2019. március 24. vasárnap
Ma Gábor, Karina névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Napi ajánló

Fapados

Ülök a Svédországba tartó fapadoson, köröttem a magyar valóság. Jobbról egy magyarországi építőmester, balról egy erdélyi burkoló. Ők már nagyon sokadszor teszik meg az utat, bár egymást nem ismerik.

A jobb oldali szakmunkás nem lehet még negyven, de már 13 éve melózik odakinn. Igaz, havonta hazaugrik Pestre bulizni. „Kinn tudja meg az ember, milyen az, amikor tényleg senki másra nem számíthatsz, csak magadra. Imádom Pestet, de otthon csak úgy lehet megélni, ha ügyeskedik az ember. Érted, nem? Ezzel szemben a svédeknél pontosan tudom, hogy mennyiért, mit dolgozom és a holnapot is látom. Ennyi.”

Az erdélyi magyar már nagyon unja ezt az ingázást. Hét éve nyomja, a család Pesten él, de ha a szüleivel, testvéreivel is akar találkozni, még hosszú út várja Székelyföldig. Elege van a többlakiságból. Látja, hogy itthon is akadna mostanság munka bőven, miután világgá mentek a mesteremberek, és pár hónapja, amikor Pesten vállalt egy kis melót, nem is keresett rosszabbul a svéd fizetésénél. „De a körülmények mások, itthon vállon, kézben visszük az alapanyagot, vagyis a márványt, a követ, ott viszont amit csak lehet, gépesítenek. Szóval, ha még ugyanannyit fizetnek Magyarországon, akkor is rosszabbul járok, mert évek alatt felemészt a munka.” De így meg a lelke nincsen rendben, hiszen a család nagyon hiányzik. Ausztriába akar menni, mert az közelebb van; gyorsabb és olcsóbb az ingázás.

Ők ketten fél szavakkal, magyart svéd kifejezésekkel vegyítve tisztázzák, ki milyen munkát végez. Aztán mivel kezdünk éhesek is lenni, kajákra terelődik a szó. Az biztos, hogy egyikük sem lehetne a svéd konyha reklámja; cinkos vigyorral dobálják széksorunk fölött a mustárok és egyéb kencék, fűszerek, északi étkek számomra érthetetlen neveit. Grimaszaikból látszik, hogy az ízükkel is tisztában vannak.

Én jobb híján rároppantok a fedélzeten vásárolt sós mogyoróra, és miközben az üléstámlára rögzített asztalkán matatok, a szemem megakad a srégen előttem ülő fiatal lányon. Egészen pontosan azon, hogy egy körömolló hegyével a csupasz térdére, combjára egyenes vonalakat rajzol. Aztán a jobb karja jön, arra szép sorban kereszteket véseget. Nem mélyen, csak hogy elfehéredjen a bőr. Szólok a többieknek, hogy vajon ez mi lehet? Mégiscsak ők ingáznak errefelé. Csodálkoznak, aztán elkerekedik a szemünk, ahogy szinte egyszerre végiggondoljuk: az hagyján, hogy ez itt magát vésegeti a repülőn, de hogy hozta fel az ollót, amikor rólunk még a nadrágszíjat is leszedték?

Bencze Andrea

 

2018. május 16.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Hősködés nélkül nem megy

De mit is kezdhetnek egy ilyen hőssel a vajdasági magyarok, aki a szerb hazáért esett el >

Tovább

A „kereteknél” nem jutottunk tovább

Újabb elmulasztott alkalom volt ez a tanácskozás az anyanyelv használatának helyzetfelmérésére, pedig jelen volt Tobias Flessenkemper, >

Tovább

A bajina baštai titokzatos idegen

Dušan Glišićet, a Szerb Haladó Párt káderét, polgármester cimborájának segédletével 2017 szeptemberében ismét igazgatóvá választották, akkor >

Tovább

Az egyik látta a dokumentációt, a másik nem

Lehet, hogy sokan nem tudják, a vízműveket az utóbbi időben 45 dolgozó elhagyta, mert a cég >

Tovább

A haladó VMSZ részese a nemzeti alapú megkülönböztetési politikának!

A VMSZ-nek az lenne a kötelessége, hogy biztosítsa magyar közösség – ideértve a magyar egyetemi hallgatók >

Tovább

Atomtudós kell-e egy közvállalat élére?

A horgosi vízművekkel kapcsolatban leginkább attól félek, hogy előbb-utóbb magánosítani fogják, előfordult már ilyen Szerbiában. A >

Tovább

A tisztességes demokrácia, mint alternatíva

Nálunk, magyaroknál (nem kevésbé, s nehogy kifelejtsem, székelyeknél) biza, a „nép egyszerű fia” is „bonyolult teremtés”, >

Tovább

Pásztor aggódik két mentora és maga miatt

A hivatalosan nevén Szabadkai Magyar Rádiónak (tulajdonképpen a Pannon RTV egyik „hamisítványáról” van szó) nyilatkozott a >

Tovább

A Tara-hegységről hoztak igazgatót a horgosi vízművekbe (1.)

Az, hogy mi a Tara-hegységről hozunk Kanizsára börtönviselt embert, kicsit nonszensz és túlságosan átlátszó. Groteszknek érzem >

Tovább

Kifelé!

„Orbánnak nem az számít, hogy progresszív módon értéket teremtsünk s konzervatív módon értékeket őrizzük, hanem hogy >

Tovább

Mit tett a közösségért?

Számos a magyar közösség kollektív jogait érintő cselekmény ügyében azonban nem hallatta hangját. Például november 25. >

Tovább

Csak a mindenható segíthet rajtunk!

Nem csak a szerbiai, de külföldi emberjogi szervezetek jelentései szerint is Szerbiában „az emberi jogok állapota >

Tovább