2024. március 19. kedd
Ma József, Bánk névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

A Vatikán 166. sz. közleménye

Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >

Tovább

A hűséges Hachiko története

Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >

Tovább

Hogyan szaporodnak a rendőrök?

Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >

Tovább

Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt

Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >

Tovább

A fasiszták zászlaja alatt

A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >

Tovább

Okosabb vagy, mint egy ötödikes?

– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >

Tovább

Motivált zsírégetés

Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >

Tovább

Úrvezetők Kínában

A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >

Tovább

Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról

Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >

Tovább

Mosdók a világ minden tájáról

A leleményesség határtalan. >

Tovább

Balla László esete Tito marsallal

Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >

Tovább

Távol Nigériától

Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >

Tovább

Napi ajánló

Ha rosszul sül el a háború, Oroszország akár szét is eshet

Ha rosszul sül el a háború, Oroszország akár szét is eshet

A jelenlegi elnök az elnyomásra és a központosításra épített, azaz nem követte Gorbacsov demokratikus reformjait. De akárcsak a Szovjetunió, elvben a mostani állam is szövetségi rendszerben működik, ám a tagköztársaságokat leigázta, gyarmatosította a Kreml. Az orosz imperializmus hagyatéka nemigen tűnt el, sőt napról napra markánsabb és fájdalmasabb. Az invázió megdöntötte azt a mítoszt, hogy Putyin egyesítette Oroszországot. Nem utolsó sorban azért, mert Moszkva a sorozásokkal főként a nemzetiségeket tizedeli meg. Ennek megfelelően a kisebbségek eléggé hangosan tiltakoznak a háború ellen. Merthogy az elnök ágyútölteléknek tekinti őket.

FT

 

A soknemzetiségű ország ismét a gyarmatosítás örökségével küszködik. Nem szabad persze kijelenteni, hogy a folyamat immár visszafordíthatatlan, de mivel egyre több az áldozat és nem látszik a harcok vége, miután Putyin a messianisztikus revansizmustól vezérelve megindította csapatait, immár nem lehet kapásból visszautasítani a feltételezést, hogy jelenlegi formájában megszűnhet az Orosz Föderáció. Jobb, ha a nyugati politikusok felkészülnek az eshetőségre.

A jelenlegi elnök az elnyomásra és a központosításra épített, azaz nem követte Gorbacsov demokratikus reformjait. De akárcsak a Szovjetunió, elvben a mostani állam is szövetségi rendszerben működik, ám a tagköztársaságokat leigázta, gyarmatosította a Kreml. Az orosz imperializmus hagyatéka nemigen tűnt el, sőt napról napra markánsabb és fájdalmasabb.

Az invázió megdöntötte azt a mítoszt, hogy Putyin egyesítette Oroszországot. Nem utolsó sorban azért, mert Moszkva a sorozásokkal főként a nemzetiségeket tizedeli meg. Ennek megfelelően a kisebbségek eléggé hangosan tiltakoznak a háború ellen. Merthogy az elnök ágyútölteléknek tekinti őket.

És ahogy kirajzolódnak az orosz imperializmusból eredő törésvonalak, úgy emlékeztet a helyzet mind inkább az egykori szovjet időkre. Az etnikumok nem mostanában kezdték el követelni a leválást. Természetesen sikerüket nem lehet biztosra venni. De azért ezek a nemzetiségek látják, hogy elporladnak az orosz szövetségesi ígéretek. A Nyugat pedig egyre inkább úgy értékeli, hogy érdemes támogatni az orosz gyarmatosítás ellenzékét.

A háború miatt elképzelhető, hogy összeomlik az orosz állam és így kivívhatják szabadságukat egyes kisebbségek. A fejlett demokráciáknak készen kell állniuk erre a lehetőségre.

 

The Times

 

A brit haderők megerősítését sürgeti a kommentár az ukrán tapasztalatok alapján. Abból indul ki, hogy a világ jelenleg veszélyesebb, mint a hidegháború óta bármikor. Kína, Oroszország és a maga módján Irán sem fogadja el a nyugati dominanciát. Egyesek ugyan azt hangoztatják, hogy Moszkva felsült az invázió során, ezért már látszik, hogy inkább papírtigris, semmint medve, ám egyetlen atomhatalmat sem szabad alábecsülni.

A kudarc és düh csak még veszedelmesebbé teszi Putyint. A balti-tengeri gázvezetékek elleni támadások mutatják, hogy a Kreml csapást tud mérni a nyugati energiahálózatra, illetve kommunikációs csatornákra, bár nem tudni, hogy ki hajtotta végre a merényleteket.

A demokráciák egytől egyik felelőtlennek bizonyultak, mert természetesnek veszik, hogy az amerikai elnök 50 milliárd dolláros segítséget nyújtott az ukránoknak - az összeg csak tovább nő. Az USA fegyverei nélkül Kijev már elesett volna. Ám ha visszatér Trump, komoly az esélye, hogy Amerika nem hajlandó állni a kollektív védelem terheinek javát.

A brit haderő létszáma 82 ezerről 73 ezerre csökkent, ezt 30 ezer tartalékossal próbálták ellensúlyozni, ám a toborzás lassan halad. Emellett az újoncok harci morálja alacsony, mert fegyverzetük jó részét Ukrajnában küldték. Viszont egyértelmű, bárhogy is végződik a fegyveres viszály, hogy a NATO kötelékében brit katonákat kell küldeni Lengyelországba és a Balti-térségbe egy újabb orosz invázió elhárítására. Ugyanakkor az sem vitatható, hogy Európa nem nélkülözheti az amerikai tüzérség és rakétarendszerek támogatását.

 

Szelestey Lajos

 

 

2023. január 11.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A Monroe-elv és ami ebből következett

A gyakorlatban azonban a hidegháború viszonyai között, a szovjet és kommunista fenyegetés nyomásában a nemzetbiztonságát fenyegetőnek >

Tovább

Izrael nem alapozhatja politikai stratégiáját a megkérdőjelezhetetlen katonai erőre

A palesztinokhoz fűződő viszonyt egy évtizeden át a jobboldal szabta meg, ám felsült vele. A hadsereg >

Tovább

Még Trump sem állhat a törvény felett

Őt is megilleti persze a tisztességes tárgyalás és az ártatlanság vélelme. Ám nem szabad semmiféle kiváltságot >

Tovább

Európa új frontvonalai

Az olasz Külpolitikai Intézet igazgatónője szerint új határok alakulnak ki Európában, mert a háború bebizonyította, hogy >

Tovább

A szaudi-iráni megállapodásról

Persze, van még egy ismerős ismeretlen ebben s közel-keleti egyenletben, aki nem is olyan háttérszereplő, különösen, >

Tovább

Putyin határtalan étvágya – Moldova, Koszovó és Bosznia

Moszkva meg akarja buktatni a kisinyovi kormányt, hogy az ország orosz befolyás alá kerüljön, és ezzel >

Tovább

Léggömb, vagy csak egy lufi?

Az aligha új, hogy két állam kémkedik egymás ellen, amióta világ a világ, ez az egyik >

Tovább

Az olasz miniszterelnök jobb, mint a híre

A Die Welt korábbi főszerkesztője nem ért egyet azokkal, akik félreverik a vészharangot az olasz miniszterelnök >

Tovább

Mi a gond a kínai lakosság csökkenésével

Paul Krugman kétségbe vonja a hivatalos kínai adatokat, mármint hogy tavaly váratlanul fogyni kezdett a lélekszám, >

Tovább

Netanjahu Izrael legnagyobb ellensége, miért nem száll vele szembe a Nyugat?

Hiszen a keményen jobbos vallási koalíció nekimegy a polgári szabadságjogoknak, külföldön pedig megbízhatatlan partnernek ígérkezik. Netanjahu >

Tovább

Ha Putyin belebukik a kalandba, egy jó ideig káosz áll be

Viszont kiaknázhatja Magyarország, Lengyelország és Románia, hogy megkaparintson olyan tartományokat, amelyekről 1919 és 45 között volt >

Tovább

Babiš nyomul az elnökségért

A megosztó populista milliárdos, Andrej Babiš nyomul az elnökségért a választás tegnap kezdődött és ma záruló >

Tovább