Ma Ervin, Klétusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
A Vatikán 166. sz. közleménye
Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >
A hűséges Hachiko története
Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >
Hogyan szaporodnak a rendőrök?
Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >
Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt
Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >
A fasiszták zászlaja alatt
A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >
Okosabb vagy, mint egy ötödikes?
– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >
Motivált zsírégetés
Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >
Úrvezetők Kínában
A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >
Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról
Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >
Mosdók a világ minden tájáról
A leleményesség határtalan. >
Balla László esete Tito marsallal
Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >
Távol Nigériától
Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >
Napi ajánló
Merkel az Európai Tanács új elnöke?
Ha elindulna a tisztségért, szinte bizonyosan megválasztanák. A találgatásokat Merkel maga is szítja. Tüntetőleg kevéssé támogatja nyilvánosan Webert. Utalás lehet az is, hogy június 2-3-án tanácskozik a CDU és a CSU vezetése, és két nappal korábban Merkel a Harvard Egyetemen mond beszédet, ahol bejelentheti szándékát. Ez lenne talán legnagyobb politikai tette.
A Neue Zürcher Zeitung szerint egyesek hangosan gondolkodnak arról, hogy nem vehetné-e át az Európai Tanács elnöki tisztségét Angela Merkel jelenlegi német kancellár. A kérdés azért merült fel, mert a megfigyelőket aggasztja, hogy a tisztségre szóba jöhető jelöltek túl gyengék – írta a lap. Úgy vélte: eltúlzott az a vélekedés, amely szerint sorsdöntő lesz a május végi európai választás. A strasbourgi népképviselet összetétele finoman szólva is korlátozott befolyással bír az európai dolgok menetére, és a jövőben is olyan lesz, mint eddig: sokat beszélnek, és kevés dologban döntenek. Mindazonáltal a sorsdöntő jelző mégsem teljesen hamis. Nagyok a kihívások. Belül a felcsírázó nacionalizmus fejt ki centrifugális hatást. A brexit ejtette seb nem gyógyul be egyhamar, és az egyesült jobboldali populisták forradalommal fenyegetnek. Ehhez járulnak még a valutaunió megoldatlan problémái és a gazdasági integráció kérdése. Kívülről a megváltozott globális környezet jelent nyomást: meg tudja-e állni a helyét az EU tömbként a hataloméhes Kína, a Trump féle Amerika és a felforgató Oroszország között? Képes lesz-e Európa emancipálódva leszakadni Amerikától, és elindulni a katonai önállóság felé? És hatalmas a demográfiai és a digitális változás is. Az öreg kontinens uralkodó érzése most a bizonytalanság. Eben a helyzetben sokan vágynak erős vezetőre, arra, hogy stabilizáló, az integrációt képviselő személyiség álljon az élen. Brüsszelben nyílt titok, hogy Manfred Weber aligha állja meg a helyét a Bizottság élére. Nem csak a szükséges tapasztalata hiányzik, hanem elegendő karizmája és ereje sincs ahhoz, hogy egyenjogúan lépjen fel a világ Trumpjaival és Putyinjaival szemben. Nehezen elképzelhető el, hogy az állam- és kormányfők, az alfa-állatok gyülekezete hallgatna a kedves bajorra. Weber nem a saját súlycsoportjában küzd. Na de akkor ki? Frans Timmermans szocialista és Margrethe Vestager, a liberális jelölt Weberhez hasonló kaliber. Emellett az erőviszonyok a választás után olyan töredezettek lesznek, hogy egyiküknek sem lesz könnyű többséget maga mellé állítani. Május 28-án, alig két nappal a választás befejezése után rendkívüli csúcsértekezlet lesz, és ha a parlament addig nem állapodik meg egy közös jelöltben, akkor az állam- és kormányfők veszik kézbe a dolgot, és akkor megnyílik a porond a nem hivatalos jelölteknek: Michel Barniernek vagy Christine Lagarde-nak. Az EU-ban spekulációk keringenek. Mégpedig olyan háttér előtt, hogy Juncker utódának kiválasztása nem elszigetelt aktus, hanem az utódlás-csomag része: Donald Tusk, a Tanács elnöke, Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke, és Antonio Tajani, az EP elnöke helyére kell megfelelő utódot találni, még pedig nagyon finoman kiegyensúlyozott módon. Számít a pártállás, a földrajzi származás, a szakértelem, és nem utolsó sorban az, hogy férfi-e vagy nő az illető. Központi alak Angela Merkel. Tervei nem ismertek, de évek óta spekulálnak arról, hogy „Európa királynője” egy napon jelöltetheti magát. Persze nem Juncker helyére, profilja alapján a tanácselnök tisztségére lenne ideális. Világszerte tisztelik, tapasztalt, és nagyon hatékony kompromisszumok kidolgozásában. Ha elindulna a tisztségért, szinte bizonyosan megválasztanák. A találgatásokat Merkel maga is szítja. Tüntetőleg kevéssé támogatja nyilvánosan Webert. Utalás lehet az is, hogy június 2-3-án tanácskozik a CDU és a CSU vezetése, és két nappal korábban Merkel a Harvard Egyetemen mond beszédet, ahol bejelentheti szándékát. Ez lenne talán legnagyobb politikai tette. A CDU bennfentesei Brüsszelben olyanokat mondanak, hogy „nagyon meredek”, „nem illene Merkelhez”, de a kancellár tavaly ősszel a CDU éléről történt váratlan visszalépésével már bebizonyította, hogy a hatalom ennyi éve után még tud meglepetéseket szerezni – írta a lap.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A Monroe-elv és ami ebből következett
A gyakorlatban azonban a hidegháború viszonyai között, a szovjet és kommunista fenyegetés nyomásában a nemzetbiztonságát fenyegetőnek >
Izrael nem alapozhatja politikai stratégiáját a megkérdőjelezhetetlen katonai erőre
A palesztinokhoz fűződő viszonyt egy évtizeden át a jobboldal szabta meg, ám felsült vele. A hadsereg >
Még Trump sem állhat a törvény felett
Őt is megilleti persze a tisztességes tárgyalás és az ártatlanság vélelme. Ám nem szabad semmiféle kiváltságot >
Európa új frontvonalai
Az olasz Külpolitikai Intézet igazgatónője szerint új határok alakulnak ki Európában, mert a háború bebizonyította, hogy >
A szaudi-iráni megállapodásról
Persze, van még egy ismerős ismeretlen ebben s közel-keleti egyenletben, aki nem is olyan háttérszereplő, különösen, >
Putyin határtalan étvágya – Moldova, Koszovó és Bosznia
Moszkva meg akarja buktatni a kisinyovi kormányt, hogy az ország orosz befolyás alá kerüljön, és ezzel >
Léggömb, vagy csak egy lufi?
Az aligha új, hogy két állam kémkedik egymás ellen, amióta világ a világ, ez az egyik >
Az olasz miniszterelnök jobb, mint a híre
A Die Welt korábbi főszerkesztője nem ért egyet azokkal, akik félreverik a vészharangot az olasz miniszterelnök >
Mi a gond a kínai lakosság csökkenésével
Paul Krugman kétségbe vonja a hivatalos kínai adatokat, mármint hogy tavaly váratlanul fogyni kezdett a lélekszám, >
Netanjahu Izrael legnagyobb ellensége, miért nem száll vele szembe a Nyugat?
Hiszen a keményen jobbos vallási koalíció nekimegy a polgári szabadságjogoknak, külföldön pedig megbízhatatlan partnernek ígérkezik. Netanjahu >
Ha Putyin belebukik a kalandba, egy jó ideig káosz áll be
Viszont kiaknázhatja Magyarország, Lengyelország és Románia, hogy megkaparintson olyan tartományokat, amelyekről 1919 és 45 között volt >
Babiš nyomul az elnökségért
A megosztó populista milliárdos, Andrej Babiš nyomul az elnökségért a választás tegnap kezdődött és ma záruló >