Ma Emese, Sarolta, Antal névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
A Vatikán 166. sz. közleménye
Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >
A hűséges Hachiko története
Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >
Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt
Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >
Hogyan szaporodnak a rendőrök?
Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >
A fasiszták zászlaja alatt
A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >
Okosabb vagy, mint egy ötödikes?
– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >
Motivált zsírégetés
Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >
Úrvezetők Kínában
A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >
Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról
Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >
Mosdók a világ minden tájáról
A leleményesség határtalan. >
Balla László esete Tito marsallal
Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >
Távol Nigériától
Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >
A hadüzenet
Engler Lajos
Rövidnek éppen nem mondható hírmagyarázói pálya- és vesszőfutása során e sorok írója még sohasem kívánta olyan tiszta szívből, hogy előrejelzésével melléfogjon, mint ezúttal. Amikor papírra vetni készül, hogy azt a napot, amikor Mihail Gorbacsovot, a szovjet és az egész szocialista világ demokratikus átlényegülésének a megalapozóját és mozgatóját klasszikus katonai államcsínnyel megfosztották a legálisan kapott hatalmától, a világpolitika krónikásai – ha egyáltalán marad belőlük – egykor majd úgy fogják emlegetni, mint a harmadik világháború kezdetét.
Mert ennek az eseménynek a hordereje nem kisebb. Mert ez nemcsak azt jelenti, hogy egy sokat ígérő, világraszóló társadalmi és gazdasági előrelépés a világ egyik legnagyobb és legjelentősebb országában visszakanyarodott a kezdet kezdetére, hanem azt is, hogy jószerével dugába dőlt minden igyekezet, amely a nagyhatalmi fegyverkezési hajszát, a világ felosztásáért folytatott kíméletlen versengést a tárgyalások általi megegyezéssel, az öldöklést a békével, a pusztító eszközök tömeges gyártását és használatát az emberiség fejlődését biztosító műszaki vívmányok tökéletesítésével igyekezett helyettesíteni.
S hogy semmi kétség se férjen ahhoz, hogy a szovjet színtéren mely erők kerekedtek felül, arról tanúskodik a Mihail Gorbacsov egészségének a megromlásáról szóló klasszikus bolsevista közlemény. Vagy netán sztálinista, ha Gorbi „betegségébe” bele is hal, illetve ha a bíróságon – az előre kimondott halálos ítélet kiérdemelése érdekében – bevallja, hogy valóban ő a vétkes mindazért, amivel sürgősen megvádolták: „a Szovjetunió széteséséért”, az „anarchiáért, amelyet egyesek demokráciának neveznek”, a fékevesztett nacionalista érzelmek elszabadulásáért, illetve mindazért, amit a korábbi embertelen rendszer megtorlásaival úgy belepalántált az emberekbe, hogy a szabad gondolkodás, a visszafojtott érzelmek kifejezésre juttathatásának első jelére megállíthatatlanul elárasztották az önkény alatt sínylődő országokat és népeket.
A Szovjetunió színterén lejátszódó ilyen események láttán Gorbacsov elkövette azt a végzetes hibát, amely végül is Nyikita Szergejevics Hruscsov sorsára juttatta: visszahőkölt, és az okok orvoslása helyett erőteljes sugallatra lecsapott a következményekre. Szövetségeseket keresve ott, ahol a megbuktatói szőtték a múlt rendszernek, a kiváltságok visszaállításának álmait. A hadsereg, amelytől természeténél fogva messze áll a szabad gondolkodás és demokrácia, sőt annak még a légtávolabbi eszméje is,– a peresztrojka valóra váltása és az anarchia meggátolása érdekében beindította gépezetét a „szakadárok” ellen. Értve ez alatt minden óhajt és követelést, ami az egyenjogúságra, szabad szólásra, emberi jogok tiszteletben tartására és a törvényesség betartására vonatkozik. Ami természetszerűen logikus következményként túlkapásokhoz, a szélsőségek felülkerekedéséhez vezetett.
S míg a Nyugat békeszerető körei Gorbacsovot ünnepelték, a békekorszak mindenkori vesztesei, a valódi hatalomtartók, a hadiipar dúsgazdag mágnásai s a fegyverkereskedelem nyerészkedői mindent megtettek, hogy a gorbacsovi reform megbukjon. Gorbacsov „nyugati beállítottságá”-nak magasztalásával párhuzamosan a társadalmi és gazdasági átlényegüléssel járó elkerülhetetlen gazdasági hanyatlás áthidalásához szükséges segélyt addig halogatták – lényegében megtagadták –, amíg be nem következett az elkerülhetetlen: a nincstelenségből eredő általános elégedetlenség miatt a peresztrojka megbukott, s jó okot szolgáltatott arra, hogy Mihail Gorbacsovot is megbuktassák.
S a Szovjetunióban kihirdetett rendkívüli állapotnak, a tüstént kilátásba helyezett megtorlásoknak és leszámolásoknak nem csupán az egykori „szocialista világ” hátrahúzó erői, nem csak egy életképtelenségéről a gyakorlatban is ékes bizonyságot tett rendszer haszonlesői örülhetnek – a saját guberniumaikban esedékes hasonló „rendezés”-re várva –, hanem a teli szájjal demokráciát prédikáló nyugati körök is, amelyeknek még a vesztett háború is sokkal inkább győzelmet jelent, a legjobb, békés úton, tárgyalások által kivívott győzelem pedig csupán csúfos – elsősorban anyagi – vereséggel egyenlő.
így aztán talán érthető, hogy Gorbacsov leváltása miért (lehet) egyenlő a harmadik világháború kezdetével, a hadüzenettel, amelyet a Kelet és a Nyugat, az Észak és a Dél hátrahúzó erői küldtek az emberiség békeszerető, szabadságot áhító részének.
S ezen mit sem változtathat a tény, hogy sem a Szovjetunió, sem a világ más része a peresztrojka után már nem lehet ugyanaz, mint előtte. Mert a társadalmi átlényegülés már eddig is mély nyomot hagyott mindenütt.
De ez csak az áldozatok számát növelheti.
Náluk is, nálunk is, másutt is.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Küldjék Merkelt Moszkvába
Kati Marton azt javasolja, hogy Merkelt küldjék el Moszkvába, mert ő mindig megtalálta a megfelelő hangot >
Ukrán tragédia, orosz katasztrófa
Kinek kellene Putyint megállítania? Konszolidált autokráciákban a rendszert és annak vezetőjét aligha lehet békés tüntetésekkel megdönteni. >
A botrányok olimpiája
Akadtak persze felemelő pillanatok is, ám az egész eseményt beárnyékolta a rengeteg negatívum. Ha az olimpiai >
Putyin legnagyobb tévedése?
Ha a Kreml a fegyveres utat választja, annak olyan viszály lesz a következménye, amely sokáig elképzelhetetlennek >
Putyin kockázatos ukrán játszmája
A háború óta eltelt 7 év nagy változásokat hozott az ukránoknál: a lakosság nemzeti tudata erősödött, >
Indul a német hatalmi póker
Teljesen mindegy, hogy Laschet vagy Scholz lép-e Merkel örökébe, mert a németeknek erős kancellár kell. A >
Hogyan kezelni Netanjahu mérgező örökségét
A Financial Times vezércikk szerint az új izraeli kormány legsürgősebb teendője az, hogy megszabaduljon Netanjahu mérgező >
Maradhat-e kancellár Kurz?
A miniszterelnök drámai botrány kereszttüzébe került, egyértelmű, hogy ő és klikkje, a felkapaszkodók, célzatosan meghódították a >
Putyin önkényuralma meggátol minden változást Oroszországban
Meg kell érteni, hogy Moszkva a gazdaságot a politika eszközének tekinti. Az üzleti életben csak az >
Ózdon az állapotok rosszabbak, mint Bergamóban tavaly tavasszal?
Egész Közép- és Kelet-Európa tovább szigorít, csak Magyarország nem, noha igen súlyosan érinti a koronaválság. A >
Valami bűzlik Ausztriában
Már látszik, hogy nem csupán a szélsőjobbos FPÖ, hanem a nagyobbik kormánypárt is erősen hajlik a >
Kinek kell európai diplomácia
Navalnij ügye is jól mutatta, hogy szavakban nincs hiány, az ellenzéki vezető bebörtönzését egyöntetűen elítélték a >