Ma Emma, Malvin, Zseraldina névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
A Vatikán 166. sz. közleménye
Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >
A hűséges Hachiko története
Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >
Hogyan szaporodnak a rendőrök?
Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >
Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt
Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >
A fasiszták zászlaja alatt
A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >
Okosabb vagy, mint egy ötödikes?
– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >
Motivált zsírégetés
Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >
Úrvezetők Kínában
A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >
Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról
Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >
Mosdók a világ minden tájáról
A leleményesség határtalan. >
Balla László esete Tito marsallal
Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >
Távol Nigériától
Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >
Napi ajánló
Oroszország és a megnyugtató megváltoztathatatlanság
„A forradalmisággal oly sokszor hírbe hozott orosz emberről mára kiderült, hogy lelkében mélységesen ellenforradalmi.” Ara-Kovács Attila (Magyar Narancs):
Vasárnap választások voltak Oroszországban. A médiamegnevezés – generális, egyetemes – meglehetősen sokakat megtévesztett, így egyesek már új elnökválasztásról is beszélni kezdtek. Nem, erről szó sem volt, Vlagyimir Putyin terminusa még nem járt le, arra 2016-ban kerül majd sor. Most kormányzókat választottak, néhol önkormányzati képviselőket és regionális parlamenteket, stb.
Összesen 83+1 – a +1 a frissen visszaszerzett Krím – közigazgatási egységben járultak az emberek az urnák elé. Volt-e a választásnak tétje? Első ránézésre nem. Hetekkel, sőt hónapokkal korábban tudni lehetett, hogy a Putyin mögött álló Egységes Oroszország megnyer majd valamennyi fontos pozíciót.
Elég magas volt a részvételi arány, de közel sem akkora, mint amire várni lehetett Putyin múlt félévben produkált népszerűségi indexe alapján. Még a Krímben is, ahol a tavaszi „elszakadási”, illetve „csatlakozási” népszavazás idején – a nyilvánvaló csalások eredményeként – néhol 120 százalékos volt a részvétel, most legfeljebb 70 százalék járult az urnákhoz. A rendszernek még arra sem volt szüksége, hogy nagyszabású manipulációkhoz folyamodjon; voltak visszaélések, amelyekre a rendszer tág teret biztosít, de – állapította meg a Golosz nevű ellenzéki, civil megfigyelő szervezet – a végeredményt befolyásoló komoly kormányzati beavatkozás nem.
Kiábrándultság lenne e mögött, az ukránokkal szembeni elégtétel után az orosz valóságba való visszazuhanás? Aligha. A krími oroszok – leszámítva a tatárokat, akiknek nagy része bojkottálta a szavazást – máig hálás Putyinnak, amiért ismét orosz fennhatóság alatt lehet, illetve az ukránnál jóval nagyobb bérezésben és nyugdíjazásban részesülhet. Talán sokakat épp a helyzet stabilitásának, megnyugtató megváltoztathatatlanságának érzete marasztalt otthon. Számukra, de valójában minden orosz számára épp ezért volt tétnélküli az esemény.
Az elemzők ugyanakkor arra számítottak, hogy egyes nagyvárosokban, főként Moszkvában az ellenzék ha nem is győzhet, erősítheti pozícióit: azaz megmutathatja önmagát. A jelek szerint ez nem következett be. Ismét bebizonyosodott: az orosz demokratikus ellenzék csak a maga nagyon kvalitásos, tömegnívójúnak aligha mondható kultúrájában él, s e pozíció vagy lelkiállapot egyáltalán nem konvertálható nagyszabású vagy meggyőző politikai sikerré. A forradalmisággal oly sokszor hírbe hozott orosz emberről mára kiderült – ami egyébként korábban is sejthető volt –, hogy lelkében mélységesen ellenforradalmi. Nem Sztavroginok (Dosztojevszkij), hanem Oblomovok (Goncsarov) alkotják e nemzet messze többségét. És azok, akik mégis inkább az előbbivel azonosítják magukat, alig egy maréknyian vannak, s hazájuk nem is annyira Oroszország, mint inkább az attól nagyon messze eső Európa.
E választás a maga volumenében volt elképesztően újszerű és bürokráciapróbáló. Aligha kétséges: a mai biztos pozícióban próbálta ki a mechanizmust Vlagyimir Putyin és az Egységes Oroszország, s teremtett olyan adminisztrációs hagyományt, ami akkor is győzelmet hozhat majd, ha valamikor a jövőben a szerencse elpártolna tőle. A mostani választás igazi tanulságait nem annyira a politikai szakértők tudják majd levonni, s a világnak – elsősorban az érintett orosz polgároknak – rendszerbe foglalni, hanem a jogászok, akik e választási szisztéma rafinált csapdáit feltárhatják.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A Monroe-elv és ami ebből következett
A gyakorlatban azonban a hidegháború viszonyai között, a szovjet és kommunista fenyegetés nyomásában a nemzetbiztonságát fenyegetőnek >
Izrael nem alapozhatja politikai stratégiáját a megkérdőjelezhetetlen katonai erőre
A palesztinokhoz fűződő viszonyt egy évtizeden át a jobboldal szabta meg, ám felsült vele. A hadsereg >
Még Trump sem állhat a törvény felett
Őt is megilleti persze a tisztességes tárgyalás és az ártatlanság vélelme. Ám nem szabad semmiféle kiváltságot >
Európa új frontvonalai
Az olasz Külpolitikai Intézet igazgatónője szerint új határok alakulnak ki Európában, mert a háború bebizonyította, hogy >
A szaudi-iráni megállapodásról
Persze, van még egy ismerős ismeretlen ebben s közel-keleti egyenletben, aki nem is olyan háttérszereplő, különösen, >
Putyin határtalan étvágya – Moldova, Koszovó és Bosznia
Moszkva meg akarja buktatni a kisinyovi kormányt, hogy az ország orosz befolyás alá kerüljön, és ezzel >
Léggömb, vagy csak egy lufi?
Az aligha új, hogy két állam kémkedik egymás ellen, amióta világ a világ, ez az egyik >
Az olasz miniszterelnök jobb, mint a híre
A Die Welt korábbi főszerkesztője nem ért egyet azokkal, akik félreverik a vészharangot az olasz miniszterelnök >
Mi a gond a kínai lakosság csökkenésével
Paul Krugman kétségbe vonja a hivatalos kínai adatokat, mármint hogy tavaly váratlanul fogyni kezdett a lélekszám, >
Netanjahu Izrael legnagyobb ellensége, miért nem száll vele szembe a Nyugat?
Hiszen a keményen jobbos vallási koalíció nekimegy a polgári szabadságjogoknak, külföldön pedig megbízhatatlan partnernek ígérkezik. Netanjahu >
Ha Putyin belebukik a kalandba, egy jó ideig káosz áll be
Viszont kiaknázhatja Magyarország, Lengyelország és Románia, hogy megkaparintson olyan tartományokat, amelyekről 1919 és 45 között volt >
Babiš nyomul az elnökségért
A megosztó populista milliárdos, Andrej Babiš nyomul az elnökségért a választás tegnap kezdődött és ma záruló >