2019. december 10. kedd
Ma Judit, Loretta, Eulália névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

A Vatikán 166. sz. közleménye

Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >

Tovább

A hűséges Hachiko története

Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >

Tovább

Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt

Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >

Tovább

A fasiszták zászlaja alatt

A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >

Tovább

Okosabb vagy, mint egy ötödikes?

– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >

Tovább

Hogyan szaporodnak a rendőrök?

Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >

Tovább

Motivált zsírégetés

Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >

Tovább

Úrvezetők Kínában

A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >

Tovább

Mosdók a világ minden tájáról

A leleményesség határtalan. >

Tovább

Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról

Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >

Tovább

Távol Nigériától

Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >

Tovább

Balla László esete Tito marsallal

Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >

Tovább

Egy lépés előre, kettő hátra

Öreg Dezső
Öreg Dezső
Egy lépés előre, kettő hátra
Vuk Jeremić

Nem túl gyakori a diplomáciában, hogy előre megbeszélt külügyminiszteri látogatásokat mondanak le az utolsó pillanatban. Szerbiának sikerült kettőt is kieszközölni ugyanazon a napon.

Szinte egyidejűleg érkezett a hír, hogy a világutazó Vuk Jeremić lemondta részvételét azon a dubrovniki találkozón, amelyen az Európai Unió és a NATO bővítés mellett a fejlesztésre és a befektetésekre vonatkozó kérdéseket valamint az energiaügyi problémákat vitatták. Néhány percre rá megtudhattuk, hogy a holland külügyminiszter is elhalasztotta tervezett belgrádi útját. Dubrovnikban csupa olyan téma szerepelt napirenden, amely a belgrádi hivatalos politika szerint a szerb diplomácia prioritásai közé tartozik. Úgy tűnik azonban, mindennél fontosabb a külügyminiszter önérzete, amelyet bizonyára megbántottak azzal, hogy nem a megnyitóra tervezték fölszólalását. Mert eredetileg neki is a találkozó első napján kellett volna beszélnie – mondja Jeremić. Zágrábban viszont azt mondják, hogy eredetileg Cvetković miniszterelnököt várták Dubrovnikba. Közismert egyébként, hogy a szerb külügyminiszter nem élvez nagy népszerűséget horvát politikai körökben miután több olyan kijelentést is tett, amely sértette a horvát állam vezetőinek önérzetét. A szerb kormányfő viszont nyilván azért bízta a látogatást miniszterére, hogy kipihenje azt a magyarázkodási sorozatot, amelyet annak kapcsán volt kénytelen tenni, hogy az általa vezetett kabinet a múlt héten ünnepelte egy éves születésnapját. Meg kellett magyaráznia azt a politikát, amelynek alakításához sokak szerint nem sok köze volt az elmúlt egy év során. Sem gazdasági, sem belpolitikai, de talán legkevésbé külpolitikai téren.

Nem csoda, hogy kormánya legnagyobb sikerének azt tartja: kedden bejelentik, hogy január elsejétől valószínűleg vízum nélkül utazhatunk majd a schengeni övezethez tartozó országokba. Ha addig jól viselkedünk, és nem akarjuk becsapni a brüsszeli diplomatákat. És arról sem próbáljuk meggyőzni őket, hogy nem csak vízumkönnyítésről volt szó, hanem mondjuk a tagjelölt státusról, esetleg a stabilizációs és társulási megállapodás kétoldalú alkalmazásáról is. Mert erre készültek Belgrádban a holland külügyminiszter július 21-ére bejelentett látogatása kapcsán. Nyíltan beszélt erről Cvetković kormányfő, azt állítva, hogy Maxime Verhagennal tárgyal majd a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló törvényszékkel való együttműködésről, illetve arról, hogy Hollandia ismerje el Szerbiának az együttműködés kibővítésében szerzett érdemeit. Magyarán, felejtsék el, hogy a boszniai szerb seregek egykori ura még mindig nincs Hágában. Mint ahogy üres az egykori szlavóniai raktáros, később a zendülő krajinai szerbek által kikiáltott köztársaság elnökének a cellája is. A holland külügyminiszter ilyesmiről nyilván nem szándékozik Belgrádban tárgyalni, ezért elhalasztotta a látogatást. Mert ő azért jött volna, hogy a kétoldalú gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokról folytasson véleménycserét. Ahogy azt korábban megbeszélték. Ezek sem mellékes témák egy olyan országban, amelyben a vezetők folyamatosan reformokról, gazdasági fejlődésről és az Európához való felzárkózásról beszélnek.

A két külügyminiszteri látogatás elmaradása viszont azt bizonyítja, hogy komoly gondok vannak a szerbiai külpolitikában, hogy sem az új szomszédokkal, sem Európával nem tudjuk megtalálni a közös hangot. Azt a hangot, amelyet a 21. század diplomatái használnak, amikor egymással beszélgetnek, és amikor önmagukról szólnak. Nem lehet egy külpolitika alfája és ómegája az a jelszó, hogy „Európa is, és Koszovó is”. Különösen külföldön nem. Mert itthon még mindig van vevője a szóvirágoknak. Jó lenne azonban belátni, hogy Európa és a világ már régen tudja, nem kell mindent elhinni abból, amit Belgrádban ígérnek. És azt is, hogy előbb-utóbb itthon is számon kérik majd a korábbi ígéreteket. Mert, amikor az Európa-barát erők nyertek, akkor a szavazók nem arra számítottak, hogy a sértődékeny külügyminiszter és a belpolitikai erők között egyensúlyozó elnök egy év elteltével sem állítja sínre a szerb diplomáciát.

2009. július 12.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Trump ukránokkal akarta megismételni, amit az oroszokkal megcsinált

Trump szokásos módon boszorkányüldözést emleget, de az ügy kirobbanása után tartott első sajtótájékoztatóján szokatlanul megszeppent, visszafogott >

Tovább

WP: A NATO-nak ideje megválni Törökországtól

A Nyugatnak meg kell határoznia: a NATO sima biztonsági szerveződés, vagy pedig a tagoknak egyben igazodniuk >

Tovább

A nemzetközi sajtó von der Leyen esélyeiről

Elvileg 374 voks elegendő a megválasztáshoz, de ha nem szed össze legalább 400 szavazatot, akkor igencsak >

Tovább

Lendvai: a csúcsjelölti rendszer igazából nem demokratikus

Weber cseppet sem tett volna jót a Bizottságnak, hiszen 2010 óta pátyolgatta Orbánt és lehetővé tette, >

Tovább

Nem rossz, de nem is az igazi

Von der Leyen hatalmas meglepetés, rá senki sem gondolt volna előzőleg Juncker utódjaként. Róla Németországban úgy >

Tovább

Bohócorr

Kezdettől látszott, hogy egy bohóc, de mostanra a saját karikatúrájává vált. Donald Trump oszakai ámokfutásán már >

Tovább

Palotaforradalom a Néppártban

Timmermans-szal szemben nagy az ellenállás az új tagállamok között. Ám ha mégis ő futna be, nos, >

Tovább

Putyin pechje

Tény, hogy a demokrácia egy ideje sok helyütt gyengül, de ez gyorsan változhat, ha az egyre >

Tovább

A nyugati gátlástalanság találkozása a közel-keleti gátlástalansággal

„Kelet-Európában is tanácsos lenne megtanulni: fehérházi perspektívából a térség sem ér többet egy messzi porfészeknél, melyre >

Tovább

Ha nem Weber, akkor ki?

Egyre több hír jön arról, hogy Merkel hiába próbálta keresztülnyomni Webert. Macron kezdettől fogva ellenezte, hogy >

Tovább

Weber helyett Timmermans?

Úgy hírlik, hogy fájdalomdíjként a bajor vezető az Európai Parlament élére kerülne. Ez viszont megnövelné a >

Tovább

Putyin: a liberalizmus ideje lejárt

Nem túl hízelgően nyilatkozott a szexuális sokszínűségről sem, mivel az szerint elhalványítja a lakosság döntő hányadának >

Tovább