2021. augusztus 5. csütörtök
Ma Krisztina névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

A Vatikán 166. sz. közleménye

Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >

Tovább

A hűséges Hachiko története

Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >

Tovább

Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt

Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >

Tovább

Hogyan szaporodnak a rendőrök?

Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >

Tovább

Okosabb vagy, mint egy ötödikes?

– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >

Tovább

A fasiszták zászlaja alatt

A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >

Tovább

Motivált zsírégetés

Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >

Tovább

Úrvezetők Kínában

A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >

Tovább

Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról

Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >

Tovább

Mosdók a világ minden tájáról

A leleményesség határtalan. >

Tovább

Balla László esete Tito marsallal

Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >

Tovább

Távol Nigériától

Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >

Tovább

Napi ajánló

Oroszország és a megnyugtató megváltoztathatatlanság

„A forradalmisággal oly sokszor hírbe hozott orosz emberről mára kiderült, hogy lelkében mélységesen ellenforradalmi.” Ara-Kovács Attila (Magyar Narancs):

Vasárnap választások voltak Oroszországban. A médiamegnevezés – generális, egyetemes – meglehetősen sokakat megtévesztett, így egyesek már új elnökválasztásról is beszélni kezdtek. Nem, erről szó sem volt, Vlagyimir Putyin terminusa még nem járt le, arra 2016-ban kerül majd sor. Most kormányzókat választottak, néhol önkormányzati képviselőket és regionális parlamenteket, stb.

Összesen 83+1 – a +1 a frissen visszaszerzett Krím – közigazgatási egységben járultak az emberek az urnák elé. Volt-e a választásnak tétje? Első ránézésre nem. Hetekkel, sőt hónapokkal korábban tudni lehetett, hogy a Putyin mögött álló Egységes Oroszország megnyer majd valamennyi fontos pozíciót.

Elég magas volt a részvételi arány, de közel sem akkora, mint amire várni lehetett Putyin múlt félévben produkált népszerűségi indexe alapján. Még a Krímben is, ahol a tavaszi „elszakadási”, illetve „csatlakozási” népszavazás idején – a nyilvánvaló csalások eredményeként – néhol 120 százalékos volt a részvétel, most legfeljebb 70 százalék járult az urnákhoz. A rendszernek még arra sem volt szüksége, hogy nagyszabású manipulációkhoz folyamodjon; voltak visszaélések, amelyekre a rendszer tág teret biztosít, de – állapította meg a Golosz nevű ellenzéki, civil megfigyelő szervezet – a végeredményt befolyásoló komoly kormányzati beavatkozás nem.

Kiábrándultság lenne e mögött, az ukránokkal szembeni elégtétel után az orosz valóságba való visszazuhanás? Aligha. A krími oroszok – leszámítva a tatárokat, akiknek nagy része bojkottálta a szavazást – máig hálás Putyinnak, amiért ismét orosz fennhatóság alatt lehet, illetve az ukránnál jóval nagyobb bérezésben és nyugdíjazásban részesülhet. Talán sokakat épp a helyzet stabilitásának, megnyugtató megváltoztathatatlanságának érzete marasztalt otthon. Számukra, de valójában minden orosz számára épp ezért volt tétnélküli az esemény.

Az elemzők ugyanakkor arra számítottak, hogy egyes nagyvárosokban, főként Moszkvában az ellenzék ha nem is győzhet, erősítheti pozícióit: azaz megmutathatja önmagát. A jelek szerint ez nem következett be. Ismét bebizonyosodott: az orosz demokratikus ellenzék csak a maga nagyon kvalitásos, tömegnívójúnak aligha mondható kultúrájában él, s e pozíció vagy lelkiállapot egyáltalán nem konvertálható nagyszabású vagy meggyőző politikai sikerré. A forradalmisággal oly sokszor hírbe hozott orosz emberről mára kiderült – ami egyébként korábban is sejthető volt –, hogy lelkében mélységesen ellenforradalmi. Nem Sztavroginok (Dosztojevszkij), hanem Oblomovok (Goncsarov) alkotják e nemzet messze többségét. És azok, akik mégis inkább az előbbivel azonosítják magukat, alig egy maréknyian vannak, s hazájuk nem is annyira Oroszország, mint inkább az attól nagyon messze eső Európa.

E választás a maga volumenében volt elképesztően újszerű és bürokráciapróbáló. Aligha kétséges: a mai biztos pozícióban próbálta ki a mechanizmust Vlagyimir Putyin és az Egységes Oroszország, s teremtett olyan adminisztrációs hagyományt, ami akkor is győzelmet hozhat majd, ha valamikor a jövőben a szerencse elpártolna tőle. A mostani választás igazi tanulságait nem annyira a politikai szakértők tudják majd levonni, s a világnak – elsősorban az érintett orosz polgároknak – rendszerbe foglalni, hanem a jogászok, akik e választási szisztéma rafinált csapdáit feltárhatják.

2014. szeptember 18.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Hogyan kezelni Netanjahu mérgező örökségét

A Financial Times vezércikk szerint az új izraeli kormány legsürgősebb teendője az, hogy megszabaduljon Netanjahu mérgező >

Tovább

Maradhat-e kancellár Kurz?

A miniszterelnök drámai botrány kereszttüzébe került, egyértelmű, hogy ő és klikkje, a felkapaszkodók, célzatosan meghódították a >

Tovább

Putyin önkényuralma meggátol minden változást Oroszországban

Meg kell érteni, hogy Moszkva a gazdaságot a politika eszközének tekinti. Az üzleti életben csak az >

Tovább

Ózdon az állapotok rosszabbak, mint Bergamóban tavaly tavasszal?

Egész Közép- és Kelet-Európa tovább szigorít, csak Magyarország nem, noha igen súlyosan érinti a koronaválság. A >

Tovább

Valami bűzlik Ausztriában

Már látszik, hogy nem csupán a szélsőjobbos FPÖ, hanem a nagyobbik kormánypárt is erősen hajlik a >

Tovább

Kinek kell európai diplomácia

Navalnij ügye is jól mutatta, hogy szavakban nincs hiány, az ellenzéki vezető bebörtönzését egyöntetűen elítélték a >

Tovább

„Miért veszített Donald Trump”

Ezzel a címmel közölte a CNN vezető elemzője, David Axelrod elemzését, amelyet igen sok amerikai orgánum >

Tovább

Európa jövője dőlhet el a lengyel elnökválasztáson

Ha Trzaskowski kerekedik felül, akkor ő testesítheti meg a fékek és ellensúlyok rendszerét, amelyet Kaczynski javában >

Tovább

Vučić már nem tartja fontosnak az EU-tagságot

Vučić viszonya az EU-hoz gyakran ellenmondásos, időnként teljesen ellenséges. Az unió az eltelt két évtizedben 3,6 >

Tovább

Putyin mint kockázat

A közvélemény kutatások azt igazolják, hogy fokozódik az elégedetlenség, és egyre többen készek tiltakozni. Egy elemző >

Tovább

Trump és a kisördög

A rasszista populizmus olyan ősi, mint maga az emberi civilizáció. Evolúciós kihívást jelent, hogy túl tudjuk-e >

Tovább

Pánikreakció

A világtól való félelmükben fegyverükbe kapaszkodó demonstrálók megpróbálnak jogvédő demokratának látszani, de ez elég nehezen megy >

Tovább