Ma György, Fidél, Debóra névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Berágott a budapesti orosz nagykövetség
A korona visszaadásának 45. évfordulóján mondott beszédében ugyanis az amerikai képviselet vezetője kis embernek nevezte Putyint. David Pressman azt is ecsetelte a múlt héten, hogy az elnök olyan idők maradványa, amelyet a világ próbál maga mögött hagyni. Továbbá, hogy a háború a zsarnokság és a tekintélyuralom következménye. Orosz illetékesek a jelek szerint nem túl jól fogadták a kritikát. Dührohamában az orosz misszió kirohant. Közleményben tudatta, hogy a kijelentések elfogadhatatlanok, megsértik az alapvető diplomáciai szabályokat és gyakorlatot, hiszen a nagykövet egy idegen állam fejére tett megjegyzéseket. Tavaly augusztusi kinevezése óta nem ez az első eset, hogy az emberi jogokkal foglalkozó Pressman ilyen haragot von magára nyíltsága miatt. A magyar állami média is nekiesett, miután bírálta a hivatalos propagandát, mi több, párhuzamot vont magyar illetékesek és Putyin megnyilvánulásai között. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Reuters
Tele van veszéllyel Közép-Európa, miközben tart az alacsonyabb infláció felé. Románia ugyan tegnap negyed %-kal emelte az alapkamatot, de lehet, hogy innen kezdve már véget ér a másfél éve tartó pénzügyi szigorítás a térségben. Ám a szűkös munkaerő tartalék, valamint több más akadály még beleszólhat a dolgokba.
Tavaly június óta a cseh és a lengyel jegybank csaknem hét százalékkal vitte feljebb az irányadó kamatlábat, a Magyar Nemzeti Bank pedig jó 12 %-kal, ily módon a magyarországi szint magasabb, mint bárhol másutt az EU-ban. A hírügynökség által megkérdezett szakértők szerint azonban a négy országban immár véget ért a kamatemelési ciklus. Csak éppen azt nem tudni, mit szól hozzá az infláció, mert az még beleköphet a levesbe.
Befektetők ugyanakkor arra tippelnek, hogy Romániára nem áll a vélemény, mert az ottani központi bank nem szeretne úgy járni, mint az MNB, amely ráfizetett, miután az ősszel kinyilatkozta, hogy a kamatok már nem nőnek tovább. Ezzel együtt közgazdászok látnak lehetőséget a csökkentésre a magyaroknál és a cseheknél. Utóbbiaknál a reálbér csaknem 10 %-kal esett.
Sokan úgy gondolják, hogy az energiaárak mérséklődése kedvezően befolyásolja az infláció általános mértékét. Ám kamatok leszállítása csapdákkal terhes, így bőven előfordulhat, hogy rossz döntés születik. A londoni Capital Economics egyik elemzője szerint nagyrészt a hazai kereslet és a munkaerőpiac dönti el, hogy a jegybankok netán túl gyorsan engednek-e a szigorból. Ebből a szempontból a lengyeleknél a legnagyobb veszély, hogy belesétálnak a kelepcébe.
Time
Lehet, hogy nem éli túl az izraeli demokrácia Netanjahu új kormányát. A koalíció még nincs két hete uralmon, de már látszik, hogy az országnak még soha nem volt ennyire keményvonalas, szélsőjobbos vezetése. De ami még rosszabb: a szövetség ráállt, hogy lebontsa az igencsak törékeny fékeket és ellensúlyokat, illetve hogy példátlan jogkört adjon a végrehajtó, valamint törvényhozó hatalomnak.
Izraelnek nincs alkotmánya, szinte nem válnak el egymástól a hatalmi ágak. A liberális társadalom szemében a Legfelsőbb Bíróság az egyetlen intézmény, amely korlátozni tudja a kabinet, illetve a parlament nemkívánatos húzásait. Az ellenzék épp ezért most úgy értékeli, hogy rendszerváltás készül, mert hívei meg akarják menteni a miniszterelnököt, aki ellen vesztegetés és korrupció vádja miatt per van folyamatban. De cél az is, hogy az egyik szövetséges párt vezetője kormánytisztséget kapjon, noha korábban felfüggesztett börtönnel sújtották.
Ha bejön a terv, annak messzire ható következményei lesznek. Először is a koalíció megakadályozhatja arab szervezetek indulását a választásokon. Másodszor bekebelezheti a Nyugati Partvidéket, de úgy, hogy nem ad jogokat a palesztinoknak. Harmadszor tetszése szerint alakíthatja a költségvetést, hátrányos megkülönböztetést alkalmazhat az LMBT-közösség és más kisebbségek ellen. Valamint szétverheti az állami oktatást, felszámolhatja a szociális hálózatot és elhallgattathatja az elégedetlenséget.
Ez azzal járna, hogy megszűnik a jelenlegi status quo, amely fennáll az állam és az egyház közt, anélkül, hogy a kettő világosan elkülönülne egymástól. Az ortodox erők máris engedményeket követelnek a liberális közvéleménytől. Nagy veszély leselkedik a civil társadalomra is.
Nem kérdéses a hatalom többsége, ám már látszik, hogy a nép nagy része nem ért egyet az igazságszolgáltatás meggyengítésével. Sokan felismerik, hogy Netanjahu nem az ország védelmezője, hanem fenyegeti a törékeny és vékonyka demokráciát.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >