2023. április 1. szombat
Ma Hugó, Agád névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

20 logó, amelyen csak mi, magyarok röhögünk

A Fika cafe egy svéd kávézó- és gyorsétteremlánc. A fika szó svédül kávét jelent. >

Tovább

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

Kínai fogamzásgátló

Trkala gyűjtéséből: Kínai fogamzásgátló tabletta magyar nyelvű tájékoztatója. Az OGYI úgy visszavágta, mint a kertajtót. A fogalmazványt eredeti >

Tovább

Kézikönyv nőknek 1955-ből

1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

Rendőrségi jegyzőkönyvekből

Szebenitől. Egyszóval hiteles. >

Tovább

A legjobb motor a világon

István barátunk (a pocsolya túloldaláról) néhány szerkezet működését hasonlította össze: >

Tovább

Beatles (összes)

Valaki nem kis erőfeszítéssel összegyűjtötte a bogarak összes dalát, amit egyik kedves látogatónk küldött csokorba szedve. Íme, >

Tovább

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Apám tyúkja

A Rádiókabaré felvétele. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A zsemle ára

Ma már semmi szükség sincsen se villanyórára, se gázórára! Miért? Mert ezek a mérőórák eredetileg azt >

Tovább

Napi ajánló

Ernst Jünger háborús regényét az teszi naggyá, hogy háborúellenes

Szerbhorváth György
Szerbhorváth György

„Végig kíméletlen, durva, embertelen világ tárul elénk, ajánlom mindenkinek, aki azt hiszi, de jó bakának menni.” Szerbhorváth György kritikája (LIbrarius):

ERNST JÜNGER ACÉLZIVATARBAN

Száz éve történt a szarajevói merénylet. Jó alkalom volt ez arra, hogy elkezdődjék az a leszámolás, amelyre már rég készültek a felek.

Gavrilo Princip kiskorú gimnazista volt, amikor Szarajevóban lelőtte Ferenc Ferdinándot, a monarchia trónörökösét és feleségét. Ez kiváló okot szolgáltatott arra, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzenjen Szerbiának (aztán mindenki mindenkinek), mondván, az áll a merénylet mögött – pedig az Ifjú Bosznia mozgalom inkább mondható a szabadságért küzdő fiatalok zavaros csoportjának, akik a független délszláv népek államát akarták. Principet leszerbnacionalistázták, nemrég Oszama bin Ladenhez hasonlították. Szóval, ő a terrorista, mindenki más jógyerek. Pedig ez a Ferdinánd embernek állítólag ganéj alak volt, számolatlanul lőtte a vadakat, de ez senkit sem érdekelt akkor.

A TÖRTÉNET ISMERŐS:

milliók vonultak hadba, dalolva, olykor önként. Aztán megmerevedtek a frontok, pedig Németország nagyon tepert – azt is hajlamosak vagyunk elfeledni, hogy a német császár már akkor az élettér kiterjesztésén álmodozott, amikor Hitler még csak egy szerencsétlen piktor volt, hajléktalan, éhező művészlélek, akárcsak Princip (utóbbitól két vers maradt fenn).

A Nagy Háborúról, amelyben hullottak az emberek, akár a legyek – de már a civilek is –, számos regény született. Érdekes, hogy az egyik legnagyszerűbbik csak most jelent meg magyarul, Ernst Jünger Acélzivatarban c. regénye (a fordítók, Csejtei Dezső és Juhász Anikó értő utószavával, tanulmányával a szerző életútjáról, a korról). Jünger – Nietzsche hatása alatt – maga is oly nyughatatlan alak lehetett, mint Princip. Még ő sem fejezte be a gimit, amikor 1913-ban lelécelt, beállt az idegenlégióba. Aztán a kiképzés keménységét tapasztalva berezelt, apja hazavitte. Ám nemsoká jött az újabb „kiváló” alkalom, hogy ne kelljen polgári életet élni: kitört az I. világháború, és Champagne egyik kisvárosában kötött ki német katonaként, rövid kiképzés után. De már első nap elkezdődött a kijózanodás, mert az acélzivatar sorra vitte el az életeket.

AZ ESEMÉNYEKET KRONOLOGIKUSAN ÍRJA LE, A KEZDETEKTŐL AZ ÖSSZEOMLÁSIG.

Ő maga tizennégyszer sebesült meg (egyszer ez volt a szerencséje, a csapat többi tagja mind egy szálig odaveszett), az apróbb sérüléseket leszámítva, ahogy írja. A regény a naplók szikár stílusában örökíti meg az eseményeket, csak semmi érzelgősség. Emiatt azonban jobban is üt. A pihenőnapok már-már idilliek, akárcsak azok a pillanatok, amikor az angolok épp nem lőttek: „Délutánonként pedig – az angol tüzérség bosszantására – sátorponyván napoztunk az ajtó előtt.”

Nyolc nagy csatában vett részt, amit látni lehetett a háború brutális világából, ő azt mind látta. Megkapta a legrangosabb kitüntetéseket, és a háború után – konzervatívként, aki jobbról bírálta a weimari demokráciát – ugyan sokan kihasználták volna, ő Hitleréktől végképp elhatárolódva a belső emigrációt választotta. De az elismerések nem maradtak el a II. világháború után sem, ráadásul 103 éves korában, 1998-ban hunyt el. Ám legmaradandóbbnak legelső regénye, az Acélzivatar bizonyul(t). És mint háborús regény attól válik naggyá, hogy háborúellenes.

Mint az utószóból megtudhatjuk, a naplójegyzetek alapján készült regényből kimaradtak a kicsapongások, az erotikus élmények, mindaz, ami a frontkatonáról alkotott képet ronthatta volna. Ám ez nem azt jelenti, hogy a már 1920-ban megjelent háborús regény idealizálná a katona alakját, magát a háborút, sőt. Azaz végig kíméletlen, durva, embertelen világ tárul elénk, ajánlom mindenkinek, aki azt hiszi, de jó bakának menni, és azoknak az anyáknak is, akik a sorkatonaság támogatói, hátha embert faragnak a büdös, neveletlen kölykéből. Azt tegyék meg maguk.

2014. június 29.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Megbízható partner-e a NATO-ban és az Európai Unióban Magyarország?

Ezt a kérdést tette fel Judy Dempsey, a Carnegie Europe alapítvány Európa Stratégia Blogjának főszerkesztője, a >

Tovább

Az ellenállás a magyar politikában

Egy tekintetben azonban, úgy látszik, a történelem nem ismétli magát. Ez pedig az, hogy a mai >

Tovább

Még Trump sem állhat a törvény felett

Őt is megilleti persze a tisztességes tárgyalás és az ártatlanság vélelme. Ám nem szabad semmiféle kiváltságot >

Tovább

Kísértet járja be Európát, a Trumpizmus 2.0 kísértete

Az elemzés arra szólítja fel Európát, hogy készüljön fel arra az esetre, ha jövőre Amerikában Trump, >

Tovább

Ahogyan mi tiprunk

Ellentétben példaképével, aki kocsma sztárvendégeként kezdte, krakélerként folytatta, ma már legszívesebben kirúgnák, mégis ott van. Összeöntögeti >

Tovább

Szakadás az USA és a másik két NATO-tagállam között

A házigazdák megosztották a demokrácia erejét bizonyítani hivatott washingtoni csúcsértekezletet azzal, hogy távol tartották onnan a >

Tovább

Egy nép és szabadság iránti bátorsága

A törökök példát mutatnak a világnak bátorságból – Erdogan reszkethet a választási vereségtől, mert az emberek >

Tovább

Netanjahuban nem lehet bízni

Erre figyelmeztet a New York Times első számú Közel-Kelet-szakértője, aki már több Pulitzer-díjat kapott a térségről >

Tovább

„Aki á-t mond, mondjon bé-t is”!

Ismereteim szerint – hosszú idő után – ez az első eset, hogy egy magyar párt határozottan >

Tovább

Hitler elégedetten bólogat a sírjában

A kormányközeli Magyar Nemzet szerint a náci fasizmust veszélyétől többé nem kell tartanunk, mert „letűnt a >

Tovább

Benjamin Netanjahu bukása

Az ellenfelei által is elismert politikai bűvésznek elfogytak a trükkjei. Nem azonnal szembesül a kudarccal, de >

Tovább

Putyin emeli a tétet

Megújítja a fenyegetést, amikor bejelenti, hogy harcászati atomfegyvereket telepít Belaruszba, de pontosan tudja, hogy mit csinál. >

Tovább