatot követelő terrorcselekménye történt Ankarában.
Egeresi szerint minden párt a stabilitás és biztonság üzenetével kampányolt, de az AKP volt az a párt, amelyről a török lakosság elhitte, hogy ezt valóban elhozhatja.
„Bejött az a taktika, hogy a kurd szeparatista PKK-val való kapcsolat kiélezésével olyan stabilizáló erőként próbált feltűnni az AKP, amely hitelesen tudja kezelni a terrorveszélyt. Ez hatásos üzenet volt a lakosság rendpárti részének. Az is segített, hogy az ankarai robbantás nyomán börtönbe zártak terrorizmussal gyanúsított személyeket" – mondta a szakértő.
Az eredményhez hozzájárult az is, hogy a hatóságok keményen lecsaptak az elmúlt hónapokban minden, a médiában megjelenő kritikus hangra. Egeresi szerint a választás szabad volt, csakúgy, mint júniusban, amikor mindenki elfogadta az eredményt. Ám a médiára nehezedő nyomás folyamatosan nőtt. Szerkesztőségeket és újságírókat támadtak meg, és mindez a kormánykritikus média gyengülésével járt, ami rányomta bélyegét a választási kampányra. „Ez pedig a választások fairségét kérdőjelezi meg."
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A Monroe-elv és ami ebből következett
A gyakorlatban azonban a hidegháború viszonyai között, a szovjet és kommunista fenyegetés nyomásában a nemzetbiztonságát fenyegetőnek >
Izrael nem alapozhatja politikai stratégiáját a megkérdőjelezhetetlen katonai erőre
A palesztinokhoz fűződő viszonyt egy évtizeden át a jobboldal szabta meg, ám felsült vele. A hadsereg >
Még Trump sem állhat a törvény felett
Őt is megilleti persze a tisztességes tárgyalás és az ártatlanság vélelme. Ám nem szabad semmiféle kiváltságot >
Európa új frontvonalai
Az olasz Külpolitikai Intézet igazgatónője szerint új határok alakulnak ki Európában, mert a háború bebizonyította, hogy >
A szaudi-iráni megállapodásról
Persze, van még egy ismerős ismeretlen ebben s közel-keleti egyenletben, aki nem is olyan háttérszereplő, különösen, >
Putyin határtalan étvágya – Moldova, Koszovó és Bosznia
Moszkva meg akarja buktatni a kisinyovi kormányt, hogy az ország orosz befolyás alá kerüljön, és ezzel >
Léggömb, vagy csak egy lufi?
Az aligha új, hogy két állam kémkedik egymás ellen, amióta világ a világ, ez az egyik >
Az olasz miniszterelnök jobb, mint a híre
A Die Welt korábbi főszerkesztője nem ért egyet azokkal, akik félreverik a vészharangot az olasz miniszterelnök >
Mi a gond a kínai lakosság csökkenésével
Paul Krugman kétségbe vonja a hivatalos kínai adatokat, mármint hogy tavaly váratlanul fogyni kezdett a lélekszám, >
Netanjahu Izrael legnagyobb ellensége, miért nem száll vele szembe a Nyugat?
Hiszen a keményen jobbos vallási koalíció nekimegy a polgári szabadságjogoknak, külföldön pedig megbízhatatlan partnernek ígérkezik. Netanjahu >
Ha Putyin belebukik a kalandba, egy jó ideig káosz áll be
Viszont kiaknázhatja Magyarország, Lengyelország és Románia, hogy megkaparintson olyan tartományokat, amelyekről 1919 és 45 között volt >
Babiš nyomul az elnökségért
A megosztó populista milliárdos, Andrej Babiš nyomul az elnökségért a választás tegnap kezdődött és ma záruló >