2021. március 1. hétfő
Ma Albin, Albina, Leonita, Lea névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

A Vatikán 166. sz. közleménye

Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >

Tovább

A hűséges Hachiko története

Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >

Tovább

Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt

Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >

Tovább

Hogyan szaporodnak a rendőrök?

Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >

Tovább

Okosabb vagy, mint egy ötödikes?

– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >

Tovább

A fasiszták zászlaja alatt

A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >

Tovább

Motivált zsírégetés

Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >

Tovább

Úrvezetők Kínában

A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >

Tovább

Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról

Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >

Tovább

Mosdók a világ minden tájáról

A leleményesség határtalan. >

Tovább

Balla László esete Tito marsallal

Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >

Tovább

Távol Nigériától

Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >

Tovább

Napi ajánló

Merkel az Európai Tanács új elnöke?

Ha elindulna a tisztségért, szinte bizonyosan megválasztanák. A találgatásokat Merkel maga is szítja. Tüntetőleg kevéssé támogatja nyilvánosan Webert. Utalás lehet az is, hogy június 2-3-án tanácskozik a CDU és a CSU vezetése, és két nappal korábban Merkel a Harvard Egyetemen mond beszédet, ahol bejelentheti szándékát. Ez lenne talán legnagyobb politikai tette.

A Neue Zürcher Zeitung szerint egyesek hangosan gondolkodnak arról, hogy nem vehetné-e át az Európai Tanács elnöki tisztségét Angela Merkel jelenlegi német kancellár. A kérdés azért merült fel, mert a megfigyelőket aggasztja, hogy a tisztségre szóba jöhető jelöltek túl gyengék – írta a lap. Úgy vélte: eltúlzott az a vélekedés, amely szerint sorsdöntő lesz a május végi európai választás. A strasbourgi népképviselet összetétele finoman szólva is korlátozott befolyással bír az európai dolgok menetére, és a jövőben is olyan lesz, mint eddig: sokat beszélnek, és kevés dologban döntenek. Mindazonáltal a sorsdöntő jelző mégsem teljesen hamis. Nagyok a kihívások. Belül a felcsírázó nacionalizmus fejt ki centrifugális hatást. A brexit ejtette seb nem gyógyul be egyhamar, és az egyesült jobboldali populisták forradalommal fenyegetnek. Ehhez járulnak még a valutaunió megoldatlan problémái és a gazdasági integráció kérdése. Kívülről a megváltozott globális környezet jelent nyomást: meg tudja-e állni a helyét az EU tömbként a hataloméhes Kína, a Trump féle Amerika és a felforgató Oroszország között? Képes lesz-e Európa emancipálódva leszakadni Amerikától, és elindulni a katonai önállóság felé? És hatalmas a demográfiai és a digitális változás is. Az öreg kontinens uralkodó érzése most a bizonytalanság. Eben a helyzetben sokan vágynak erős vezetőre, arra, hogy stabilizáló, az integrációt képviselő személyiség álljon az élen. Brüsszelben nyílt titok, hogy Manfred Weber aligha állja meg a helyét a Bizottság élére. Nem csak a szükséges tapasztalata hiányzik, hanem elegendő karizmája és ereje sincs ahhoz, hogy egyenjogúan lépjen fel a világ Trumpjaival és Putyinjaival szemben. Nehezen elképzelhető el, hogy az állam- és kormányfők, az alfa-állatok gyülekezete hallgatna a kedves bajorra. Weber nem a saját súlycsoportjában küzd. Na de akkor ki? Frans Timmermans szocialista és Margrethe Vestager, a liberális jelölt Weberhez hasonló kaliber. Emellett az erőviszonyok a választás után olyan töredezettek lesznek, hogy egyiküknek sem lesz könnyű többséget maga mellé állítani. Május 28-án, alig két nappal a választás befejezése után rendkívüli csúcsértekezlet lesz, és ha a parlament addig nem állapodik meg egy közös jelöltben, akkor az állam- és kormányfők veszik kézbe a dolgot, és akkor megnyílik a porond a nem hivatalos jelölteknek: Michel Barniernek vagy Christine Lagarde-nak. Az EU-ban spekulációk keringenek. Mégpedig olyan háttér előtt, hogy Juncker utódának kiválasztása nem elszigetelt aktus, hanem az utódlás-csomag része: Donald Tusk, a Tanács elnöke, Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke, és Antonio Tajani, az EP elnöke helyére kell megfelelő utódot találni, még pedig nagyon finoman kiegyensúlyozott módon. Számít a pártállás, a földrajzi származás, a szakértelem, és nem utolsó sorban az, hogy férfi-e vagy nő az illető. Központi alak Angela Merkel. Tervei nem ismertek, de évek óta spekulálnak arról, hogy „Európa királynője” egy napon jelöltetheti magát. Persze nem Juncker helyére, profilja alapján a tanácselnök tisztségére lenne ideális. Világszerte tisztelik, tapasztalt, és nagyon hatékony kompromisszumok kidolgozásában. Ha elindulna a tisztségért, szinte bizonyosan megválasztanák. A találgatásokat Merkel maga is szítja. Tüntetőleg kevéssé támogatja nyilvánosan Webert. Utalás lehet az is, hogy június 2-3-án tanácskozik a CDU és a CSU vezetése, és két nappal korábban Merkel a Harvard Egyetemen mond beszédet, ahol bejelentheti szándékát. Ez lenne talán legnagyobb politikai tette. A CDU bennfentesei Brüsszelben olyanokat mondanak, hogy „nagyon meredek”, „nem illene Merkelhez”, de a kancellár tavaly ősszel a CDU éléről történt váratlan visszalépésével már bebizonyította, hogy a hatalom ennyi éve után még tud meglepetéseket szerezni – írta a lap.

 

 

2019. május 6.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Valami bűzlik Ausztriában

Már látszik, hogy nem csupán a szélsőjobbos FPÖ, hanem a nagyobbik kormánypárt is erősen hajlik a >

Tovább

Kinek kell európai diplomácia

Navalnij ügye is jól mutatta, hogy szavakban nincs hiány, az ellenzéki vezető bebörtönzését egyöntetűen elítélték a >

Tovább

„Miért veszített Donald Trump”

Ezzel a címmel közölte a CNN vezető elemzője, David Axelrod elemzését, amelyet igen sok amerikai orgánum >

Tovább

Európa jövője dőlhet el a lengyel elnökválasztáson

Ha Trzaskowski kerekedik felül, akkor ő testesítheti meg a fékek és ellensúlyok rendszerét, amelyet Kaczynski javában >

Tovább

Vučić már nem tartja fontosnak az EU-tagságot

Vučić viszonya az EU-hoz gyakran ellenmondásos, időnként teljesen ellenséges. Az unió az eltelt két évtizedben 3,6 >

Tovább

Putyin mint kockázat

A közvélemény kutatások azt igazolják, hogy fokozódik az elégedetlenség, és egyre többen készek tiltakozni. Egy elemző >

Tovább

Trump és a kisördög

A rasszista populizmus olyan ősi, mint maga az emberi civilizáció. Evolúciós kihívást jelent, hogy túl tudjuk-e >

Tovább

Pánikreakció

A világtól való félelmükben fegyverükbe kapaszkodó demonstrálók megpróbálnak jogvédő demokratának látszani, de ez elég nehezen megy >

Tovább

Válságos idők Oroszországban

Az ország nehéz helyzet előtt áll. A következő két-három hétben fog eldőlni, hogy a járvány milyen >

Tovább

Amerikai szoci

Amerika még mindig nagyon jó munka- és életlehetőségeket kínál, ám mostanra jórészt kimerítette a csupán az >

Tovább

A német elbizonytalanodás

Ami már csak azért is kockázatos, mert Trump destabilizálja a nemzetközi rendet. Azon kívül a populista >

Tovább

Útban a banánköztársaság felé (trumpizmusok)

Az Egyesült Államok veszélyesen csúszik lefelé a demokratikus jogállamiság lejtőjén. A leváltási tárgyaláson felmentett Trump valóban >

Tovább