2022. szeptember 25. vasárnap
Ma Eufrozina, Kende névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Pásztor után Pásztor

A magyar közösség megosztása tovább mélyült

Bozóki Antal
Bozóki Antal

A VMSZ már huzamosabb  ideje nem magyar érdekvédelmi pártként működik. Az „eredmények” alapján Pásztornak be kellett volna látni, nem vezetheti a Vajdasági Magyar Szövetséget, nem lett volna szabad önmagát jelölni az elnökségre. Fontosabb lett azonban számára a tisztség és az ezzel járó privilégiumok. Talán attól félt, nélküle szétesik a párt és a – szűk körével – tizenkét év alatt épített birodalma? Hogy elveszti Aleksandar Vučić szerb elnök bizalmát? Milyen párt az, amelyik egy emberre épül? Bozóki Antal:

A várakozásnak megfelelően, az egyetlen jelöltként induló Pásztor Istvánt (Törökkanizsa, 1956. augusztus 20.), az eddigi elnököt választották meg, immár negyedik alkalommal, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) elnökének.

A párt május 4-én, Doroszlón megtartott XVIII. tisztújító közgyűlésén a „valamivel több”, mint 12 000 tagot számláló 140 települési szervezet 352 küldötte közül 330-an jelentek meg. A titkos szavazáson 324-en adták le a szavazatukat, s valamennyi szavazócédula érvényes volt. Pásztor elnökké választására 323-an szavaztak, ellene pedig egy ember szavazott.

A VMSZ pártelnöki posztjáért egyetlen jelöltként indult Pásztor István, ugyanis „a jelöltállítás határidejéig nem lett más jelölt”. Még a látszatdemokrácia kedvéért sem indítottak legalább két jelöltet. De ki is vállalta volna/merte volna vállalni a megmérettetést, amikor Pásztor a Szabadkai Magyar Rádió Napindító c. műsorában (Orbán Viktor magyar miniszterelnökhöz hasonlóan) rendszeressé váló „vendégeskedése” során bejelentette, hogy a VMSZ-en belül „egyértelmű meggyőződés”, hogy „neki ezt a feladatot folytatni kell”. Más kérdés, hogy kik azok, akik ezt így látták?

Egy másik nyilatkozatában az elnöki tisztségért indulást Pásztor így indokolta: „nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy hónapokat töltsenek egy újabb vezetés bejáratásával”. Az viszont megengedhető, hogy valaki tizenkét évig egyfolytában pártelnök legyen? Annyira nélkülözhetetlen? Vagy „a VMSZ-nek nincsenek rátermett politikusai, akik megmérettettek volna a rugalmas gerincű Pistával”?     

A doroszlói tisztújító közgyűlés „demokratikusságát” és „nyitottságát” mutatja az is, hogy „az elnöki beszámolót követően az ülés zárt ajtók mögött folytatódott”. Ebből is látszik, hogy a VMSZ-nek a közösség előtt nincs mit „takargatnia”.

Ha VMSZ demokratikus párt, az elnöke pedig a demokrácia híve lenne, akkor a tisztújító közgyűlésen az újságírók jelen lehettek volna, a televízió pedig egyenes adásban közvetítette volna azt. Így történhetett meg, hogy a VRTV szombat esti magyar nyelvű híradójában is csak Pásztor István beszélt a közgyűlésről és „az elkövetkező négy év terveiről”. Így csak találgathatjuk, hogy valójában mi is hangzott el a tisztújításon. Ez lenne a közszolgálati tájékoztatás?  Ennyire lebecsülik a közösséget?

„Programbeszédében” Pásztor „fejlesztéseket ígért, partnerségben a szerb és magyar kormánnyal”, igyekezett sikeresnek bemutatni pártját. Arról persze nem szólt, hogy a magyar közösség felgyülemlett problémáit hogyan lehetne orvosolni. Pedig lett volna miről beszámolni.

Hogy az elmúlt időszakban milyen „sikeres” volt az általa vezetett VMSZ együttműködése a Szerb Haladó Párttal (CNC) az ország irányításában, ezek az adatok is mutatják:

– Szerbiában rosszabb az életminőség, mint Panamában, vagy Kazahsztánban;

– az ország gazdasága 2018-ban, a „nyomor-index” szerint a 10. helyen van a világban;

– ha továbbra is ilyen ütemben fejlődik, Szerbia 90 év múlva éri el az Európai Unió átlag életszínvonalá (nem csoda, hogy a lakosság – a jobb élet reményében – szinte menekül külföldre);

– több mint száz helységben november óta folynak a tiltakozások a jelenlegi hatalom ellen (amelyben Pásztor is részes);

– a Freedom House éves jelentése Szerbiát a „részlegesen szabad” országok közé sorolta;

– az állami fennhatóság alatt lévő kulturális intézményekben a politikai védnökség érvényesül, s a hatalmon levő pártot bírálók büntetésekre, szankciókra számíthatnak;

– a 180-as World Press Freedom a sajtószabadság-ranglistán Szerbia a 90. helyen találta magát, ezzel az országot a „problémásak” közé rangsorolták, a helyzet pedig folyamatosan romlik;

– a magyar önkormányzati törekvéseket „adminisztratív autonómiára” zsugorították;

– a VMSZ tartományi képviselői megszavazták képviselőházi határozatot, miszerint Vajdaság napjaként ünneplik november 25-ét, amikor 1919-ben Szerbiához csatolták a Délvidéket; kiemelt jelentőségű lett 15-e is, mivel 1848-ban ekkor ment végbe a Szerb Vajdaság kikiáltása, a karlócai népgyűlést követően;

– január 1-jétől megszűnt a (szerb és magyar) kétnyelvű anyakönyvi kivonatok kiadása;

– január 27-én a magyar diákokkal is ünnepeltették a pravoszláv „Szent Száva” ünnepet;

– az óbecsei Petőfi Sándor Általános Iskola bezárására tett javaslatot a községi munkacsoport (utóbb a magyar közösség nyomására a javaslatot visszavonták);

– Nagybecskereken „az I. világháborúban elesett katonák végső nyughelyét átruházták a temetkezési közvállalatra, amely ezt felszámolta és eladta a sírhelyeket”;

– Hertelendyfalván a magyar nyelv és írás többé nincs hivatalos használatban.

A VMSZ már huzamosabb  ideje nem magyar érdekvédelmi pártként működik. Az „eredmények” alapján Pásztornak be kellett volna látni, nem vezetheti a Vajdasági Magyar Szövetséget, nem lett volna szabad önmagát jelölni az elnökségre. Fontosabb lett azonban számára a tisztség és az ezzel járó privilégiumok. Talán attól félt, nélküle szétesik a párt és a – szűk körével – tizenkét év alatt épített birodalma? Hogy elveszti Aleksandar Vučić szerb elnök bizalmát? Milyen párt az, amelyik egy emberre épül?

Újraválasztásával Pásztor elutasította a Magyar Mozgalom Elnökségének 2019. november 14-ei felhívását is, amelyben arra „bátorították”, hogy visszavonulásával mielőbb tegye lehetővé a magyar-magyar párbeszéd elindulását és a viszonyok sürgős normalizálását”. 

Doroszló után a magyar közösség megosztása tovább mélyült.  

 

2019. május 6.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Az apa, a fia és a szentlélek

Az ilyen szintű fogadás a VMSZ részéről nem meglepetés, hiszen az MCC-t az Orbán „kormány egyik >

Tovább

Ezt akartam? Ezt vártuk a rendszerváltástól?

Egykor a Párt volt az elnyomó, ma pedig a szabadságra esküvő új bűnös osztály. Egykor még >

Tovább

A sajtószabadság kicsúfolása

A lapból – annak ellenére, hogy a fejléce alatt megtévesztő módon hirdeti, hogy „a vajdasági magyarság >

Tovább

A folytonosság jelképe tapintatosan a modernizáció őrének számított

Ahol túlburjánzik a hatalom, ott elmélyülnek a nemzeten belüli szakadékok, amelyeknek manapság főleg a posztkommunista országok >

Tovább

Ajándékcsere

Pintér Attila 8 évet töltött nagykövetként Belgrádban. Szemtanúja és tevékeny részese volt a szerb magyar/magyar-szerb kapcsolatok >

Tovább

„Hoppon marad” a Pásztor Kft. és az ügyfélköre?

Pásztor Pista nyilatkozatából derül ki, hogy a Prosperitati Alapítvány „nagy volumenű vajdasági feldolgozó- és szolgáltatóipari fejlesztések >

Tovább

Követendő példát mutattak

A vita után a közönség soraiból nem egy, hanem legalább féltucat fiatalember szólalt fel, fiatalok voltak, >

Tovább

A magyar jacht

Egyszer azonban csoda történt. Magyar jachton szolgálta fel a pizzát. Az utasok éppen arról cseverésztek, milyen >

Tovább

Pásztor-lista

Pásztor és Hajnal egyik politikai bűne, hogy az MNT illetékességét az oktatás, a tájékoztatás és a >

Tovább

Rombolni már tudnak!

Pásztor elismerte, „onnantól, hogy a migránsok belépnek Szerbia területére, a probléma kezelése kicsúszik az ellenőrzés alól”. >

Tovább

Lesz EuroPride Belgrádban vagy, nem lesz?

„Az EuroPride megosztotta Szerbiát.” Napok óta folyik a vita a szeptember 17-ére bejelentett megfelvonulásról. Sikerült ezzel >

Tovább

A tévedhetetlen írók

A kor megsebzi a legjobb íróit. Dosztojevszkijt is. Ezért olvasom némi gyanakvással a tévedhetetlen írók műveit. >

Tovább