Ma Ervin, Klétusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
A Vatikán 166. sz. közleménye
Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >
A hűséges Hachiko története
Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >
Hogyan szaporodnak a rendőrök?
Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >
Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt
Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >
A fasiszták zászlaja alatt
A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >
Okosabb vagy, mint egy ötödikes?
– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >
Motivált zsírégetés
Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >
Úrvezetők Kínában
A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >
Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról
Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >
Mosdók a világ minden tájáról
A leleményesség határtalan. >
Balla László esete Tito marsallal
Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >
Távol Nigériától
Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >
Napi ajánló
Rettegnek, de választanak
„Az biztos, hogy nem lesz meg a kétharmados többség ahhoz, hogy elnöki rendszerré formálják az államot.” Kőműves Anita (NOL):
Csak legyen már végre vége a választásoknak, sóhajtott fel több ankarai ismerősöm is múlt héten a török fővárosban. Vasárnap tartanak előre hozott parlamenti választásokat a 78 milliós országban, mivel a júniusi voksoláson Recep Tayyip Erdogan elnök Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) 2002 óta először nem szerzett elég szavazatot az önálló kormányalakításhoz, koalíciót pedig nem sikerült összehozni.
Nyár óta egyre nagyobb a politikai bizonytalanság az országban. Kétéves tűzszünet után kiújultak a harcok a kurd szeparatistákkal, október közepén pedig az ország történetének legsúlyosabb terrorcselekménye rázta meg a fővárost. Az ankarai pályaudvar előtt a kurdpárti HDP készült béketüntetésre, amikor öngyilkos merénylők robbantották fel magukat a tömegben. A támadásban 102-en veszítették életüket. A hatóságok az Iszlám Államot sejtik a merénylet mögött, ám az ellenzék a kormányt támadja, mert úgy véli, hogy nem tett meg mindent a merénylet megakadályozásáért.
Egy héttel később már csak két virághalom jelezte a pályaudvarnál a robbantás emlékét. A hatóságok nagyon gyorsan helyrehozták a területet, beüvegezték a kitört ablakokat. Ám a feszültséget mindenütt érezni. Újdonság, hogy a metróba belépve a biztonsági őrök mindenki táskáját fémkeresővel ellenőrzik. A metróalagútban óvatlanul elővett fényképezőgép pedig a közlekedést is leállítja: senki sem mehet sehová, amíg a rendőr nem bizonyosodott meg róla, hogy minden fotót kitöröltünk. A BBC szerint szinte mindenki retteg, a biztonsági helyzet lett a választások központi témája. Ez pedig az Erdogan vezette, stabilitást és kemény fellépést ígérő AKP malmára hajtja a vizet.
A párt júniusban a szavazatok 40,9 százalékát szerezte meg. A közvélemény-kutatások szerint azóta erősödtek, a legtöbben legalább 43 százalékot jósolnak nekik, azaz a kormányalakításhoz szükséges többség határán vannak. Az biztos, hogy nem lesz meg a kétharmados többség ahhoz, hogy elnöki rendszerré formálják az államot – ez Erdogan célja, aki 2003 és 2014 között miniszterelnök volt, majd utána választották meg az egyelőre ceremoniális elnöki posztra.
A világ is feszülten várja a török választások eredményét, hiszen Ankara kulcsfontosságú szereplője a globális válságoknak. Az USA szövetségeseként részese az Iszlám Állam elleni harcnak. Kérdés, a választások után enyhülnek vagy erősödnek-e majd a kurd szeparatisták elleni támadások. Ankara az európai menekültválságnak is fontos szereplője, hiszen az EU vezetői Törökországtól remélik, hogy megfelelő ösztönzőkért cserébe megállítja az áradatot. Brüsszel hárommilliárd eurót, vízumkönnyítést és az uniós csatlakozási tárgyalások meggyorsítását ajánlotta fel.
A Reuters emlékeztet: az uniós vezetők még arra is hajlandók voltak, hogy egy időre elfelejtsék Erdogan elnökségének önkényuralmi elemeit. Október elején teljes pompával fogadták Brüsszelben. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke pedig az Európai Parlamentben úgy válaszolt az Erdogannal kritikus képviselőknek: szavaikkal jelenleg nem érnek el semmit, és akár tetszik, akár nem, Törökországgal most együtt kell dolgozni.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A Monroe-elv és ami ebből következett
A gyakorlatban azonban a hidegháború viszonyai között, a szovjet és kommunista fenyegetés nyomásában a nemzetbiztonságát fenyegetőnek >
Izrael nem alapozhatja politikai stratégiáját a megkérdőjelezhetetlen katonai erőre
A palesztinokhoz fűződő viszonyt egy évtizeden át a jobboldal szabta meg, ám felsült vele. A hadsereg >
Még Trump sem állhat a törvény felett
Őt is megilleti persze a tisztességes tárgyalás és az ártatlanság vélelme. Ám nem szabad semmiféle kiváltságot >
Európa új frontvonalai
Az olasz Külpolitikai Intézet igazgatónője szerint új határok alakulnak ki Európában, mert a háború bebizonyította, hogy >
A szaudi-iráni megállapodásról
Persze, van még egy ismerős ismeretlen ebben s közel-keleti egyenletben, aki nem is olyan háttérszereplő, különösen, >
Putyin határtalan étvágya – Moldova, Koszovó és Bosznia
Moszkva meg akarja buktatni a kisinyovi kormányt, hogy az ország orosz befolyás alá kerüljön, és ezzel >
Léggömb, vagy csak egy lufi?
Az aligha új, hogy két állam kémkedik egymás ellen, amióta világ a világ, ez az egyik >
Az olasz miniszterelnök jobb, mint a híre
A Die Welt korábbi főszerkesztője nem ért egyet azokkal, akik félreverik a vészharangot az olasz miniszterelnök >
Mi a gond a kínai lakosság csökkenésével
Paul Krugman kétségbe vonja a hivatalos kínai adatokat, mármint hogy tavaly váratlanul fogyni kezdett a lélekszám, >
Netanjahu Izrael legnagyobb ellensége, miért nem száll vele szembe a Nyugat?
Hiszen a keményen jobbos vallási koalíció nekimegy a polgári szabadságjogoknak, külföldön pedig megbízhatatlan partnernek ígérkezik. Netanjahu >
Ha Putyin belebukik a kalandba, egy jó ideig káosz áll be
Viszont kiaknázhatja Magyarország, Lengyelország és Románia, hogy megkaparintson olyan tartományokat, amelyekről 1919 és 45 között volt >
Babiš nyomul az elnökségért
A megosztó populista milliárdos, Andrej Babiš nyomul az elnökségért a választás tegnap kezdődött és ma záruló >