2019. november 19. kedd
Ma Erzsébet, Zsóka névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

A Vatikán 166. sz. közleménye

Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >

Tovább

A hűséges Hachiko története

Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >

Tovább

Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt

Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >

Tovább

A fasiszták zászlaja alatt

A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >

Tovább

Okosabb vagy, mint egy ötödikes?

– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >

Tovább

Hogyan szaporodnak a rendőrök?

Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >

Tovább

Motivált zsírégetés

Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >

Tovább

Úrvezetők Kínában

A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >

Tovább

Mosdók a világ minden tájáról

A leleményesség határtalan. >

Tovább

Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról

Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >

Tovább

Távol Nigériától

Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >

Tovább

Balla László esete Tito marsallal

Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >

Tovább

Alapállás

Az elbitangolt nyolcvanezernek

Kopeczky Csaba (Párizs)
Kopeczky Csaba (Párizs)

A kutya egy fát vagy házfalat keres magának, ha vizel.

„A kutya egy fát vagy házfalat keres magának, ha vizel. Az írni akarás olyan, mint a hugyolhatnék. Valami támasztékot vagy hasonlót keres magának az ember, aztán leginkább magát pisálja le, mert ez van legközelebb.”

Thomas Bemhard: Tényleg nem sértegetek senkit

– Képzeld, azt mondta a múltkor Betty, hogy ő francia – morfondíroz hat és fél éves magaslatáról lányom –, mert itt született, Grenoble-ban. Én is itt születtem, még előbb nála!

– Na és te, mi vagy?

– Magyar.

(Az a bizonyos Betty egy franciaföldön tanároskodó magyarországi fizikus kisebbik lánya, aki többet csipog a vendéglátó ország nyelvén, mint a sajátján. Édesanyja – szintén pesti – annyira asszimilálódni akar, hogy majd megfeszül bele, s persze a gyerekeibe is beleoltotta az „úrhatnámságot”. Mint ahogy az általában ilyenkor lenni szokott, karikatúrává torzult a túlbuzgó igyekezet, és a „benszülöttek” nem ismernek magukra a lakájkodókban, még kevésbé fogadják be őket sajátjukként.)

– Hogyhogy én magyarnak születtem? És anyuka? És te?

(Születés, család, nyelv, országok, határok... szinte látni vélem a szőke pihés homlok mögött a megannyi kerge birkát.)

– Az ember nem születik semminek, hanem valamivé, valakivé válik.

(A közép-európai kuplerájra gondolok: morva, lengyel, bunyevác meg csak a jó ég tudja, miféle őseimre, aztán megvakarom üstökömet.)

Hogy is mondjam... a kisbaba megtanul kislány lenni, a lányka ellesi a bakfisságot, a nagylány anyukává érik... érted?

Olyan ez, mint a felnövés?

(Ha csak hormonok és kromoszómák kérdése lenne az egész, bogaram! Hányszor rezzentél össze, repeső lendületedet vesztve, mert azonmód rádripakodtunk, hogy „magyarul!”, mikor hat óra iskola után, Voltaire nyervén kezdted ellelkendezni élményeidet.

Hányszor lábadt könnybe a szemed, hogy elbődültem magam, „magyarul!”, hallván, miként pörölsz a maciddal. Süvöltöttem: „itthon csak magyarul, a kurva életbe!”, s igencsak el is rösteltem magam mindjárt, hisz a remegő áll, vádló tekintet adta tudtomra, hogy a

feladott versikét tanulgatod... Hároméves korodban hetekig sírva indultál oviba, mert alig értettél szót – néhány, a tévéből rádragadt kifejezés birtokában – pajtásaiddal: most meg már kijavítasz, ha összetévesztem a hím- és a nőnem használatát. Hadakozol egyrészt az ikes és iketlen igékkel, cifra mássalhangzókkal, fránya hasonulásokkal, másfelől az archaikus francia helyesírással, gordiuszi igeidő-egyeztetésekkel. Két nyelv, két kultúra pólusai között táguló gömbvillám az értelmed. (Kettős honfoglalás csatáit vívod.)

– Inkább, mint az iskola, a tanulás – kapcsolódom vissza párbeszédünkbe.

– Franciává nem nőhet Betty? – ereszti el a füle mellett a kiigazítást Róna.

– Sajnos, azt hiszem, franciává sem.

– Kisebb marad? Nem nő fel soha?

– Sohasem teljesen.

(Az utolsó, még becserkészhető teljesség a magzatvízben ringás óceánérzetének visszhangja – anyanyelvünk. Mert az ember csak dallam – a nyelv a hangszer teste: csak meztelen penge – a nyelv a markolat; az ember virágfürt – de a nyelv veti az évgyűrűket; az ember csak árboc – nyelve a vitorla. Nem a hegy, a folyó, az erdő egy nép hazája – hanem a dal égig érő bérce, az anyanyelv ritmusának gázlótlan zuhataga, szavak bevehetetlen rengetege: ad egy csitulást, álmot, oltalmat.

Ajkad vezet haza.)

– Huba micsoda? – öleli át anyáskodva a böhöm doberman nyakát a kicsi lány.

Törzskönyve szerint legalább harmadízigleg francia: Aldrik de Mont Zummerka az igazi neve.

– Valaki hülyeségeket írt arra a papírra. Ez az én kutyám, csak magyarul ért, és Kopeczky Hubának hívják. Na!

(– Sokszor írnak egyesek hülyeségeket bizonyos papírokra – dünnyögök bajszom alatt.)

– Legalábbis így volna rendjén! – teszem hozzá fennhangon.

1990. május 23.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Trump ukránokkal akarta megismételni, amit az oroszokkal megcsinált

Trump szokásos módon boszorkányüldözést emleget, de az ügy kirobbanása után tartott első sajtótájékoztatóján szokatlanul megszeppent, visszafogott >

Tovább

WP: A NATO-nak ideje megválni Törökországtól

A Nyugatnak meg kell határoznia: a NATO sima biztonsági szerveződés, vagy pedig a tagoknak egyben igazodniuk >

Tovább

A nemzetközi sajtó von der Leyen esélyeiről

Elvileg 374 voks elegendő a megválasztáshoz, de ha nem szed össze legalább 400 szavazatot, akkor igencsak >

Tovább

Lendvai: a csúcsjelölti rendszer igazából nem demokratikus

Weber cseppet sem tett volna jót a Bizottságnak, hiszen 2010 óta pátyolgatta Orbánt és lehetővé tette, >

Tovább

Nem rossz, de nem is az igazi

Von der Leyen hatalmas meglepetés, rá senki sem gondolt volna előzőleg Juncker utódjaként. Róla Németországban úgy >

Tovább

Bohócorr

Kezdettől látszott, hogy egy bohóc, de mostanra a saját karikatúrájává vált. Donald Trump oszakai ámokfutásán már >

Tovább

Palotaforradalom a Néppártban

Timmermans-szal szemben nagy az ellenállás az új tagállamok között. Ám ha mégis ő futna be, nos, >

Tovább

Putyin pechje

Tény, hogy a demokrácia egy ideje sok helyütt gyengül, de ez gyorsan változhat, ha az egyre >

Tovább

A nyugati gátlástalanság találkozása a közel-keleti gátlástalansággal

„Kelet-Európában is tanácsos lenne megtanulni: fehérházi perspektívából a térség sem ér többet egy messzi porfészeknél, melyre >

Tovább

Ha nem Weber, akkor ki?

Egyre több hír jön arról, hogy Merkel hiába próbálta keresztülnyomni Webert. Macron kezdettől fogva ellenezte, hogy >

Tovább

Weber helyett Timmermans?

Úgy hírlik, hogy fájdalomdíjként a bajor vezető az Európai Parlament élére kerülne. Ez viszont megnövelné a >

Tovább

Putyin: a liberalizmus ideje lejárt

Nem túl hízelgően nyilatkozott a szexuális sokszínűségről sem, mivel az szerint elhalványítja a lakosság döntő hányadának >

Tovább