Ma Tivadar, Tihamér, Töhötöm névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
A Vatikán 166. sz. közleménye
Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >
A hűséges Hachiko története
Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >
Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt
Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >
A fasiszták zászlaja alatt
A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >
Hogyan szaporodnak a rendőrök?
Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >
Okosabb vagy, mint egy ötödikes?
– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >
Motivált zsírégetés
Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >
Úrvezetők Kínában
A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >
Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról
Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >
Mosdók a világ minden tájáról
A leleményesség határtalan. >
Távol Nigériától
Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >
Balla László esete Tito marsallal
Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >
Napi ajánló
Irak választott – a világ meglepődött
"Aligha mondható véletlennek az a friss washingtoni elnöki döntés, hogy felmondják az Iránnal nehezen összehozott atom-megállapodást, illetve, hogy Washington épp most nyitja meg a Jeruzsálembe költöztetett nagykövetségét, s ezzel kinyilvánítja: a palesztinok által is maguknak követelt várost tekintik Izrael fővárosának." Ara-Kovács Attila (Diplomáciai jegyzet):
A május 12-én lezajlott iraki választásokat legtöbben egyfajta „lefutott” meccsnek gondolták. Az iráni befolyás az országban óriási, tulajdonképpen a 2003-as amerikai invázió óta ez a dominancia egyre kitapinthatóbbá vált. A nagyhatalmak körében, illetve Izraelben ennélfogva egyre határozottabb félelmeket váltott ki, hogy Teherán gyakorlatilag kettévágja a Közel-Keletet, hisz az idei libanoni választásokon a többséget a Hezbollah szerezte meg; a szír polgárháborúban Bassár el-Aszad gyakorlatilag Teherán utasításait hajtja végre, s az ország területén jelen lévő iráni Forradalmi Gárda harcosai egyre többször teszik próbára az izraeli védelmi kapacitásokat. Ha ehhez a befolyási övezethez most Irak is csatlakozik, akkor a perzsa jelenlét Teherántól Libanonig összefüggő zónát képezne, s nem csak a zsidó állam számára lenne életveszélyes, de ugyanígy fenyegetné Törökországot és Jordániát, nem is beszélte a Szaúd-Arábia által dominált szunnita „koalícióról”.
Ám május 12-én mégsem ez történt. Bár a közvélemény-kutatások a Teherán-hű erőket mindenütt az első helyre mérték, ám végül megelőzte őket a, bár szintén síita, de mégis inkább nacionalista Moqtada al-Sadr, akinek jelszava a kampányban: „Washington és Teherán helyett Irakot az irakiak vezessék!”. A győzelemmel al-Sadr – nem tudni még, hogy ideiglenesen, vagy hosszabb időre – megtört egy vakhitet, mégpedig azt, hogy a Szaddam Husszein táplálta hagyományos Irán-ellenesség végképp a múlté, s helyébe automatikusan az Amerika-ellenesség lépett. Az Amerika-ellenesség megmaradt, de a jelek szerint új erőre kapott a perzsák iránti korábbi komoly ellenszenv.
Pedig az új vezetésnek nem lesz könnyű dolga.
(1) Pattanásig feszült a viszony az északi, kurdok által lakott területekkel. A bagdadi kormány az olajban gazdag Kirkuk térségébe küldte paramilitáris erőit, az úgynevezett Hashd al-Shaabi milícia egységeit, illetve lezárta az erbili repülőteret és a határátkelőhelyeket azt követően, hogy múlt év szeptember 25-én a kurdok függetlenségi népszavazást szerveztek, s a függetlenség hívei azt 93 százalékban meg is nyerték.
(2) Folyamatban van a Nyugat-Irakból az azóta legyőzött Iszlám Állam elől egykoron elmenekült lakosok visszatelepítése, s egyelőre nem látni, a kormány milyen forrásból tudja majd finanszírozni a szétdúlt otthonok lakhatóvá tételét, illetve a gazdasági élet beindítását.
(3) Továbbra is élesen megosztja Irakot a síita-szunnita ellentét, mely kezére játszhat Teheránnak, hogy aláássa a jövendő önállóságpárti kormány pozícióit, legyen az bármilyen vallási színezetű.
Mindezek nem csak az eljövendő bagdadi vezetésnek okoznak máris fejfájást, de elkerülhetetlenül osztozniuk kell az aggodalmakban a nagyhatalmaknak és Izraelnek is. Aligha mondható véletlennek az a washingtoni, nagy jeruzsálemi szimpátia mellett meghozott döntés, hogy felmondják az Iránnal nehezen összehozott atom-megállapodást, illetve, hogy Washington épp most nyitja meg a Jeruzsálembe költöztetett nagykövetségét, s ezzel kinyilvánítja: a palesztinok által is maguknak követelt várost tekintik Izrael fővárosának. A két lépés provokatív jellege nem vitatható, még akkor sem, ha azok ígéretként Donald Trump 2016-os kampányában is elhangzottak már. Viszont annyi előnyük meglehet, hogy:
(1) Valamilyen önsorsrontó lépésre sarkallhatják Iránt, alkalmat adva az izraeli hadseregnek, hogy megsemmisítse a Forradalmi Gárda szíriai erőit. És ugyanez elmondható a Libanonban kulcspozícióba került Hezbollahról.
(2) Lehetőséget teremtenek Izrael számára, hogy felhasználja a Hamász által tüzelt palesztin megmozdulásokat arra, hogy a legradikálisabb elemeket egyenként vagy csoportosan levadássza. A nagykövetség megnyitását követő kemény palesztin tiltakozásokat Jeruzsálem még keményebb eszközökkel torolta meg.
(3) Ráébresztik Törökországot, hogy hosszú távon az iráni katonai és ideológiai/vallási kihívás számára is legalább annyi veszélyt rejt, mint Izrael számára, különös tekintettel a területén magukat meghúzó szír menekültek millióira, és Ankara katonai-titkosszolgálati involváltságára a szíriai polgárháborúban.
(4) Végül, de nem utolsó sorban a washingtoni „provokatív” lépéseket követő teheráni katonai válaszok tovább nehezíthetik a Szíriában lévő orosz „tanácsadók” helyzetét, hisz fokozódik a veszély, hogy olyan konfliktusba rángatja bele Moszkvát a perzsa állam, ami már nem szolgál orosz érdekeket. Arról nem is beszélve, hogy mindez ismét aktivizálhatja a szunnita koalíciót, illetve Szaúd-Arábiát, mely jó ideig ellensúlyként kezelte az Iszlám Államot a síitákkal szemben, s annak pusztulásáért szívesen venne elégtételt Teheránon.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Az európai csata
Angela Merkel német kancellár és Macron természetes szövetségese távozóban van. A többi európai kormány és párt >
Még nem tudni biztosan, csatlakozik-e Orbán a nacionalista Internacionáléhoz
Az olasz Liga azt reméli, hogy a Fidesz igenis belép a jobboldali-populista pártok vadonatúj szövetségébe, amikor >
Bűntény és felmentés nélkül, titkokkal
A Mueller-féle vizsgálat során Trump közvetlen munkatársainak soraiból eddig öten vallották magukat bűnösnek és kaptak jogerős >
Izrael választ
„Ahogy Orbánnak sikerült érdekszövetséget kovácsolnia a mélyen antiszemita, lecsúszott és kulturálisan többszörösen hátrányos helyzetű jobboldaliak és >
Egy oligarcha tündöklése…
„A 90-es években megkaparintotta a Gyermekvédelmi és Prevenciós Központ vezetését, hogy kisvártatva innen exportáljon szemrevaló fiatalokat >
Új szövetséget! - valóság vagy ijesztgetés
Megdöbbenéssel olvastam a kormánypárti Magyar Nemzetben megjelent „Új szövetséget!” című vezércikket. Feltűnő, hogy nem jegyzik a >
Az elnök egy rasszista, hazug, csaló gazember (trumpizmusok)
Ha Cohen állításai igaznak bizonyulnak, akkor Trump, fiai, lánya és veje az eddig feltételezetteknél is súlyosabb >
Moldvai főpróba az ukrán választások előtt
„Ha az oroszbarát moldvai szocialisták győztesen kerülnek ki a mostani választások nyomán, akkor azt Moszkva saját >
Mi múlik az európai választáson?
„Ha a nemzetállamok visszatérnek, s ha a meghatározó pártok nem tudják hatalmi ambícióikat az integráció érdekében >
Macedónia a NATO kapujában
„Minden attól függ, mint »tanácsolnak« Orbánnak Moszkvában, vagyis, hogy melyik ügy lesz fontosabb Putyinnak: a macedón >
A titkosszolgálatok hosszú árnyéka
„Bár mind a román baloldal, mind a jobboldal prominens politikusai között ott találjuk a volt titkosszolgálat, >
A német Zöldek haszontalan idiotizmusa
„Ahol romlik a demokrácia állapota, ott erősödik a korrupció, ahol csökken a korrupció, ott egészen biztosak >