Ma Ervin, Klétusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
A Vatikán 166. sz. közleménye
Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >
A hűséges Hachiko története
Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >
Hogyan szaporodnak a rendőrök?
Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >
Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt
Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >
A fasiszták zászlaja alatt
A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >
Okosabb vagy, mint egy ötödikes?
– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >
Motivált zsírégetés
Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >
Úrvezetők Kínában
A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >
Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról
Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >
Mosdók a világ minden tájáról
A leleményesség határtalan. >
Balla László esete Tito marsallal
Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >
Távol Nigériától
Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >
Napi ajánló
Ötven éve nem volt ekkora gondban az USA
„Megteheti valamelyik óriás, hogy elengedi szövetségese kezét az ukrajnai hadszíntéren?” 444.hu:
1962-ben a szovjetek atomrakétákat telepítettek Kubába, alig néhány kilométerre Floridától. Az amerikaiak blokád alá vették a szigetet. Egy hónapig úgy nézett ki, hogy a harmadik világháború nagyon közel van. Úgy tűnt, hogy nincs jó döntés: nem lehet hagyni, hogy a szovjetek odategyék a rakétákat, de egy atomháború apokaliptikus lett volna. Most ennyire közvetlen veszély nem fenyegeti a Földet, de egyszerre két olyan konfliktus is tombol, ahol az USA-nak valamit lépnie kell, és megint nem látszik, hogy mi lehet a jó döntés. 1962-ben végül kompromisszumot kötöttek: a szovjetek elvitték a rakétákat Kubából, az amerikaiak pedig leszerelték a sajátjaikat Törökországban. Most azonban két olyan háborús konfliktus van a világban, ahol nincs kivel alkudozni.
ISIS
Az ISIS (ami nemrég átnevezte magát IS-nek) kikiáltott egy önálló új államot, ami részben Szíria keleti, részben Irak nyugati feléből áll, és kalifátus az államformája. Olyasminek tűnik, mint a tálib hatalom volt Afganisztánban: kegyetlen dzsihádista diktatúra, amelyik háborúzni akar az egész világgal. Ha hagyják megerősödni, öngyilkos merénylőket küldenek az USA-ba, Nyugat-Európába, legalábbis fenyegetnek ilyesmivel. De az is elég, ha vérbe borítják az egész Közel-Keletet.
Logikus lenne megfékezni őket. Csakhogy van ezzel néhány nagyon komoly gond:
Politikai kudarc
Obama 2008-as választási kampánya óta arról beszél, hogy Irakban nem kellenek amerikai katonák, az egész ottani háború elképesztő pazarlása volt az emberi életnek és a pénznek, a 2011-es kivonulást pedig az elnök nagy sikereként állították be. A visszatérés politikai szempontból elképesztő kudarc volna számára, annak beismerése, hogy nem kellett volna kivonulni. (...)
Szomjazók a hegyen
Egészen rövid távon az amerikaiak most egy nagyon is aktuális humanitárius katasztrófát igyekeznek megoldani, ami néhány napig eladhatóvá teszi a beavatkozás sztoriját, de már a hét végére ki kellene találniuk egy új narratívát.
Az IS megpróbálta kiirtani a múlt hét elején a jazidi kisebbséget (ők a zoroasztriánusokhoz hasonló vallást követnek), és e hit követői tízezrével szorultak egy Sztindzsár nevű hegyre a sivatagban, ahol nincs víz, élelem és árnyék. Helyszíni beszámolók szerint a szülők gyerekeik szájába köpnek, hogy a kicsik folyadékhoz jussanak. Az ott lévők vagy szomjan halnak, vagy lemennek a hegyről, és akkor az IS katonái lelövik őket. A jazidiakat egy ideig a kurdok védték, de nekik elfogyott a lőszerük. A kurd katonákat pesmergáknak hívják.
Az USA ezekben a napokban a hegy környékén bombázza az IS állásait, hogy a jazidik elmenekülhessenek kurd területekre.
Ez idáig eladható, és nyugaton is romantikusan hangzik, hogy jazidik, Sztindzsár hegy meg pesmergák, mintha a középkor elevenedne meg. Ám a jazidi tízezrek napokon belül vagy meghalnak, vagy sikerül az USA támogatásával kurd területekre jutniuk, és akkor megint az lesz a kérdés, hogy Iránnal, Asszaddal, Malikivel és az IS-sel mit lehet kezdeni.
Mindeközben Oroszországgal is kezdeni kell valamit
És ezalatt az amerikaiak támogatta ukrán kormány kemény háborút vív Donyeckben az oroszbarát felkelőkkel. A felkelők két nagyvárosba szorultak vissza, és ahogy pozícióik romlottak, Oroszország csapatokat vont össze az ukrán határon. Lehet, hogy be fognak avatkozni. Fegyverekkel és a háborút szervező ügynökökkel eddig is támogatták őket. Az elmúlt napokban az orosz kormány „humanitárius misszióról” kezdett beszélni, ami az ukrán kormány szerint valójában a nyílt hadba vonulást jelentené.
Akkor mi legyen?
Az ukrán hadsereg biztos, hogy nem bír el az orosszal. Ha az oroszok bemennek, vagy csak még több fegyvert küldenek, esetleg „önkéntes” szabadcsapatokat engednek át a donyecki felkelők megsegítésére, akkor valamit lépnie kell Washingtonnak. Hagyják elbukni az ukránokat? Vagy avatkozzanak be, és ezzel háborút kockáztassanak Oroszországgal? Mikor jön el az a pont, amikor az orosz beavatkozás már olyan mértékű lesz, hogy arra nem lehet elegendő válasz néhány gazdasági szankció? Meddig mennének el az európaiak ebben a konfliktusban? Mit mondjanak Porosenko ukrán elnöknek, meddig menjen el Donyeckben?
Amikor tavasszal vontak össze az oroszok csapatokat az ukrán határon, akkor az ukrán hadsereg nem mert támadni a felkelőkre. Aztán az oroszok májusban visszavonultak, utána indult csak el az ukrán offenzíva, ám most az orosz csapatösszevonás után sem torpant meg.
Ki ijed meg előbb? Az oroszok hagyják, hogy az ukránok visszafoglalják Donyecket? Vagy az amerikaiak hagyják, hogy az oroszok megverjék az ukrán hadsereget? Az itteni dilemma nagyon hasonlít az 1962-es rakétaválsághoz, csak az eszközök még kevésbé egyértelműek. 1962-ben legalább Washington és Moszkva közvetlenül tudott tárgyalni. Itt viszont elvben a kijevi vezetés néz farkasszemet a donyecki felkelőkkel, és a két nagyhatalom mögéjük bújva vicsorog egymásra. Megteheti valamelyik óriás, hogy elengedi szövetségese kezét az ukrajnai hadszíntéren?
Két borzalmas patthelyzet egyszerre
Stratégiai szempontból is feloldhatatlannak látszik egyelőre mindkét hadszíntéren dilemma. És ahogy múlik az idő, nagyon sok ember hal meg.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A Monroe-elv és ami ebből következett
A gyakorlatban azonban a hidegháború viszonyai között, a szovjet és kommunista fenyegetés nyomásában a nemzetbiztonságát fenyegetőnek >
Izrael nem alapozhatja politikai stratégiáját a megkérdőjelezhetetlen katonai erőre
A palesztinokhoz fűződő viszonyt egy évtizeden át a jobboldal szabta meg, ám felsült vele. A hadsereg >
Még Trump sem állhat a törvény felett
Őt is megilleti persze a tisztességes tárgyalás és az ártatlanság vélelme. Ám nem szabad semmiféle kiváltságot >
Európa új frontvonalai
Az olasz Külpolitikai Intézet igazgatónője szerint új határok alakulnak ki Európában, mert a háború bebizonyította, hogy >
A szaudi-iráni megállapodásról
Persze, van még egy ismerős ismeretlen ebben s közel-keleti egyenletben, aki nem is olyan háttérszereplő, különösen, >
Putyin határtalan étvágya – Moldova, Koszovó és Bosznia
Moszkva meg akarja buktatni a kisinyovi kormányt, hogy az ország orosz befolyás alá kerüljön, és ezzel >
Léggömb, vagy csak egy lufi?
Az aligha új, hogy két állam kémkedik egymás ellen, amióta világ a világ, ez az egyik >
Az olasz miniszterelnök jobb, mint a híre
A Die Welt korábbi főszerkesztője nem ért egyet azokkal, akik félreverik a vészharangot az olasz miniszterelnök >
Mi a gond a kínai lakosság csökkenésével
Paul Krugman kétségbe vonja a hivatalos kínai adatokat, mármint hogy tavaly váratlanul fogyni kezdett a lélekszám, >
Netanjahu Izrael legnagyobb ellensége, miért nem száll vele szembe a Nyugat?
Hiszen a keményen jobbos vallási koalíció nekimegy a polgári szabadságjogoknak, külföldön pedig megbízhatatlan partnernek ígérkezik. Netanjahu >
Ha Putyin belebukik a kalandba, egy jó ideig káosz áll be
Viszont kiaknázhatja Magyarország, Lengyelország és Románia, hogy megkaparintson olyan tartományokat, amelyekről 1919 és 45 között volt >
Babiš nyomul az elnökségért
A megosztó populista milliárdos, Andrej Babiš nyomul az elnökségért a választás tegnap kezdődött és ma záruló >