2024. február 28. Szerda
Ma Ákos, Bátor, Gábor névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Pásztor után Pásztor

A magyar közösség megosztása tovább mélyült

Bozóki Antal
Bozóki Antal

A VMSZ már huzamosabb  ideje nem magyar érdekvédelmi pártként működik. Az „eredmények” alapján Pásztornak be kellett volna látni, nem vezetheti a Vajdasági Magyar Szövetséget, nem lett volna szabad önmagát jelölni az elnökségre. Fontosabb lett azonban számára a tisztség és az ezzel járó privilégiumok. Talán attól félt, nélküle szétesik a párt és a – szűk körével – tizenkét év alatt épített birodalma? Hogy elveszti Aleksandar Vučić szerb elnök bizalmát? Milyen párt az, amelyik egy emberre épül? Bozóki Antal:

A várakozásnak megfelelően, az egyetlen jelöltként induló Pásztor Istvánt (Törökkanizsa, 1956. augusztus 20.), az eddigi elnököt választották meg, immár negyedik alkalommal, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) elnökének.

A párt május 4-én, Doroszlón megtartott XVIII. tisztújító közgyűlésén a „valamivel több”, mint 12 000 tagot számláló 140 települési szervezet 352 küldötte közül 330-an jelentek meg. A titkos szavazáson 324-en adták le a szavazatukat, s valamennyi szavazócédula érvényes volt. Pásztor elnökké választására 323-an szavaztak, ellene pedig egy ember szavazott.

A VMSZ pártelnöki posztjáért egyetlen jelöltként indult Pásztor István, ugyanis „a jelöltállítás határidejéig nem lett más jelölt”. Még a látszatdemokrácia kedvéért sem indítottak legalább két jelöltet. De ki is vállalta volna/merte volna vállalni a megmérettetést, amikor Pásztor a Szabadkai Magyar Rádió Napindító c. műsorában (Orbán Viktor magyar miniszterelnökhöz hasonlóan) rendszeressé váló „vendégeskedése” során bejelentette, hogy a VMSZ-en belül „egyértelmű meggyőződés”, hogy „neki ezt a feladatot folytatni kell”. Más kérdés, hogy kik azok, akik ezt így látták?

Egy másik nyilatkozatában az elnöki tisztségért indulást Pásztor így indokolta: „nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy hónapokat töltsenek egy újabb vezetés bejáratásával”. Az viszont megengedhető, hogy valaki tizenkét évig egyfolytában pártelnök legyen? Annyira nélkülözhetetlen? Vagy „a VMSZ-nek nincsenek rátermett politikusai, akik megmérettettek volna a rugalmas gerincű Pistával”?     

A doroszlói tisztújító közgyűlés „demokratikusságát” és „nyitottságát” mutatja az is, hogy „az elnöki beszámolót követően az ülés zárt ajtók mögött folytatódott”. Ebből is látszik, hogy a VMSZ-nek a közösség előtt nincs mit „takargatnia”.

Ha VMSZ demokratikus párt, az elnöke pedig a demokrácia híve lenne, akkor a tisztújító közgyűlésen az újságírók jelen lehettek volna, a televízió pedig egyenes adásban közvetítette volna azt. Így történhetett meg, hogy a VRTV szombat esti magyar nyelvű híradójában is csak Pásztor István beszélt a közgyűlésről és „az elkövetkező négy év terveiről”. Így csak találgathatjuk, hogy valójában mi is hangzott el a tisztújításon. Ez lenne a közszolgálati tájékoztatás?  Ennyire lebecsülik a közösséget?

„Programbeszédében” Pásztor „fejlesztéseket ígért, partnerségben a szerb és magyar kormánnyal”, igyekezett sikeresnek bemutatni pártját. Arról persze nem szólt, hogy a magyar közösség felgyülemlett problémáit hogyan lehetne orvosolni. Pedig lett volna miről beszámolni.

Hogy az elmúlt időszakban milyen „sikeres” volt az általa vezetett VMSZ együttműködése a Szerb Haladó Párttal (CNC) az ország irányításában, ezek az adatok is mutatják:

– Szerbiában rosszabb az életminőség, mint Panamában, vagy Kazahsztánban;

– az ország gazdasága 2018-ban, a „nyomor-index” szerint a 10. helyen van a világban;

– ha továbbra is ilyen ütemben fejlődik, Szerbia 90 év múlva éri el az Európai Unió átlag életszínvonalá (nem csoda, hogy a lakosság – a jobb élet reményében – szinte menekül külföldre);

– több mint száz helységben november óta folynak a tiltakozások a jelenlegi hatalom ellen (amelyben Pásztor is részes);

– a Freedom House éves jelentése Szerbiát a „részlegesen szabad” országok közé sorolta;

– az állami fennhatóság alatt lévő kulturális intézményekben a politikai védnökség érvényesül, s a hatalmon levő pártot bírálók büntetésekre, szankciókra számíthatnak;

– a 180-as World Press Freedom a sajtószabadság-ranglistán Szerbia a 90. helyen találta magát, ezzel az országot a „problémásak” közé rangsorolták, a helyzet pedig folyamatosan romlik;

– a magyar önkormányzati törekvéseket „adminisztratív autonómiára” zsugorították;

– a VMSZ tartományi képviselői megszavazták képviselőházi határozatot, miszerint Vajdaság napjaként ünneplik november 25-ét, amikor 1919-ben Szerbiához csatolták a Délvidéket; kiemelt jelentőségű lett 15-e is, mivel 1848-ban ekkor ment végbe a Szerb Vajdaság kikiáltása, a karlócai népgyűlést követően;

– január 1-jétől megszűnt a (szerb és magyar) kétnyelvű anyakönyvi kivonatok kiadása;

– január 27-én a magyar diákokkal is ünnepeltették a pravoszláv „Szent Száva” ünnepet;

– az óbecsei Petőfi Sándor Általános Iskola bezárására tett javaslatot a községi munkacsoport (utóbb a magyar közösség nyomására a javaslatot visszavonták);

– Nagybecskereken „az I. világháborúban elesett katonák végső nyughelyét átruházták a temetkezési közvállalatra, amely ezt felszámolta és eladta a sírhelyeket”;

– Hertelendyfalván a magyar nyelv és írás többé nincs hivatalos használatban.

A VMSZ már huzamosabb  ideje nem magyar érdekvédelmi pártként működik. Az „eredmények” alapján Pásztornak be kellett volna látni, nem vezetheti a Vajdasági Magyar Szövetséget, nem lett volna szabad önmagát jelölni az elnökségre. Fontosabb lett azonban számára a tisztség és az ezzel járó privilégiumok. Talán attól félt, nélküle szétesik a párt és a – szűk körével – tizenkét év alatt épített birodalma? Hogy elveszti Aleksandar Vučić szerb elnök bizalmát? Milyen párt az, amelyik egy emberre épül?

Újraválasztásával Pásztor elutasította a Magyar Mozgalom Elnökségének 2019. november 14-ei felhívását is, amelyben arra „bátorították”, hogy visszavonulásával mielőbb tegye lehetővé a magyar-magyar párbeszéd elindulását és a viszonyok sürgős normalizálását”. 

Doroszló után a magyar közösség megosztása tovább mélyült.  

 

2019. május 6.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

„Rendtevés” vagy megúszni vágyás?

Sokba került a vajdasági magyaroknak Pásztor, Lovas és a VMSZ felsőoktatási ámokfutása. A számonkérhetőség a néhai >

Tovább

Lovas Ildikó “bukása” kapcsán

Ez a poszt főleg a vajdasági magyar barátaimat érinti, bár összmagyar politikai vonatkozása is van. Mit >

Tovább

Válaszút előtt a VMSZ: a közösségi érdek vagy a családi Kft.?

Alapos elemzés és felelősség-megállapítás nélkül a párt nem léphet tovább. Ezt minden rendes pártban el szokták >

Tovább

„Hallatni a másik oldal hangját”?!

A Magyar Szó nevű napilap kiadója, a Magyar Szó Kft., amely totális pártirányítás alatt működik. A >

Tovább

Janicsárok: Pásztor után Juhász?

Juhász Bálint (1982, Szabadka) nyilatkozatából – aki eddig a VMSZ pénztárnoka szerepben és Pásztor István szófogadó, >

Tovább

Topolya fejlődésének krónikása

Vele Topolya krónikása távozott az élők sorából. Az az ember, aki a kamera objektívján keresztül megmutatta, >

Tovább

DUPLA POFON A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK!

Gál Kinga, Deli Andor és Kovács Elvira képviselőkhöz nem méltó módon próbálják csökkenteni az EP határozatainak >

Tovább

A Himnusz

Éjfél előtt Nagy Imréről beszéltek a Szabad Európa rádióban majd következett a magyar Himnusz. A szobában >

Tovább

A csendes esthablishment

Egyedül csak az ejti gondba a mai középnemzedéket, hogy miként ítélik meg őket azok az egyelőre >

Tovább

Vajdaságban 53 százalék az őslakos

Az előző tíz évhez viszonyítva (2011-2022) Vajdaságban 32,5 százalékkal kevesebb horvát, 27,4 százalékkal kevesebb magyar, 21,4 >

Tovább

Üres populizmus, vak nacionalizmus

Ehhez hasonló gondolatokat ma ritkán hallunk a kormánypárti politikusok szájából. Német László mindeközben hivatkozik a szörnyű >

Tovább

Jegyrendszer korszaka

Sokan már hírből sem ismerik, szerencsére. Én még emlékszem a jegyrendszerre. Valahol az ötvenes évek közepén. >

Tovább